A kéményseprésre vonatkozó rendelet
- üzemelő,
- tartalék és
- használaton kívüli kéményt különböztet meg.
A mindenkori helyi rendeletben díjtételt állapítanak meg az üzemelő és a tartalék kémények esetében. Díjfizetés alól kizárólag az ún. használaton kívüli kémény mentesített. Utóbbi kémény, mint épületszerkezeti elem létezik, de arra tüzelőberendezés bontás nélkül nem csatlakoztatható. A tartalék kémény olyan kémény, amelyre bármikor, átalakítás, bontás nélkül csatlakoztatható tüzelőberendezés. Ha egy kéményhez tüzelőberendezés van csatlakoztatva, mindenképpen üzemelő kéménynek minősül. A kéményseprőnek az üzemelő kémény mellett a tartalék kémény ellenőrzése és tisztítása is feladata.
A kéményseprő alapvető feladata a kémények tisztítása és működésének ellenőrzése. Mindenek előtt el kell végezni a vizsgált kéményre és hozzá csatlakozó berendezésre vonatkozó, a kéményseprő birtokában lévő dokumentáció és a tényleges állapot összehasonlítását. Amennyiben a füstjáratban szilárd lerakódás (korom, kátrány, hamu) található, úgy azt a járatból el kell távolítania.
A további vizsgálat során a kéményseprő az alábbi feladatok elvégzésére köteles:
- átjárhatóság, tisztaság ismételt ellenőrzése,
- biztonsági szerelvények meglétének, állapotának ellenőrzése,
- csatlakozó idom állapotának, szabályosságának ellenőrzése,
- csatlakoztatott készülék típusának rögzítése, a készülék állapotának ellenőrzése szemrevételezéssel,
- működés közbeni esetleges égéstermék visszaáramlás detektálása, illetve a visszaáramlás tényének kizárása (csak akkor végezhető el, ha az ellenőrzött készülék üzemel, vagy üzemelését az ügyfél lehetővé teszi),
- a helyiség légellátása biztosítottságának ellenőrzése,
- korábban megállapított hiányosságok pótlásának ellenőrzése,
- hiányosság észlelése esetén különböző fokozatú figyelmeztetések adminisztrációja.
A gyorsan terjedő, ún. zárt égésterű, vagy C-típusú készülékek esetében műszeres vizsgálat is szükséges. A műszeres vizsgálat a nyomás alatt lévő füstcső tömörségének megállapítására irányul ún. szivárgásvizsgáló készülék vagy gázelemző használatával.
A szivárgás vizsgálata a kémény első üzembe helyezésekor elkerülhetetlen. A további ellenőrzés súlyosabb hiba esetén, vagy 3-4 évenként célszerű. A köztes időszakban és zavarmentes üzem esetén elegendő az égéslevegő esetleges füstgáz szennyezettségének mérése. A kéményseprő minden alkalommal a munkalap egy másolati példányát hátra hagyja, a munkalapon minden elvégzett tevékenység, valamint díjfizetéshez kapcsolódó adat szerepel.
Az éves kéményseprő ellenőrzés, az üzembe helyezéskor kötelező kéményseprő szakvéleményt (bekötési engedély) nem pótolja!