Családi házak szigetelési lehetőségei

Ma Magyarország teljes (primer) energia-felhasználásának 33%-át (360 PJ) emészti fel lakóépületeink fűtési és melegvíz igénye, ám ennek az energiamennyiségnek a 81%-át a 3,8 millió magyar ingatlan 2/3-át jelentő családi házak energiafogyasztása teszi ki, és csak a fennmaradó rész írható a már több mint 40%-ban leszigetelt panel és a 20-25%-ban korszerűsített téglaépítésű társasházak számlájára. Ebből az következik, hogy a legnagyobb energia-megtakarítási potenciál egyértelműen a családi házak szigetelésével érhető el. A családi házak 60%-a 1980 előtt épült és mindössze 10%-uk az elmúlt 15 évben. Figyelembe véve, hogy a KSH adatai szerint az épített és megszűnő lakások száma csökkenő trendet mutat, hazánkban a meglévő lakóépületek zöme még a következő évtizedekben is használatban lesz, energiahatékonysági korszerűsítésük és szigetelésük tehát elodázhatatlan.

Az Energiaklub legfrissebb, „A magyar lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciál” c. tanulmánya szerint a legnagyobb energia-megtakarítását eredményező épületszigetelést jelenleg csupán a háztartások 16%-a, mintegy 836 000 háztartás tervez. A lakosok közel 60%-a, azaz mintegy 500 000 háztartás is csak akkor, ha támogatást kapna a beruházáshoz. A Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram pályázatának keretében jelenleg elérhető másfél milliárd forintos keretösszeg azonban csekély, mindössze 500 családi ház felújításához elegendő.

A legtöbb energia(költség) családi házaknál takarítható meg

Egy jól célzott energiahatékonyság-fejlesztési program a családi házas szféra energetikai korszerűsítését ösztönzi. A családi házak energia megtakarítása terén hatalmas lehetőségek rejlenek, mivel azok a társasházi lakásoknál sokkal nagyobb alapterületűek, így arányaikban hőt is nagyobb területen veszítenek. A magyar családi házak jellemzően F-G energetikai besorolásúak, energiaigényük 400-500 kwh/m2/év, ami tízszer magasabb, mint egy alacsony energetikai besorolású házé, ahol ez az érték 40-50 kwh/m2 körül alakul.

Egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os energia megtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat. A téglaépítés társasházak szigetelése jóval kisebb, mindössze 15-25%-os megtakarítást, a panelházak szigetelése pedig mindössze 10-15%-os megtakarítást eredményez, ami csak 1-2 kategória ugrást jelent. Családi házak esetében a külső hőszigetelés már önmagában is a leggazdaságosabb beruházásnak minősül. A megfelelő szigeteléssel egy családi ház esetében a gázszámla akár a felére is csökkenthető. A családi házak hőszigetelése a háztartások számára több haszonnal jár, mintha bankbetétekbe fektetnék pénzüket. Gázárban kifejezve a megfelelő szigetelés több 100 milliárd forint megtakarítást hozhat országos szinten évente.

Nemzetközi példák alapján úgy látszik, egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, ugyanakkor ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná e folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók (bankok, energiaszolgáltatók) bevonásával biztosítani lehetne a fejlesztésekhez szükséges anyagi eszközöket és forrásokat. Az energiafelhasználásunk csökkentésének egyetlen záloga épületeink energiahatékonysági beruházásainak gazdasági alapokon történő működtetése. A jelenlegi rendszer legnagyobb hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá, sokkal inkább vándorol a nagyobb kivitelezőkhöz, akik a pályázat elbírálásának sokszor féléves időtartamát ki tudják várni, illetve később várni tudnak a pénzükre is.

Nincs életképes program

Az Energiaklub adatai szerint a háztartások mindössze 16%-a tervezi, hogy hőszigeteli lakását, házát. Az egyéb korszerűsítéseket is beleértve összesen a háztartások 22%-a tervez valamilyen energiahatékonyság javítást célzó felújítást. Ez a teljes magyar háztartás-állományra kivetítve nagyjából 836 000 háztartást jelent. A beruházást tervezők 60%-a, azaz 500 ezer háztartás azonban csak akkor vágna bele, ha ehhez támogatást kapna. A csak támogatás esetén felújító háztartások 13%-a – 300-450 ezer ingatlan – már 30% vagy az alatti támogatás mellett is hajlandó lenne megvalósítani a beruházást, ugyanakkor a felmérés szerint a háztartások átlagosan 55%-os támogatást várnak el.

A GFK felmérése szerint a magyar háztartások 75%-a semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. (Nyugat-európában ez az arány 30% körüli.) Azoknak, akiknek van megtakarításuk, is mindössze 1-2%-uk rendelkezik 1,3 millió forintnál nagyobb megtakarítással. Ebből következtetve a magyar háztartások nagy része nem képes finanszírozni a nagyobb beruházásokat, még akkor sem, ha a befektetés később gazdaságosnak bizonyulna.

Mivel a hazai lakásállomány közel fele sürgős felújításra szorul, és a lakosság háromnegyede semmilyen tartalékkal nem rendelkezik, az energiahatékonysági beruházások valódi beindításának egyetlen záloga a beruházások gazdasági alapon történő működtetése. Annak ellenére, hogy a magyar háztartások döntő többsége az energetikai korszerűsítéseket nem képes önállóan finanszírozni, az energiafogyasztás 81%-át adó épületeink energetikai korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs életképes program.

Mennyit hoz a szigetelés?

Magyarországon, a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen. A szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlan tulajdonosok számára. A családi házak nem beépített tetői esetén, a födémen át távozik a legtöbb hő. A régi betongerendás födémekre 20 centiméter vastag hőszigetelés a befektetés számítások szerint 10-12 év alatt térülne meg. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye szigeteléssel 50%-kal csökkenthető.