Energiahatékonysági délibábok?

Családi házak szigetelési lehetőségei

2011-10-27 00:19:51 | Módosítva: 2011-10-27 00:19:51

Épületeink energiafogyasztásának 81%-át adó családi házak energetikai korszerűsítésére jelenleg nincs életképes ösztönző program. A panelházakra összpontosító korábbi hazai energiahatékonyság-fejlesztési programok nem a megfelelő szektort célozták. Miközben a 2,5 millió magyar családi ház energiahatékonysági korszerűsítésére még jelenleg sincs életképes ösztönző program, így meglévő épületállományunk energetikai korszerűsítésének szüksége időzített bombaként ketyeg.

Ma Magyarország teljes (primer) energia-felhasználásának 33%-át (360 PJ) emészti fel lakóépületeink fűtési és melegvíz igénye, ám ennek az energiamennyiségnek a 81%-át a 3,8 millió magyar ingatlan 2/3-át jelentő családi házak energiafogyasztása teszi ki, és csak a fennmaradó rész írható a már több mint 40%-ban leszigetelt panel és a 20-25%-ban korszerűsített téglaépítésű társasházak számlájára. Ebből az következik, hogy a legnagyobb energia-megtakarítási potenciál egyértelműen a családi házak szigetelésével érhető el. A családi házak 60%-a 1980 előtt épült és mindössze 10%-uk az elmúlt 15 évben. Figyelembe véve, hogy a KSH adatai szerint az épített és megszűnő lakások száma csökkenő trendet mutat, hazánkban a meglévő lakóépületek zöme még a következő évtizedekben is használatban lesz, energiahatékonysági korszerűsítésük és szigetelésük tehát elodázhatatlan.

Az Energiaklub legfrissebb, „A magyar lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciál” c. tanulmánya szerint a legnagyobb energia-megtakarítását eredményező épületszigetelést jelenleg csupán a háztartások 16%-a, mintegy 836 000 háztartás tervez. A lakosok közel 60%-a, azaz mintegy 500 000 háztartás is csak akkor, ha támogatást kapna a beruházáshoz. A Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram pályázatának keretében jelenleg elérhető másfél milliárd forintos keretösszeg azonban csekély, mindössze 500 családi ház felújításához elegendő.

A legtöbb energia(költség) családi házaknál takarítható meg

Egy jól célzott energiahatékonyság-fejlesztési program a családi házas szféra energetikai korszerűsítését ösztönzi. A családi házak energia megtakarítása terén hatalmas lehetőségek rejlenek, mivel azok a társasházi lakásoknál sokkal nagyobb alapterületűek, így arányaikban hőt is nagyobb területen veszítenek. A magyar családi házak jellemzően F-G energetikai besorolásúak, energiaigényük 400-500 kwh/m2/év, ami tízszer magasabb, mint egy alacsony energetikai besorolású házé, ahol ez az érték 40-50 kwh/m2 körül alakul.

Egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os energia megtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat. A téglaépítés társasházak szigetelése jóval kisebb, mindössze 15-25%-os megtakarítást, a panelházak szigetelése pedig mindössze 10-15%-os megtakarítást eredményez, ami csak 1-2 kategória ugrást jelent. Családi házak esetében a külső hőszigetelés már önmagában is a leggazdaságosabb beruházásnak minősül. A megfelelő szigeteléssel egy családi ház esetében a gázszámla akár a felére is csökkenthető. A családi házak hőszigetelése a háztartások számára több haszonnal jár, mintha bankbetétekbe fektetnék pénzüket. Gázárban kifejezve a megfelelő szigetelés több 100 milliárd forint megtakarítást hozhat országos szinten évente.

Nemzetközi példák alapján úgy látszik, egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, ugyanakkor ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná e folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók (bankok, energiaszolgáltatók) bevonásával biztosítani lehetne a fejlesztésekhez szükséges anyagi eszközöket és forrásokat. Az energiafelhasználásunk csökkentésének egyetlen záloga épületeink energiahatékonysági beruházásainak gazdasági alapokon történő működtetése. A jelenlegi rendszer legnagyobb hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá, sokkal inkább vándorol a nagyobb kivitelezőkhöz, akik a pályázat elbírálásának sokszor féléves időtartamát ki tudják várni, illetve később várni tudnak a pénzükre is.

Nincs életképes program

Az Energiaklub adatai szerint a háztartások mindössze 16%-a tervezi, hogy hőszigeteli lakását, házát. Az egyéb korszerűsítéseket is beleértve összesen a háztartások 22%-a tervez valamilyen energiahatékonyság javítást célzó felújítást. Ez a teljes magyar háztartás-állományra kivetítve nagyjából 836 000 háztartást jelent. A beruházást tervezők 60%-a, azaz 500 ezer háztartás azonban csak akkor vágna bele, ha ehhez támogatást kapna. A csak támogatás esetén felújító háztartások 13%-a – 300-450 ezer ingatlan – már 30% vagy az alatti támogatás mellett is hajlandó lenne megvalósítani a beruházást, ugyanakkor a felmérés szerint a háztartások átlagosan 55%-os támogatást várnak el.

A GFK felmérése szerint a magyar háztartások 75%-a semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. (Nyugat-európában ez az arány 30% körüli.) Azoknak, akiknek van megtakarításuk, is mindössze 1-2%-uk rendelkezik 1,3 millió forintnál nagyobb megtakarítással. Ebből következtetve a magyar háztartások nagy része nem képes finanszírozni a nagyobb beruházásokat, még akkor sem, ha a befektetés később gazdaságosnak bizonyulna.

Mivel a hazai lakásállomány közel fele sürgős felújításra szorul, és a lakosság háromnegyede semmilyen tartalékkal nem rendelkezik, az energiahatékonysági beruházások valódi beindításának egyetlen záloga a beruházások gazdasági alapon történő működtetése. Annak ellenére, hogy a magyar háztartások döntő többsége az energetikai korszerűsítéseket nem képes önállóan finanszírozni, az energiafogyasztás 81%-át adó épületeink energetikai korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs életképes program.

Mennyit hoz a szigetelés?

Magyarországon, a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen. A szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlan tulajdonosok számára. A családi házak nem beépített tetői esetén, a födémen át távozik a legtöbb hő. A régi betongerendás födémekre 20 centiméter vastag hőszigetelés a befektetés számítások szerint 10-12 év alatt térülne meg. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye szigeteléssel 50%-kal csökkenthető.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: szigetelés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vizes falak szigetelése

Legyen hatásos és hasson gyorsan Legyen egyszerűen és gyorsan kivitelezhető (kisebb hibalehetőség) Legyen pontosan kiszámolható az anyagmennyiség Eredményezzen egyenletes minőséget...


Hőszigetelések élettartama

Az épületszigetelés fontosságát ma már senkinek nem kell bizonygatni (a finanszírozás állami támogatásának szükségességét még valószínűleg kell egy ideig). Sokakban felmerül azonban a kérdés, hogy...