Energiatakarékos háztartási gépek, kompakt fénycső, hőszivattyú – számos olyan berendezés, amivel nap mint nap találkozhatunk a boltokban vagy az interneten. Az energiatakarékosság egyik „leglátványosabb” formája az alacsony energiafogyasztású eszközök használata. Az igaz, hogy az elektromos eszközökkel nem lehet akkora összegeket megtakarítani, mint a fűtéssel és az ehhez tartozó szigeteléssel, de az arányok itt talán még jelentősebbek.
Világítás
A hagyományos, alacsony hatásfokú izzószálas villanykörték szép lassan eltűnnek a boltok polcairól, használatuk csak néhány speciális esetben indokolt. Már lassan egy óvodás is tudja, hogy vannak sokkal hatékonyabb, nagyobb élettartamú világítótestek. Ilyen a számos méretben és formában kapható kompakt fénycső, ami a hosszú „neonok” összehajtogatott változata. Ezek energiafogyasztása, azonos fényerő mellett negyede az izzószálas világítótestekének. Élettartamuk 5-15000 óra, és már kapható belőlük barátságos meleg fényű, sőt fényerőszabályzóval is működő típus. Nagy hátrányuk, hogy megsemmisítésük problémásabb, mint egy egyszerűbb villanykörtéé, tekintve, hogy veszélyes anyagokat, és elektronikát is tartalmaznak.
Egy másik lehetőség a fénykibocsátó dióda, azaz a LED. Ez a világítási forma máris egyre nagyobb teret hódít, várhatóan forradalmasítja a világítástechnikát. A hagyományos izzónál kevesebb energiát fogyaszt, például 40 Wattos hagyományos izzót 4 Watt energiát igénylő LED-el kiválthatunk, átlagos élettartama pedig lényegesen több, nagyjából 25 ezer óra. Nem forrósodik fel és nem tartalmaz nehézfémeket. Az energiatakarékos izzókhoz képest pedig előnye, hogy nincs felizzási idő és nem érzékeny a sokszori le-fel kapcsolásra. Korábban csak helyi megvilágításra voltak alkalmasak, de megfelelő burába helyezve őket általános világításként is üzemelhetnek.
Főzés
A korszerű energiagazdálkodás egyik „szabálya”, hogy minden olyan főzési műveletet, amire van célkészülékünk (például a vízmelegítés, kávéfőzés), az adott készülékkel végezzük. Sokkal kevesebb energia kell a tojásfőzőben a tojás elkészítéséhez, mint a nagyobb teljesítményű főzőlap és külön edény felfűtéséhez. A kávé főzése egy villamos kávéfőző készülékkel lényegesen kevesebb energiát igényel, mint főzőlapon. A villamos főzőedények és villamos serpenyők jobb hatásfokkal, gyorsabban dolgoznak, mint a főzőlapon az edény.
A megemelt teljesítményű, gyors főzőlap időt takarít meg, de nagyobb energiafogyasztás szükséges hozzá. Ha a főzőlap túlér a lábas alján, és így a szükségesnél nagyobb főzőlapot használunk, akár 30 százalékkal több energiát fogyasztunk el a szükségesnél. Kisebb átmérőjű főzőlapon ugyanaz a mennyiségű étel ugyan hosszabb idő alatt, de kevesebb energiával főzhető meg. Ha az étel felforrt, vegyük kisebb fokozatra a főzőlapot. Általános jó tanács, hogy takarjuk le a lábast fedővel, így kisebb lesz a hőveszteség, gyorsabban felforr a víz.
Mosás, mosogatás
A mosó- és szárítógépek esetén az energiacímke felvilágosítást ad a készülék energiafelhasználásáról. Az elektromos készülékek átgondolásával, az elavult készülékek (régi, nagy fogyasztású hűtő, fagyasztó) kicserélésével (A+ fogyasztásúra) komfortveszteség nélkül megoldható az energia-megtakarítás. Egy B energiaosztályú készülék 23 százalékkal, egy C energiaosztályú 47 százalékkal többet fogyaszt az A energiaosztályú készüléknél. Az energiahatékonyság megállapításának alapja, hogy normál 60 fokos pamutmosó programnál 1 kg ruha kimosásához mennyi áramot használ fel a készülék. Akkora berendezést vásároljunk, amekkora kapacitásra valóban szükségünk van. A nagyobb berendezések többet fogyasztanak, karbantartásuk is drágább. Vásárlás előtt gondoljuk át családunk szokásait.
A mosott ruha szárításának leginkább energiatakarékos módja még mindig a teregetés és a természetes száradás, de az idő- és helytakarékos szárítógépet már nagyon sok háztartás nem tudná nélkülözni. Vásárlásnál olyan készülék mellett döntsünk, amelynek vezérlése nedvességfüggő, például az azonnal vasalásra kerülő ruhákhoz külön programot biztosít! Ha szárítás után rögtön nekikezdünk a vasalásnak, a ruhának nem kell teljesen száraznak lennie, azaz gépi szárításához kevesebb idő és energia is elegendő.
Hűtőszekrény
Hűtővásárláskor, többszemélyes háztartás esetén, személyenként 40-50, míg egyszemélyes háztartásban 100-140 literes térfogattal számolhatunk. Jó tudni, hogy a fagyasztónál 100 liter kihasználatlan fagyasztóterület egy év alatt 200 kWh elpazarolt energiát jelent. Ne állítsuk a hűtőt vagy fagyasztót fűtés vagy tűzhely közelébe, és óvjuk a készüléket a direkt napfénytől.
A fagyasztóláda legjobb helye fűtetlen helyiségben van. Minél hűvösebb helyen áll a készülék, annál alacsonyabb lesz az áramfogyasztása. Minden egyes Celsius-fokkal alacsonyabb külső hőmérséklet 6 százalékos áram-megtakarítást jelent. A hűtőszekrényt ne tegyük a sütő közvetlen közelébe, és óvjuk a direkt napfénytől is. A vastag jégréteg rontja a hűtés hatékonyságát. Ha a jégréteg vastagsága eléri az 1 centimétert, olvasszuk le a fagyasztót, majd glicerinnel töröljük át a belső felületet, ami csökkenti a dérképződést. A No-Frost készülékeknél nincs szükség olvasztásra, mert nem képződik dér a fagyasztótérben, ám ezek drágábbak, és akár 10-30 százalékkal több áramot is fogyasztanak.
Ha túl gyorsan képződik jég a mélyhűtőben, az arra utal, hogy az ajtók nem záródnak tökéletesen. Ellenőrizzük rendszeresen, hogy tiszta-e, jól záródik-e a hűtő és fagyasztó ajtaja, és azt is, hogy teljesen épek-e a gumitömítések. Hosszabb távollét esetén célszerű teljesen kiüríteni és kikapcsolni a készüléket, hiszen a napi fogyasztás körülbelül 1 kWh áramot jelent. Ez egyébként jó apropó lehet a már esedékes leolvasztásra is.