Mindenki tud szigetelni?

Talajpára és talajnedvesség elleni szigetelés

Sajnos kevéssé figyelünk oda. Elintézzük egy legyintéssel, mert itt sohasem volt nedvesség, víz az pedig csak a kútban van, jó mélyen. Építkezésnél pedig a "Józsi bácsi" elmegy az építőanyag telepre, megveszi a "vastaglemezt", a barkácsáruházban megveszi a "pörzsölőt" (jó lesz majd télen még a disznóvágáskor is!), és szigetel. Lefekteti a "vastaglemezt" a betonra, az átfedéseket összemelegíti, és egy tetőléccel elkeni. A függőleges felületen már némi gyakorlat is szükséges, mert hiszen nem baj, ha a szigetelőlemez fent marad a falon, de az a fránya bitumen vagy nagyon megolvad és folyik (esetleg még ki is ég), vagy nem ragad, vagy ha ragad, később leválik. Ilyenkor már felvetődik a szakember hiánya a munka szakszerű kivitelezése érdekében (esetleg nem is vízzáróak az illesztések), de ...

Az 1. és a 2. képen láthatunk egy egyrétegű talajnedvesség elleni szigetelést vízszintes és függőleges felületen. Vessük össze a "Józsi bácsi" által kivitelezett munkával, és szép halkan vonjuk le a következtetést. A képen látható talajpára és talajnedvesség elleni szigetelés rétegrendje az alábbi: felület kellősítése oldószeres bitumenes alapozóval, majd egy réteg poliészter fátyol hordozórétegű 4 mm vastag modifikált bitumenes lemez teljes felületén lánghegesztve, átfedések hengerrel összedolgozva. A függőleges felületen már látható, hogy megkezdődött a (fal hőszigetelését, a vízszigetelés megvédését, továbbá az esetleges csurgalék víz elvezetését is együttesen biztosító) hőszigetelés felragasztása is. Ugyanis a földvisszatöltés soha, semmilyen körülmények között nem érintkezhet közvetlenül a vízszigeteléssel. Védőrétegként alkalmazhatunk zártcellás (XPS) vagy formahabosított hőszigetelést, geotextíliával kasírozott drénlemezt, vagy a kettőt együttesen, esetleg ezen anyagok gyártóművi kombinációját is.

Teljesen elhagyott, vagy nem kellő gondossággal kivitelezett szigetelés következménye a nedvesedő, málló vakolatú fal, ami az "esztétikai értéke" mellett az egészségre is káros hatású. Nem megoldás az utólagosan a lábazatra kerülő cementes rabic sem, mert a folyamatos talajpára és nedvesség hatására a faltól elválik (lefagy), a felszálló nedvesség pedig a falból távozni kényszerül, de egyre feljebb és feljebb (lásd 3. és 4. kép).

Talajvíznyomás elleni szigetelés

Ennél a szakmai pontnál már jóval kedvezőbb tapasztalatok szerezhetők, mivel az építkezés során már megjelenő talajvíz óvatosságra inti úgy a megrendelőt, mint a kivitelezőt. Ezekben az esetekben kiviteli terv is készül a vízszigetelésre vonatkozóan, és általában megjelenik, az ún. "szakkivitelező" is. Általános tapasztalatként elmondható azonban, hogy amennyiben az építkezés során nem jelenik meg "zavaró mennyiségű" talajvíz, előfordul, hogy a kivitelezés költségeinek csökkentése érdekében a talajmechanikus, illetve a tervező által leírtakat figyelmen kívül hagyják, esetleg spórolnak a "szakkivitelezővel" is. A későbbiekben ennek sajnos nedvesedő, vizesedő falak a következményei, súlyosabb esetben esetenként az alsó helyiségek elöntése is bekövetkezhet időszakosan, esetleg véglegesen.

A keletkezett hibák kijavítása aránytalanul nagy összegeket emészt fel, amennyiben lehetséges kellő biztonságot nyújtó műszaki megoldás, de végső esetben még az épület lebontására is sor kerülhet a talajmechanikai és statikai összetevők miatt.

Csapadékvíz elleni szigetelések

A klasszikus lapostető szigetelésen kívül (ami lehet egyenes vagy fordított rétegrendű) ide tartoznak a teraszok, az erkélyek és az egyre jobban terjedő zöldtetők is. Itt már megjelennek a hő-, és vízszigetelő-anyagok különböző fajtái, amelyek nem csak anyagukban, hanem alkalmazásukban is különfélék. A jó anyagválasztással együtt a megfelelő szakértelemmel meghatározott rétegrend is fontos. Nem megfelelő párazárás és a gyengébb hőszigetelés következtében beázási jellegű nyomok alakulnak ki a mennyezeten. Lapostető esetében gondoskodni kell a rendszeres és szükséges karbantartásról is (tetőfelület és a lefolyók, lombkosarak rendszeres tisztántartása, különösen a tavaszi virágzást és az őszi lombhullást követően).

Erkélyek és teraszok esetén is szükséges a megfelelő hőszigetelés, mert ennek elmulasztása a hőhidak kialakulásakor akár beázásra utaló jelenséget produkál a páralecsapódás következtében. Enyhébb esetben "csak" a falak penészesedése okoz gondot. Tudni kell azt is, hogy az erkély és terasz burkolata nem vízzáró, tehát nem hagyhatjuk el a vízszigetelést. Különös gonddal kel eljárni a nyílászárók környezetében, továbbá lényeges a korlátok megfelelő rögzítése, és a rögzítési helyek szakszerű szigetelése. Fontos dolog, hogy a különböző szigetelési rendszerek illeszkedjenek egymáshoz. Lehetőleg ne a PUR hab és a sziloplaszt áldásos alkalmazásával érjük el a pillanatnyi jó eredményt, mert a téli-nyári hőmérséklet különbségek, a napsütés UV hatása, a téli csapadék fagykárai megteszik "jótékony" hatásukat (lásd 5. kép).

Csapadékvíz elleni szigetelések felújítása megfelelő előkészítést, és technológia kiválasztást igényel, amelynek eredményét a 6. és 7. kép bizonyítja. Látszólag olcsó megoldás egy réteg "vastaglemez" ráégetése a barkácsáruházban megvásárolt "perzselővel", azonban tartóssága nem költséghatékony, mert ismételhetjük akár évente is, amíg a födém bírja.

Ennyit a szigetelésekről, és még nem beszéltünk az épület belső használati víz elleni szigeteléséről (fürdőszoba, WC). Nem sok szó esett - szinte alig - a hőtechnikáról, a páratechnikáról, és még annyi mindenről, ami mind-mind szigetelés. De hát térjünk vissza az elejére.

Mindenki tud szigetelni. Mindenki tud szigetelni?

Dominik Bau
Telefon-fax: (36-1) 230-9160
Mobiltelefon: (36-70) 3383-668
e-mail: info@dominikbau.hu
weblap: www.dominikbau.hu