Legyen akár kábeles vagy ADSL Internet előfizetésünk, az első eszköz, ami a jelek feldolgozását végi egy modem lesz. Innen egy UTP (más néven hálózati) kábellel csatlakozhatunk notebookunkhoz, asztali számítógépünkhöz. De sok esetben ilyen csatlakozási lehetőség már nincs is a mostani, hordozható eszközökön (a táblagépeken és okostelefonokon), nem is beszélve a mobilitás előnyeiről. Ilyenkor a vezeték nélküli hálózat a megoldás, amihez egy Wi-Fi routert kell vennünk. Ebben az esetben a modemből kijövő UTP kábel a routerbe csatlakozik, ami pedig egy meghatározott körzeten belül szórja és veszi a jeleket.
Beüzemelés
Az eszköz beüzemelése nem áll másból, minthogy a kezelési útmutató szerint bedugjuk az UTP kábelt, és az energiaellátást biztosító adaptert. Elvileg ilyenkor, az előzetes, gyári konfiguráció alapján mobil eszközünkön látjuk a hálózatot, és rácsatlakozhatunk. Amennyiben mégsem így történik, szükséges a router konfigurálása. Ez úgy történik, hogy az UTP kábel egyik végét a routerbe, másikat pedig egy olyan számítógépbe dugjuk, ami rendelkezik hálózati kártyával. Ilyenkor egy internetes böngésző címsorába beírva a router IP címét, elérünk egy adminisztrációs felületet. Ezt az IP címet a kezelési könyvben találjuk. A felületen belül általában található egy hálózatbeállító „varázsló” ami lépésről-lépésre segít a hálózat kialakításában. Gyakorlottabbak a kézi funkciókat és beállítási lehetőségeket is választhatják.
Titkosítás
Alapértelmezésben a hálózatunkat bárki láthatja, aki a router hatókörén belül tartózkodik. Mivel ezt rossz szándékkal ki is lehet használni, mindenképpen javasolt, hogy a hálózatot jelszóval védjük. Ilyenkor, az első bejelentkezéskor mobil eszközünk kérni fogja a routeren beállított jelszót, de a későbbiekben már meg fogja jegyezni, nem lesz gondunk vele. A másik lehetőség a MAC szűrés. A MAC egy számsor, ami minden egyes hálózati eszközt fizikailag azonosít. Ezt általában az eszköz menüjében, hátlapján, kezelési könyvében találjuk. Ha előzetesen a router menüjében megadtuk, hogy mely eszközök csatlakozhatnak, akkor szintén nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, mert illetéktelenek nem férnek a hálózatunkhoz.
Ha kicsi a jel
Általános probléma, hogy az otthoni Wi-Fi routerünk jele nem elég erős, vagy stabil ahhoz, hogy lakásunk távolabbi pontjaiban is működjön. Ezen a problémán néhány egyszerűbb trükkel tudunk segíteni, amiknek segítségével egy kicsit kitolhatjuk a jeladó hatókörét. Manapság már szinten minden ilyen eszköz „n”-es szabványú, mely elméletileg akár 100 méteres körzetben is képest jelet biztosítani. Ez persze szabadtérben igaz, így a falakkal szabdalt házunkban vagy lakásunkban jóval kisebb távolsággal kell számolnunk.
A legegyszerűbben úgy tudjuk kideríteni, hogy milyen szabvánnyal dolgozik a router, ha megnézzük a dobozán. Egy 802.11b/g/n jelölést kell keresnünk, amennyiben nem látunk ilyet, akkor érdemes rákeresni az eszköz típusára. Ha csak „b” és „g” szabványokat támogat a router, akkor érdemes vásárolni egy újabb típust, hiszen már 5-8000 forint környékén kaphatunk jobb minőségű, „n”-nes routert, aminek jóval nagyobb a hatótávja. Ha már ilyen eszközünk van, és ennek ellenére nem stabil, vagy erős a jel, a ház egyes pontjain, akkor kell a következő trükkökhöz folyamodnunk.
A router előre meghatározott csatornán kommunikál a többi eszközzel. Az egyik legtöbbször előforduló probléma, hogy az adott csatornát már az egyik szomszédunk használja. Ilyenkor ezek összeakadhatnak, és a jel erőssége, illetve az internet sebessége is csökkenhet. Hogy ezt kiküszöböljük, be kell lépnünk a router kezelői felületére. A megnyíló oldalon meg kell keresnünk a Wi-Fi-re vonatkozó beállításokat, ahol rögtön meg is látjuk a csatornák (Channels) beállítást. Itt a számokkal jelölt csatornák közül tudunk válogatni. Látatlanban lehetetlen megmondani, hogy melyik csatorna lesz számunkra a megfelelő, így nekünk kell végigpróbálgatni, hogy melyiken erősebb, és gyengébb a jel.
Androidos okostelefonra viszont létezik olyan ingyenes program, amivel ez könnyen kideríthető. Ha találunk egy szabad csatornát, akkor hatalmasat nyerhetünk hatótávot és sebességet illetően is. Szintén külön beállítással rendelkezik a jeladás erőssége. Itt routertől függ, hogy milyen szinten tudjuk állítani ennek mértékét, de érdemes, ezt minél magasabbra belőni. Ugyanabban a menüben kell keresgélnünk, ahol a csatornákkal is próbálkoztunk, viszont most a „Transmit Power” jelölésű mezőt kell állítani.
Jelerősítés antennával és ismétlővel
A routeren egy vagy több botantenna található, némelyik le is csavarozható. A legtöbben nyíl egyenesen felfelé állítják a router antennáit, ami nem túl előnyös, mivel az antennákhoz képest merőlegesen történik a jelek sugárzása. Éppen ezért érdemes az összes antennát megdönteni, méghozzá különböző irányokba. Így az emeleten, és a távolabbi helységekben is jóval nagyobb eséllyel lesz jelünk. A komolyabb routereken cserélhető az antenna, így a gyári megoldásokat akár komolyabb darabokra is lecserélhetjük. Ha ez sem segít, vásárolhatunk irányított antennát, aminek az a hátránya, hogy csak egy kis térszögben lesz fogható a Wi-Fi, ott viszont erősebben.
Amennyiben korábban már behúztunk hálózati kábelt a szobákba (pl. egy fix, asztali gép miatt), de most Wi-Fi routerre szeretnénk váltani, megtehetjük, hogy két Wi-Fi routert UTP kábellel összekötünk, így két helyen sugározzák a jeleket, aminek köszönhetően lakásunkban és környékén nagyobb területet fedhetünk le internettel. Ilyenkor csak arra kell figyelni, hogy az IP címek kiosztásánál a két router más-más tartományt használjon, különben ütközések lehetnek.
Végül, de nem utolsósorban, jó megoldás lehet, ha egy Repeater-t, magyarul jelismétlőt vásárolunk. Ezt olyan helyen kell elhelyezni, ahol még jól foghatóak a router jelei. Az ismétlő veszi ezeket a jeleket, és továbbítja a lakás olyan pontjára is, ahol addig egyáltalán nem volt vétel.
Mobil hotspot
Az okostelefonok közül több tud routerként viselkedni. Ilyenkor a telefonunk egy Wi-Fi adóvá alakul, ami a mobilnetünket szórja szét. Természetesen ennek hatóköre nem olyan nagy, mint egy sok antennás routeré, de arra bőven elég, hogy Wi-Fi táblagépünket vagy notebookunkat ellássuk internetes kapcsolattal. Az előzőekben leírtak a mobil hotspotokra is vonatkoznak, tehát lényeges a csatorna megválasztása és a titkosítás beállítása.