A gyakori és alapos szellőztetés alapvetően fontos, és a téli időszakban is ajánlatos. A zárt ajtók és ablakok miatt ugyanis csak ezen a módon cserélhető elvileg frissebbre és vélhetően tisztábbra a helyiségek levegője. Különösen vonatkozik ez az otthon is dohányzókra, mert a cigarettafüst még alapos szellőztetéssel sem távolítható el maradéktalanul. A főzéskor keletkező ételszagok nagy részét is intenzív szellőztetéssel lehet jelentősen csökkenteni. Ilyenkor nagyon előnyös a kereszthuzat, amely gyorsan „kiszippantja” a lakásból nemcsak az étel-, hanem az egyéb kellemetlen szagokat is. Utána sokkal hatékonyabban lehet kellemes illóanyagokkal a helyiségek levegőjét illatossá tenni.
A kellemetlen szagok elnyelésének régi módja a kis tálkákba kihelyezett szódabikarbóna, amely elég hatékonyan és folyamatosan megköti még az erősebb szagokat is, ám hatása csak fokozatosan érvényesül. Az anyagot hetente ajánlatos cserélni. A kellemetlen, áporodott dohányfüstre azonban nem igazán hatásos ez a szer sem.
A tisztának mondott levegőbe a különféle illatgyertyák meggyújtásával jutathatók kellemes illatanyagok. Igaz ennek is vannak hátulütői, mivel ezek paraffinból készülnek, és illatuk sem mindig természetes, bár módjával használva kellemes illatot árasztanak maguk körül. Van, amelyik akár 30 óráig is kitart, a kellően vastag anyagú kehely pedig nem árt a bútorfelületeknek sem. Az igazán egészséges illatgyertyák a méhviaszból készülnek, amelyek erős mézillata a téli időszakban önmagában is kellemes hatású. Hasonlóan működnek az illóolajos párologtatók, az aromalámpák. Ezek mécsessel melegítve párologtatják el a felső edény vizére töltött különféle aromafolyadékokat, és a víz melegének hatására elpárologva illatosítják a helyiségek levegőjét. Számtalan illatanyagú aromafolyadékból lehet választani, és közben a lámpások hangulatos fényt árasztanak. A mécses nem különösebben tűzveszélyes, viasztartalmának elégetése után önmagától kialszik, ám nem árt az óvatosság.
A pálcás illatosítók is kedveltek. Az üvegben tárolt folyékony illóanyagot a fapálcák folyamatosan párologtatják el, intenzitásuk nem a tárolóedénybe töltött aromafolyadéktól, hanem a pálcák számától függ. A hatékonyságuk érdekében egy nagyobb helyiségbe ajánlatos több pálcás illatosítót elhelyezni. Az aromafolyadék hosszú ideig biztosítja az állandó illathatást, természetesen sokfajta illat között lehet választani.
A füstölő rudakat is sokan kedvelik. Rendkívül sokféle illatú rúd között lehet választani, viszont a füstjét nem ajánlott közvetlenül beszívni. Hátránya, hogy csak bizonyos idő után terül szét az illata, bár ez több pálca meggyújtásával fokozható. A keletkező hamu felfogására feltétlenül valamilyen tálca szükséges, és az izzó pálcák illata néha fanyarabb, mint ami a kiválasztásuk alkalmával érzékelhető. A parázsló rudak önmaguktól kihunynak, így nem tűzveszélyesek.
Sokan használnak különféle illóanyagú, gyártmányú zselés légfrissítőket is. Ezeknél csak a műanyag tok perforált részéről kell a záró fóliát eltávolítani, és a zselés illóanyag párolgása fokozatosan árad szét a helyiségben. Kisebb légtérben hatásosak, viszont hosszú ideig illatosítanak.
A leggyakrabban használtak a spray-s szobaillatosítók. A választékuk bőséges, a hatásuk azonban viszonylag rövid ideig tart. Vannak hajtógázos és pumpás változataik. Előnyük, hogy gyors hatás érhető el velük, mivel a palackokból kiszórt finom permet gyorsan párolog, és közben azonnal illatosít. Ám közvetlenül a permet kiszórása után nem ajánlatos nagy levegőt venni, meg kell várni a permet teljes elpárolgását. Illatosító hatásuk a kiszórt permet mennyiségének a függvényében fokozható, ám még így is csak pár óráig tart. Az illatfrissítés azonban gyorsan megismételhető. A különféle gyártmányú flakonok tartalma napi kétszeri használat mellett akár 1 hónapig is elégséges.
Ezeknél környezetkímélőbbek a pumpás változatok, amelyek nem tartalmaznak hajtógázt, viszont a kiszórt permet szóródása visszafogottabb a spray-os flakonoknál. Utántöltésre - akár saját készítésű illatkeverékekkel is - alkalmasak.
A gyártók mindig kitalálnak valami újabb és tagadhatatlanul kényelmesebb megoldást a helyiségek folyamatos és felügyeletet nem igénylő illatosítására. Ilyenek az elektromos illatosítók, amelyek a csatlakozó aljzatba dugva, az illatosító állandó párologtatásával melegítésével szolgáltatnak folyamatos, és szabályozható intenzitású illatosító hatást. A mozgásérzékelős illatosítók sem mennek már csodaszámba, amelyek a személyek mozgásának hatására bocsátanak ki magukból megfelelő adag, elég intenzív hatású illatosító szert. Ha viszont alig van mozgás a helyiségben, „nyugalomban” maradnak, így nem pazarolják az illatosító anyagot.
Újdonságnak mondható a szűrővel kombinált légfrissítő készülék, amely alul beszívja az áporodott levegőt, és felül illatosítva pumpálja ki. A gyenge szagokat és szennyezőanyagokat megköti a cserélhető szűrő, a tapasztalatok alapján elég hatékony a szűrése, az illatosító hatása csak huzamosabb üzemelés után érzékelhető.
Természetesen mindenki a saját igénye szerinti módot választva teheti kellemesen illatossá a lakóhelyiségeit, viszont a túlzó illatosítást célszerű kerülni. Ami a tulajdonosoknak kellemes, az másoknak esetleg zavaró hatású és kellemetlen, különösen, ha más illat a kedvence. Az alig észlelhető illatokat mindig kellemesebb elviselni, mint az „ütőseket”, még ha az éppen a legdivatosabb illat is. A legfinomabb parfüm is akkor a legélvezhetőbb, ha diszkréten lengi körül az egyént, és ez igaz az otthoni illatokra is.