Csúszásgátlás mindenhol

2013-03-03 22:19:24 | Módosítva: 2013-03-10 20:23:15

A csúszós, síkos utakról leggyakrabban a téli időszak időjárás jelentéseiben hallhatunk, ez a probléma azonban évszak-független lehet a házban és a ház körül. Egyes felületek csak vizesen csúszósak, de egy keskeny lépcsőfok, vagy a fürdőkád is veszélyes lehet akkor, ha valaki mozgásában korlátozott, és akkor is, ha csak egyszerűen fáradt, ezért figyelmetlenebb. A csúszásgátló módszerek alkalmazása ezért a házban és a ház körül több helyen is indokolt lehet.

Lehet, hogy egy felület nem csúszik általában, de ez megváltozhat, ha más anyaggal kerül kölcsönhatásba. Egy laminált padlón például gumitalpú cipőben biztonságosan közlekedhetünk, ám egy textiltalpú szobapapucsban a szalagparketta igen csúszóssá válik. A lépcsőfokok - amennyiben keskenyebbek, azaz nem tud az egész talpunk ráfeküdni, csak annak elülső fele - is okozhatnak balesetet: ha nem figyelünk oda lecsúszhat róla a lábunk még akkor is, ha a felület egyébként nem csúszós. Itt a veszélyt tehát a felületnek nem az anyaga, hanem mérete okozza, hiszen kis felületen nagy tömeggel rálépve már nem olyan stabilan tudunk állni, lépni. A kerti járda is lehet szemcsés felületű, ami biztonságos járást biztosít, ám eső után csúszóssá válhat. A fürdőszoba is több veszélyt rejt a sima felületek, és a víz jelenléte miatt.

A csúszásgátlás lehetőségei

Egyik legkézenfekvőbb megoldás a passzív védelem; ha végiggondoljuk hova, milyen felületet teszünk a ház építésekor, vagy a burkolatok cseréjekor. Azokra a helyekre, ahol nedvesedés, víz kicsapódás vagy páralecsapódás várható, lehetőleg minél érdesebb burkolatokat rakjunk le. Különféle csúszásgátló szalagokat, lemezeket (köztük akár felületre alakítgatóakat is) és bevonatokat vásárolhatunk, amelyek a felület érdesebbé tételével biztosítanak jobb tapadást a cipőnk és a felület között. Figyelni kell, mert ezeknek a termékeknek a hatása idővel csökken, azaz ahogy kopnak az érdességük, így csúszásgátló tulajdonságuk is csökken.

Csúszásgátló szalag

Legismertebb és legegyszerűbben felhelyezhető eszközök a csúszásgátló szalagok, amelyek öntapadós felületükkel ragaszthatók a kívánt helyre. Rajtuk érdes, csiszolószerű anyag van, mely könnyen felhelyezhető, és tartósan hatékony csúszásmentes felületet biztosít. Ezek modern változatai hóállóak, beltéren és kültéren egyaránt használhatók.

A felhasználás helyének függvényében választhatunk normál-, fokozott-, vagy extra érdességű szalagokat. Előbbi kettő típust intenzív gyalogos-, vagy járműforgalomnak kitett, csúszós felületekre ajánlják: lépcsők, létrák, rámpák biztonságosabbá tételére. Az extra érdes szalagokat inkább ipari célokra a mély-, és magasépítés területén, teherautókra, traktorokra, darukra, mezőgazdasági berendezésekre, ipari területekre, valamint útépítéshez ajánlják. A csúszásgátló szalagokon kívül csúszásgátló lapok is forgalomban vannak, amelyek sokféle méretben kaphatók, például 15x60 cm, 14x14cm stb.

A csúszásgátló szalagok felrakása

Először a felületet gondosan meg kell tisztítani a szennyeződésektől, ha zsíros a felület, akkor zsírtalanítani kell a megfelelő tapadás érdekében. Vigyázzunk, mert a háztartásban használatos tisztítószerek egy része zsíros filmréteget hagy maga után, ezek nem alkalmasak ekkor tisztításra, hiszen a szennyeződést eltávolítják ugyan a felületről, de nem hagyják megtapadni a szalagot. Ezért tisztítás és zsírtalanítás után alaposan le kell öblíteni a területet, majd kivárni, hogy teljesen megszáradjon.

Figyeljünk arra is, hogy egyes szalagtípusok már 4, mások viszont 10 °C minimális hőmérsékleten helyezhetők csak föl! A szalagok öntapadó felületűek, így önmagukban is használhatóak, ami a lakásban elegendő tapadást biztosít. Kint azonban az időjárás miatt többféle kedvezőtlen hatásnak lesz kitéve; például besározódik, és le kell majd mosni annak érdekében, hogy feladatát újra elláthassa. Ezért kültéren biztonságosabb, hatékonyabb a rögzítés, ha a szalag alá ecsettel vagy gumihengerrel nagyon vékony rétegben ragasztót viszünk fel. Érdes felület esetén pedig előbb tegyünk fel egy felületkiegyenlítő réteget, majd erre ragasszuk a csúszásgátló szalagot. Szakboltokban minden eshetőségre felkészülve, ezek a segédanyagok is beszerezhetők – mert kellemetlen lenne, ha épp a csúszásgátló lap vagy szalag csúszna el…

A szalag felhelyezésekor a védőfóliát fokozatosan kell lehúzni, és az előkészített (tisztított és száraz, vagy még pluszban ragasztózott) felületre préselni.
Gyakori felhasználása e szalagoknak, hogy lépcsőre tesszük fel. Lépcsőkön a szalagot a lépcső szélétől 20-50 milliméterre kell elhelyezni, hogy a szegély ne gyűrődjön fel. Ha teljesen a szélére igazítjuk, akkor előbb-utóbb felpöndörödik majd a szalag, hiszen ezeken a részeken a lépések nem felülről, hanem részben oldalirányú súrlódással jönnek.

A gyorsabb és jobb tapadás érdekében célszerű a festők által alkalmazott gumihengert használni a szalag felületre nyomására, mert ezzel erősebben és egyenletesebben a felszínhez tudjuk nyomni, hogy ne maradjon levegőbuborék a szalag alatt. A szalagok széleinek külső hatások elleni védelmére, víz elleni szigetelésére speciális szegélyragasztó használata ajánlott. Ez segít megelőzni a csúszásgátló szalag éleinek megemelkedését a nagy forgalmú területeken, valamint megvédi és meghosszabbítja a szalagok élettartamát.

Felületre alakítható változat, és karbantartás

A felületre alakítható szalagok felrakása esetében jól jön a gumikalapács, mellyel a szalag még inkább a felület egyenetlenségeihez igazítható. A felületre alakítható típusokat olyan helyre alkalmazzák, ahol a felületnek van ugyan egy eredeti mintázata, ám ez mégsem elegendő a csúszásmentességhez. A felületre alakítható lapok vékonyak, így miután rátapadtak a felületre, felveszik eredeti mintázat körvonalait, azaz a felület eredeti rajzolata a csúszásgátló lapon is átlátszik majd.

A csúszásgátlót rendszeresen sörtés kefével szükséges takarítani, ezáltal biztosítva, hogy ne keletkezzen rajta olyan szennyeződés, amely hatással lenne a funkcionalitására. Ha ugyanis szennyeződésekkel betömődnek az érdességet biztosító szemcsék közötti rések, akkor így kiegyenlítődve simává válik a felület, ami már nem véd a csúszósság ellen. Időnként javasolt a szalag tisztítószerrel történő lemosása, majd öblítése, hogy ne legyen sem a szalagon, sem körülötte lerakódott zsiradék vagy szennyeződés.

Bevonat is van

A csúszásgátló bevonat alkalmas számos anyagú felület (fa, fém, üveg, kerámia, természetes kő, gránit, márvány, PVC, beton stb.) burkolatok csúszásmentesítésére. Sokrétű felhasználhatósága mellett előnye, hogy nemcsak kül-, és beltéren, hanem víz alatt, például medencékben is alkalmazható. Mivel áttetsző, így alkalmas magas fényű polírozott felületek márvány, gránit, kerámia és lakkozott faburkolatok csúszásmentesítésére, mert az eredeti színe és fénye teljes mértékben megmarad. (Így például kerti járófelületként használt fa termékek (járólap, lépő-lap, tavi híd, stég stb.). Ez egy környezetbarát poliuretán bevonat, finom és durva szemcsemérettel is választható. Könnyen tisztítható bármilyen módszerrel, vagy takarító géppel is. A bevonat teljesen nyomtalanul eltávolítható. Gyorsan elkészül, hiszen a felhordást követően 8 óra száradás után már járható, a teljes kikeményedése pedig mindössze öt nap.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

Címkék: csúszás, bevonat

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Faanyag védelem

A ház körüli kertekben és hétvégi telkeken ilyenkor bőségesen akad tennivaló. A növényzet gondozásán kívül az épület fa szerkezeti részeit, a kerti bútorokat, a fakerítést, kaput és más egyéb kinti...


Hőszigetelő üvegcsere fakeretes ablakokba

Nagyon sok régi lakásban jelentős kiadást okoz télen a régi üvegezésű ablakok hővesztesége. Az üvegek vékonyak, a keretek és a tokokközötti rések pedig utólagos és gyakorta cserélendő...