Az épülethomlokzat felújítása gyakorlatilag kétféle módon történhet. Az energiatudatos felújítás során a cél az épület energetikai jellemzőinek a javítása. Ez a határoló falszerkezetek utólagos hőszigetelő rendszerekkel való ellátásával valósítható meg a leghatékonyabban. A másik „nem energiatudatos” felújítás során általában az eredeti (vagy azt megközelítő) állapot helyreállítása a cél. Szükségessé válhat egy teljesen új homlokzati burkolatrendszer kialakítása is, a védelmi funkció fokozása, illetve az esztétikus megjelenés visszaállítása.
Vizsgálandó tényezők
A feladat legtöbbször az, hogy megállapítsuk, a vizsgált felület elég stabilitással rendelkezik-e ahhoz, hogy a felújításnál alkalmazott további rétegek terhét biztonsággal elviselje. Az alapfelület legyen szilárd, tiszta, mozgás-, zsugorodásmentes és kellő teherbírású. Teherbíró képességét szükség esetén vakolattartó háló (rabicháló) alkalmazásával kell helyreállítani, illetve fokozni. A nyúlásmentes acélhálót kellően kifeszített állapotban dübelezéssel kell a falszerkezethez rögzíteni. A toldási hibák elkerülése érdekében a felületképző réteget egy felületi síkon belül folyamatosan, és a teljes felületre kiterjedően kell elkészíteni. Csak műszakilag összeférhető vakolat-, illetve festékrétegek kerülhetnek egymásra. Vakolatszerű javításoknál az előírt, illetve megengedhető rétegvastagságokra ügyelni kell.
Felújítás vagy újravakolás?
A felújítások során nem kell mindig leverni a régi vakolatot az épület teljes magasságában, csak a látható vízterhelés felett 1 m-ig. Ha a vakolat megfelelő minőségű, úgy a felületek azonos nedvszívó képességének biztosítása érdekében a teljes felületre szálerősítésű javítóhabarcsot húzunk fel. Az ilyen módon előkészített felületek páraáteresztő festékkel festhetők, vagy páraáteresztő színező-vakolatokkal áthúzhatók.
Abban az esetben, ha a falszerkezet kevés vizet tartalmaz, és mérsékelt a sóterhelés, úgy szárítóvakolattal tartós, jó eredményt érhetünk el. A munka során a régi vakolattól megtisztított felületre előfröcskölő anyagot (gúzt) kell felhordani, 50%-os borítottsággal, majd ennek megszilárdulását követően legalább 2 cm-es rétegvastagságban vakolunk a szárítóvakolattal.
Ha a mérések nagyobb só- és vízterhelést mutatnak, akkor összetettebb rendszert kell használnunk. Az összetett vakolatrendszer a vakolaton kívül olyan alkotókat is tartalmaz, amelyek megakadályozzák a pontszerű vízterhelés kialakulását (pl. vízeloszlató alapozó) ill. a még nedves vakolat sóval való telítődését. Ebben a rendszerben a vakolat is két különböző tulajdonságú anyag (alsóvakolat) és (felsővakolat).
A felsővakolatot az alsóvakolat kiszáradását követően kell felhordani. A homlokzatokon vagy akár belső terekben is a felújító vakolatrendszert ásványi alapú, páraáteresztő színezővakolattal célszerű díszíteni.