Mobil klíma

Légcsere és hatékonyság

Ne legyünk igazságtalanok, a lebeszélés műszakilag, főként energetikailag alátámasztható. A mobil klíma hatékonysága elvben nem érheti el a split rendszerű berendezésekét. A split klíma a kültérben adja le a lakásból elvont hőt, és a beltérben keringtetett levegőt hűti, ezért jó a hatásfoka. Azért a szakemberek lebeszélésével kapcsolatban van egy rosszindulatú megjegyzésünk is. A split klímát csak szakcégek szerelhetik fel, üzemelhetik be, ami nekik munkát, bevételt hoz. A mobil klímához viszont semmiféle érdekeltségük nem fűződik.

Ez persze nem írja felül azt az ellenérvet, hogy a mobil klíma minden egysége egy helyen van – a legtöbb típusnál ez csak beltérben lehet –, ott van a kompresszor zaja, és sajnos a hő egy része is „ott hasznosul”.

A mobil klíma rosszabb hatásfokát az is adja, hogy a belső térből elszívott, hűtött levegővel hűti a kompresszor hőleadóját, és ez a meleg levegő távozik a szabadba egy csövön át. A lakáson belülről lényegében folyamatos légelszívás van. Ez a hátrány részben előny is, hiszen a szabadba kifújt levegő helyére folyamatosan friss levegő érkezik, tehát adott a folyamatos légcsere – ami a split klímákra nem jellemző. Azoknál lényegében áporodottá válik a csak belül keringetett levegő.

A visszaáramló friss levegőre a mobil klímának szüksége is van. Ha egy lakást – új nyílászárók szorosra zárásával, és légbevezetők lezárásával – szinte légtömörre lezárunk, és a mobil klíma kivezető csövét falfuraton keresztül vezetjük a szabadba, akkor a lakásban előbb utóbb vákuum alakul ki, amit a bent tartózkodók nem érzékelnek, de a klíma sajnos igen. Kialakul egy olyan egyensúlyi állapot, amikor a készülék már nem képes elszívni a levegőt a belső térből, ezáltal a hőleadó hűtése is megszűnik. Emiatt nem csak a hűtés áll le, de a mobil klíma is károsodhat. A szakszervizek gyakran találkoznak ebből az okból meghibásodott készülékkel.

Ennek a jelenségnek a fordítottja hasonló végeredményt ad a kültérben elhelyezhető mobil klímáknál. Az ilyen készülék előnye, hogy a zaj és a hőleadás is a szabadba helyezhető, és a hűtött friss levegőt fújja be a lakásba. Ha azonban a lakás az előbbiekhez hasonlóan légtömören le van zárva, akkor kialakul egy túlnyomás, és a klíma már nem lesz képes a hűtött levegőt befújni. Ettől ugyan elromolni nem fog, hiszen a kompresszor hőleadója megkapja a külső levegőt, de a lakás hűtése leáll.

A mobil klíma működése miatti vákuum problémát okozhat a kéményeknél illetve a központi elszívóknál is. A depresszió visszaszívja a levegőt a kéményből vagy a központi elszívó kürtőjéből. Ez utóbbi csak áporodott, esetleg büdös levegő beszívását jelenti, a kéménynél – például nyáron a klímával párhuzamosan is működő gázbojler kéményénél – veszélyes is lehet. Ebből a szempontból a kültérben elhelyezett mobil klíma befújt levegője nem okoz gondot.

A végeredmény tehát az, hogy a mobil klímának szüksége van a friss levegő beeresztésre vagy kieresztésre. Mégpedig annyira, amennyi levegőt a beltéri mobil klíma kifúj, vagy a kültéri befúj a lakásba. Ez a légcsere létrehozható az ablakok résszellőzésre állításával, légbevezetővel, légelvezetővel is. Lényeg, hogy nem szabad légtömörre zárni a lakást. A légbevezetők keresztmetszete legalább akkora legyen, mint a mobil klíma kivezető csöve.

És ez persze behatárolja a mobil klíma hatásfokát. A hűtő hatás azért létrejön, érzékelhető, és segít abban, hogy a legmelegebb időszakokban el lehessen viselni a hőséget, hiszen a klíma kivezető csövén 50 fok feletti levegő áramlik ki, amit még a legmelegebb napokban is 30 egynéhány fokos – forró esténkén is már csak 26-28 fokos – levegővel pótolunk. A kettő közötti hőtartalom különbség hűti a lakást – persze nem olyan hatásfokkal, mint egy split klíma.