Milyen betont használjunk házunk építéséhez?

A korábban alkalmazott MSZ 4719 és MSZ 4720 betonszabványok helyett hazánkban is bevezették az MSZ EN 206-1:2002, illetve ennek hazai megfelelőjét az MSZ 4798-1 szabványt. Ellentétben a korábbi időszakkal, amikor a betonokkal szemben támasztott legfontosabb követelmény az előírt szilárdságnak való megfelelőség volt, az új szabályozás szerint a káros környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség (tartósság) a döntő. Az új szemlélet a betonszerkezetek és a betonösszetétel tervezésénél a használati élettartamot helyezi előtérbe. Ma már a betonokat olyan megfelelő tulajdonságokkal kell tervezni, elkészíteni és beépíteni, hogy az igénybevételnek és környezeti hatásoknak a használati élettartam alatt ellen tudjon állni.

Az építkezéshez szükséges megfelelő betontípus kiválasztásának új szempontjai:

1. A környezeti hatás meghatározása

Annak definiálása, hogy az építendő betonszerkezet milyen környezeti hatásoknak lesz kitéve (pl.: karbonátosodás, sókorrózió stb.). Fontos, hogy amennyiben a beépítésre kerülő betont egyszerre több korróziós hatás is érheti, minden esetben a nagyobb kockázatot jelentő tényezőnek is ellenálló betontípust válasszuk!

2. A szilárdsági osztály meghatározása

Ez azt jelenti, hogy a betonszerkezeteket a használati élettartamuk alatt ért különböző terhelések alapján kategorizálják. Ennek a meghatározását általában a statikus tervezők végzik el. Amennyiben a tervezett terheknek megfelelő nyomószilárdsági osztály alacsonyabb (régi szabvány szerinti csoportosítás), mint a környezeti korróziós hatásnak megfelelő, előírt minimális szilárdsági osztály (új szabvány szerinti osztályozás), mindig a magasabbat kell választani.

3. A beton konzisztenciájának meghatározása

Válasszuk ki a bedolgozás technológiájának legmegfelelőbb konzisztenciát (ez a beton mozgékonyságának, bedolgozhatóságának a mérőszáma, különböző előírt szabványos módszerekkel mérve). A leggyakrabban alkalmazott konzisztencia mérési módszer a terülés, illetve a roskadás mérése.

4. A beton megengedhető legmagasabb klorid-tartalmának meghatározása

A vasalást vagy más beágyazott fémet tartalmazó beton esetében lényeges és nem elhanyagolható kérdés - a vas esetleges korróziója miatt - a beton eredő klorid tartalma, így ezt is szükséges meghatározni a megfelelő beton kiválasztásához.

A beton szilárdsági osztályának jelölése a korábbi és a jelenlegi szabvány szerint:

A régi (MSZ 4719 és MSZ 4720) szabvány szerint: pl. C25-32/FN
ahol C = beton (concrete)
25 = a beton előírt szilárdsági jele (nyomó szilárdság N/mm2)
32 = maximális szemcseméret, szemcsenagyság (mm)
FN = földnedves, a beton előírt konzisztenciája, azaz csak döngöléssel lehet bedolgozni

Az új (MSZ EN 206-1, és annak hazai megfelelője, az MSZ 4798-1) szabvány szerint: pl. C8/10-XN(H)-16-F3
ahol C = beton (concrete)
8/10 = a beton előírt szilárdsági jele (nyomó szilárdság N/mm2; hengeren/kockán mérve)
XN(H) = a meghatározott környezeti kitéti (korróziós) osztály
16 = maximális szemcseméret, szemcsenagyság (mm)
F3 = a beton előírt konzisztenciája (terülés méréssel meghatározva)

Nagyon fontos tisztázni, hogy a korábbi szabvány szerinti betontípusok nem párosíthatóak össze az új szabvány alapján felállított betonkategóriákkal, hiszen a két osztályozás eltérő szempontokat vesz alapul, így az építendő létesítmény kivitelezéséhez szükséges, a követelményeknek megfelelő minőségű beton kiválasztásával, szállításával, bedolgozhatóságával, utókezelésével kapcsolatos kérdésekkel minden esetben forduljon szakemberhez! Ebben a Holcim Hungária Zrt. betonüzemeiben dolgozó munkatársak készséggel állnak az Önök rendelkezésére.

Migály Béla, betontechnológus
Holcim Hungária Zrt.
Tel.: +36 1 889 9326; Fax: +36 1 889 9327