A homlokzaton a lábazati rész van a leginkább kitéve az időjárásnak és a mechanikai hatásoknak. Ennek ellenére nem lehet szigeteletlenül hagyni, semmi esetben sem. Új épületeknél, amennyiben olyan jó hőszigetelő képességű falazó anyagot választunk, amire már nem kell külön hőszigetelés, akkor a lábazat betonszerkezete képes hőhidat okozni. Régi, de felújított épület esetén ugyanígy járunk, ha csak a homlokzatot szigeteljük, és a külső fal alsó részét szigeteletlenül hagyjuk.
Ismert, hogy minél nagyobb a különbség a hőszigetelt és a szigeteletlen szakasz hőátbocsátási tényezője között, annál erősebb lesz a hőhíd hatása, annál könnyebben fog a nedvesség lecsapódni a kritikus felületeken, ami után már egyenes út vezet a penészesedéshez. Sajnos, utólagos hőszigeteléshez nem mindig kérik tervező segítségét, és a család esztétikai szempontjai („a szép terméskő lábazat”) győznek az épületfizikai szempontok fölött.
A lábazat rétegrendje szerint szigetelendő alsó sáv magassága épületenként változik. Egy zárt telken álló családi ház esetében az alsó fél méteres sávról van szó, egy utcai fronttal rendelkező épület esetében 2 méteres magasságig, fogadószintes épületeknél a teljes fogadószint magasságáig célszerű a lábazat rétegrendjét felvinni. Ebben a sávban a hőszigetelésre az szabvány szerint gyártott formahabosított expandált polisztirol hőszigetelő lemezeket kell alkalmazni.
Erre a hőszigetelő lemezre felületi mintázatának köszönhetően jobban tapad a ragasztó, így különösen alkalmas homlokzati hőszigetelő rendszerekhez. A lábazati szigetelésre a homlokzatszigetelésnél megszokott módon kell a rendszer többi elemét (ragasztóba ágyazott üvegháló, alapozó, vékonyvakolat) felhordani. Ami a szigetelés vastagságát illeti, optimális, ha a lábazati- és a homlokzati fal hőszigetelő képessége nem térnek el. Ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg a lábazat ne ugorjon ki a homlokzat síkjából. Ha mégis, a kiugró részt megfelelően kell kialakítani (bádogozás, műkő vagy egyéb ellenálló anyagok alkalmazása a szükséges lejtéssel). Éppen ezért, a homlokzaton alkalmazott lemezeknél 1 cm-rel vékonyabb, de azonos hőszigetelési értékkel bíró szigetelő táblákat kell a lábazaton elhelyezni; így a homlokzaton lefolyó víz lecseppentése is megoldott lesz.
Nem alápincézett épületek esetén a talajon fekvő padló a hatodik oldala az épületnek. Nyilvánvaló, hogy ezt is szigetelni kell, mert csak a teljes körű hőszigetelés vezethet tartós és jó eredményre. Ezek a padlók az épület körvonala mentén szenvedik el a legnagyobb hőveszteséget; különösen akkor, ha az épület ki van emelve a talajszintből, és a lábazaton keresztül fokozott hőveszteséggel kell számolni. Ezért áll tehát az új épületenergetikai rendeletben az, hogy a hőszigetelést csak az épület külső sávja mentén (1-2 méter) kell elhelyezni. Nem számol a rendelet viszont azzal, hogy ebben az esetben, a vízszintes és lépcső nélküli padló kialakítása érdekében többlet esztrichet kell alkalmazni, ami árban sem mindig kedvező, és a kivitelezést is fölöslegesen bonyolítja. Mindezt úgy, hogy közben a ház energiaveszteségét növeljük.
Célszerű tehát az egész talajon fekvő padlót hőszigetelni. Itt is kétféle módszert követhetünk. A gyakoribb az, amikor a vízszigetelés fölé helyezik el a terhelhető EPS lemezeket, majd a technológiai fólia terítése után az aljzatbeton elkészítése következik. Rendelet szerint az épületek kerülete mentén a padlók hőátbocsátási tényezője nem lehet több, mint 0,5 W/m2K. Ez legalább 6?cm vastag EPS hőszigetelő anyag alkalmazásával érhető el. Két másik okból is célszerű a teljes padlófelületet hőszigetelni. Egyrészt a padlók esetében fokozottan kell ügyelni a felületi hőmérséklet alakulására. Komfortérzetünket jelentősen tudja rontani, ha télen egy hideg felületen kell járni, ezért a padlót hőszigetelni nem is elsősorban az energiatakarékosság okán kell. A másik, hogy a padlók esetében az utólagos hőszigetelés különösen nagy gonddal jár. Az új ajtóküszöbök kialakítása, és a belmagasság csökkenése is elriaszthat ettől a lépéstől. Érdemes tehát a kivitelezés fázisában a jövő energiaáraira gondolva teljes körűen szigetelni a házat.
Ritkább, és csak meghatározott talajnedvesség viszonyok mellett alkalmazható az úgynevezett „fordított padló” (a fordított tető analógiájára). Ebben az esetben a nedvességnek tartósan ellenálló hőszigetelést egyenesen a tömörített kavicságyra lehet fektetni, majd arra vékony polietilén fólia terítésével kell megakadályozni azt, hogy a talajpára a szerkezetbe jusson. Komolyabb talajnedvesség esetén vagy a hagyományos rétegfelépítést kell alkalmazni, vagy a hőszigetelésre kerülő beton felületén kell a vízszigetelést kialakítani. 5 cm vastag hőszigetelő lemezek alkalmazásával már elérhető a rendelet szerinti hőátbocsátási érték, de a környező országok előírásait is ismerve ki lehet jelenteni, hogy az előremutató érték 0,35 W/m2K, 8-9 cm vastag hőszigetelés beépítését indokolja.