A mikrohullámmal történő melegítés első gyakorlati alkalmazása Percy Spencer amerikai mérnök nevéhez köthető. Egyes források szerint a mikrohullámokkal történő kísérletei közben arra lett figyelmes, hogy az asztalon hagyott szendvicse felmelegedett, más források szerint pedig a zsebében lévő csokoládé olvadt meg.
A lényeg nem is a pontos történet, hanem az elv, miszerint a 2,5 GHz frekvenciájú mikrohullámokkal rezgésbe hozhatók a dipólusos molekulák (ilyen például a H2O, azaz a víz). A másodpercenkénti több (tíz)ezer rezgés hatására az egymással érintkező molekulák a súrlódás miatt felmelegednek.
Problémát csak az jelent, hogy az emberi test is javarész vízből áll, így a melegedés az emberi szöveteket is érinti. A megoldás egy olyan doboz, ami visszaveri a mikrohullámokat, így veszélytelenné válik a művelet. Változtatások természetesen azóta is történtek, például az egyenletes melegítés végett forgótányért szerelnek manapság már minden modellbe.
A háztartásban használt készülékek hasznos teljesítménye 1 kW körüli, a berendezés ennek kb. a dupláját veszi fel, tehát a hatásfoka nem túl jó. Éppen ezért kis tömegű élelmiszerek felmelegítéséhez javasolják. A melegítési időt mechanikus vagy elektronikus óra segítségével lehet beállítani, de a kikapcsoló-gombbal vagy az ajtó kinyitásával meg lehet szakítani a folyamatot.
Vélt veszélyek
A mikrohullámú sütőkkel szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérv az, hogy a mikrohullámok "degenerálják" az ételben lévő állati vagy növényi sejteket, így azokat elfogyasztva könnyebben alakulhat ki a szervezetünkben rákos sejtburjánzás. Az effajta leírások egyik nagy problémája, hogy nem átfogó, nemzetközi kutatásokra támaszkodnak, hanem elfogult emberek véleményére, téziseire. Ez még akkor sem helyes, ha adott esetben szakembernek nevezhető egyénekről van szó.
A másik probléma a rémhírekre, lánclevelekre jellemző áltudományos megfogalmazási mód, ami az olvasóban a tudományosság látszatát kelti. A sejtek "degenerációja" nagyon rémisztőnek hangzik, de tucatnyi anyagot elolvasva, egyetlen leírással sem találkoztam, ahol a szerző részletesen kifejtené, hogy ez a károsító hatás egészen pontosan miként megy végbe, és, hogy ez a későbbiekben hogyan befolyásolja az élettani folyamatokat. Főleg nem bizonyítékokkal, tudományosan alátámasztva.
Ami szintén elkeserítő, hogy sok internetes oldal, vagy éppen nyomtatott lap fenntartások nélkül veszi át ezeket az írásokat, nem is firtatva azok hátterét. Az ételben, italban a hagyományos tűzhelyen történő melegítés során is jelentős változások történnek! Gondoljunk csak arra, hogy a fehérjék 60 C fok környékén kicsapódnak a tejből, a baktériumok jelentős része sem éli túl ezt a hőmérsékletet (néhány melegkedvelő, ún. termofil törzs kivételével, melyek picit tovább bírják). Az emberi szervezet sem visel el hosszú napokon keresztül 40 fok feletti lázat, ez ugyanis már az egészséges szöveteket is károsítja. A 90 C fok körüli citromos teában gyakorlatilag semennyi C vitamin nem marad, ezért javasolják, hogy csak ha visszahűlt, akkor tegyük bele a citromot. Ezek a hatások nem a mikrohullámhoz, hanem egyszerűen a hőközléshez és a hőmérséklethez köthetőek.
Más jellegű, de hasonlóan alaptalan félelem, hogy a mikrosütő kikapcsolása után "mikrohullámok maradnak az ételben", amik "rádióaktívvá teszik" azt. Egyrészt a mikró kikapcsolásával csak az étel marad a szerkezetben, hullámok nem. Ha kikapcsolnak egy rádióadót, akkor az általa kibocsátott rádióhullámok sem maradnak a levegőben. Ami pedig az esetleges rádióaktivitást illeti, ez cáfolható a legkönnyebben, ugyanis a mikrohullám a nem ionizáló elektromágneses hullámok közé tartozik, hasonlóképpen a rádióhullámokhoz vagy éppen a látható fényhez. Melegítő hatás van, radioaktív hatás nincs!
Mikrohullámmal dolgoznak a radarok, illetve a mindenki által használt mobiltelefonok is. Utóbbiaknál egyébként ismeretes, hogy a hosszú telefonálás valamelyest melegíti az agyszöveteket, de hogy ez hosszútávon káros-e a szervezetre, azt mindezidáig nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani. A fenti félelmeket, híreszteléseket vizsgálta többek közt az EPA (az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége), és ez idáig semmilyen bizonyítékot nem talált rá.
Mint általában az élettani folyamatoknál, ez esetben is fontos szerepe van a gondolkodásunknak, hitünknek. Amennyiben minden tudományos alap nélkül hisszük, hogy a mikrosütő káros, ne használjuk azt, mert akár a placebo hatás is megbetegíthet minket, de ha elfogadjuk az eddig rendelkezésünkre álló információk igazságtartalmát, bátran melegíthetünk ilyen eszközben!
Valós veszélyek
Vannak bizonyítottan káros hatásai a mikrosütőnek? Egy jó állapotban lévő, sérülésmentes mikrohullámú sütő nem okoz egészségügyi problémát, szigorú teszteknek kell megfelelniük, hogy forgalomba kerülhessenek. Sérült burkolatnál vagy nem záródó ajtónál viszont a mikrohullámok kiléphetnek a környezetbe, melegítve minden élő szervezetet. Ez valóban káros lehet az emberre nézve is, így ilyen eszközt soha ne használjunk! Az évek során sikerült a sugárzás mértékét négyzetcentiméterenként 5 mW-ról 1/1000 mW-ra csökkenteni. Ennek ellenére a gyártók továbbra sem ajánlják, hogy a készülék ajtajához hajolva nézzük végig a főzés folyamatát.
Másodlagos, de szintén a mikrosütőhöz kapcsolódó veszély a robbanásszerűen forrásba jövő víz jelensége. Többen is megfigyelték, sőt le is filmezték, hogy egy pohár vizet mikróban felmelegítve nem jön forrásba, csak azután, hogy a mikrót leállították, és a poharat megmozdították. A jelenség ez esetben sem a mikrohullámú sütő hibája. Forrásnál apró gázbuborékok képződnek az edényben (pohárban), ám ehhez nagyon apró felületi hibákra, repedésekre is szükség van. Egy új vagy nagyon sima falú edényben előfordul, hogy nincs ilyen "kiindulópont", valamilyen mechanikai ráhatás vagy egy kis szennyeződés kell, hogy az akkorra már 100 fok fölé melegedett (túlhevült) folyadék forrásba jöjjön. Ezért azt javasolják a szakértők, hogy a melegítést követően ne vegyük ki azonnal a vizet a mikróból, hagyjuk állni 1 percet. Ezután is vigyázzunk, nehogy a pohár fala megégesse a kezünket.
Az egyes anyagok eltérően nyelik el a mikrohullámokat, ezért különböző mértékben és különböző sebességgel melegszenek fel. Például főtt tojás melegítése esetén a tojás sárgája jobban melegszik, mint a fehérje, ennek következtében még a félbevágott tojás is felrobbanhat.
Végül, de nem utolsósorban nem lehet elégszer ismételni, hogy a sütőtérbe nem szabad fémtárgyat, alufóliát helyezni! Egyrészt azért, mert a fémek jól vezetik a mikrohullámokat, ezért túlságosan felmelegszenek (a vékonyak el is égnek), másrészt a hullámok egy részét visszaverik, és ezzel károsítják magát a készüléket, ezen belül a készülék lelkét jelentő magnetront. A mikrohullámú sütők működéséből adódóan elengedhetetlen a védőföldelés alkalmazása, tehát csak ilyen aljzatba csatlakoztassuk a készüléket!