Ponyvagarázsok

A ponyvagarázsok előnye, hogy nem szükséges hozzá építési engedély, bár felállításához ajánlatos kikérni a helyi önkormányzat véleményét, vagy hozzájárulását. Feltéve, hogy a ponyvasátrat saját, vagy a társasház telkén kívánjuk felállítani. Közterületen ugyanis nem engedélyezett a felállításuk, mert ez terület kisajátításnak minősül, és büntetést, továbbá a ponyvagarázs eltávolítását vonja maga után.

Van, aki egyszerű autóponyvával igyekszik védeni járművét az időjárási viszontagságoktól és a szennyeződésektől. Ezt ugyan akár közterületen parkoló gépjárműnél is lehet használni, ám ennek is számos hátránya van. Nem kellemes a le és felhelyezése, de a talajpára ellen sem védi a járművet, így fokozott korrodálódásnak van kitéve a karosszéria. Az UV sugarak és nyári időszakban az utastér túlzott felmelegedése ellen is csak a speciális anyagú, fényvisszaverő tulajdonságú autóponyvák védenek. A jégverés következményeitől a szivacsbetétes, vagy buborékbetétes autóponyvák nyújtanak csak védelmet.

Bármelyik kezelése elég nehézkes, és a szél is erősen igénybe veszi a nem pontosan a kocsi alakjára és méretére készítetteket. Az az igazság, hogy több a gond velük, mint amennyire hasznosak. Nyári melegben viszont az ún. félponyvák eredményesen csökkenthetik parkoláskor az utastér erős felmelegedését, és az ilyen ponyvák felhelyezése sem nehéz. A lényeg, hogy az anyaga fényvisszaverő és UV álló legyen.

A ponyvagarázsok között az összecsukható, ún. konzolos szerkezetűek régebben elég kedveltek voltak, bár a kezelésük nem volt könnyű. Jellegzetességük, hogy a zártszelvényű, hajlított vázelemek a talajhoz szilárdan leerősíthető csuklópont körül elforgathatók, és erre erősítik rá rögzítő fülekkel a védőponyvát. Esőben, hóban viszont a ponyva kellő előfeszítése nélkül a középső vázelemek között megállhat a csapadék, ami megnehezítheti a szerkezet kinyitását. A garázs körüli vízelvezetést is ajánlott megoldani, különben a csapadék beszivároghat a belső térbe, ami megnöveli a belső tér páratartalmát. Újabban a szellőzést nyitható szellőző fülek kialakításával oldják meg, viszont erős szélben ez a ponyva „felfúvódását”, feszülés miatti sérülését is okozhatja. Jó szellőztetéssel viszont kellő védelmet biztosít a járműnek az eső, hó és jégeső ellen is. A nyitása azonban nehézkes, és ha nem a kocsi méretéhez igazodó nagyságú a váz, beállás után nehéz a ki- és beszállás.

Sokkal korszerűbbek a sátor rendszerű ponyva garázsok. A váz anyaga többnyire porfestett zártszelvényű idomokból állítható össze. A szerkezet szilárd egységet képez. A tető lehet szokványos sátortető is, amelyet kívánságra fényáteresztő ponyva betéttel kombinálnak, hogy világosabb legyen a belső tér. Választhatók domború tetejű változatok is. Kisebb méretben motorkerékpárokhoz és quadokhoz is készítenek zártszelvény vázú ponyvagarázsokat, sőt már csak tetővel ellátott udvari gépkocsi beálló is beszerezhető rendelhető.

A ponyvák anyaga többnyire vízhatlan pamutvászon vagy textilbetétes PVC, amely kellően vastag, vízhatlan, UV álló, és különféle színekben kapható. A hőtűrésük -30 és +70 fok közötti, szakítószilárdságuk pedig jelentős. A vázra mindenkor sűrűn kell rögzíteni, mert az erős szél erősen igénybe veszi a ponyvát. Léteznek egy és két oldalról nyitható típusok, sőt akár a garázs egyik oldalán is fel lehet nyitni a ponyvaborítást, így akár más célra is használhatóvá teszi az alkalmi garázst.

Végső soron a ponyvagarázs szükségmegoldás, ám ennek ellenére a gépkocsiknak mégis jelentős védelmet biztosít a hosszabb parkolások idején a nedvesség, a szennyeződések és kisebb sérülések ellen.