Nyári hűtés, szellőztetés

2020-07-20 18:11:04 | Módosítva: 2020-07-20 18:15:39

MESTER+ Kint a forróság, bent meg őrizni szeretnénk a hűvösebb levegőt. Azért a friss levegőre is vágyunk, de nem a kinti forróra. Ott van persze a klíma, de sokan a folyamatos klimatizálást is kerülnénk, pláne akkor, ha hosszabb időre magára hagyjuk a lakást. Marad a folyamatos játék a szellőztetéssel – automatikusan működő szellőzőrendszerrel, vagy „kézi vezérléssel”, ablaknyitással.


Szellőztető berendezéssel és anélkül

Bármilyen lehetőségünk is van a szellőzésre, a lakás nyári felhevülésének korlátozására ugyanazokat az elveket, módszereket lehet alkalmazni. Először is a falak – beleértve a mennyezetet, a tetőt is – és a nyílászárók jó szigetelése szükséges. Az épület felmelegedésének megakadályozására azonban a szigetelésnél is fontosabb a falazat hőtároló képessége. Vastag, nehéz, nagy hőtároló képességű falak felmelegedéséhez idő kell, az ilyen falak nem követik le automatikusan a déli, délutáni hőséget, mert szinte tárolják a hűvöset. Aztán amikor már csökken a külső hőmérséklet, akkor kezdhetjük beengedi, ráengedni a falazat belső felületeire is a hűvösebb levegőt, hogy a napközben magába szívott hőt le tudja adni, lassan visszahűljön. Az elv tehát egyszerű; forróságban kizárjuk a meleget, a hűvösebb időszakban beengedjük.

A másik fontos elem a meleg elleni védekezésben az árnyékolás. Legelsősorban is az ablakok árnyékolása, mert a tűző nap hamar katlant csinál a szobából. Jól és hatásosan árnyékolni pedig kívülről lehet (redőny, zsalugáter, zsaluzia, fák, bokrok, napellenző), melyek már a szabad levegőn felfogják a forróságot, mögöttük pedig kiszellőzik a rendszer. A belső árnyékolás is ér valamit, de az már csak a sugárzó hőt tompítja, a felmelegített árnyékoló (vastag függöny, reluxa, gyékény stb.) viszont a belső térnek adja le a melegét. A legfőbb cél pedig az, hogy rekesszük kint a meleget. Sokat segít a falazat külső árnyékolása is a tűző napsugarak ellen. Ebben a külső hőszigetelésen kívül fontos szerepe lehet a növényzetnek is.



A következő elem a tudatos szellőztetés. Most is azt ismételjük, amit a falazat felmelegedése kapcsán mondtunk. A szellőztetés fő időszaka az legyen, amikor a kinti hőmérséklet már alacsonyabb, mint a benti. Ez jellemzően az éjszakai, hajnali órákban van, de már naplemente után is általában alacsonyabb a kinti levegő hőmérséklete a bentinél. Leginkább a falak hőmérsékletét nézzük (falra akasztott hőmérő nagyjából ezt mutatja). Ha a levegő hőmérséklete ennél alacsonyabb, akkor az már hűteni fogja a falat; este még csak kis mértékben, hajnalban sokkal intenzívebben. A falazat-hűtő hatásán felül a lakásban megmozduló levegő már eleve frissesség érzetét adja, hiszen a mozgó levegő testünktől is hőt von el. Ha tehát már nem forró levegő jön be a szabadból, akkor az már a felfrissülésünket segíti.

Legjobb persze az, ha a szellőzési folyamatokat korszerű szellőztető rendszerrel, légkezelő géppel automatizálni tudjuk. A légkezelő azonban nem klíma, önmagában jelentős mértékben nem alkalmas hűtésre. Lehetséges utóhűtő hozzákapcsolása a rendszerhez, azonban családi ház méretben ez nagyon jelentős többletköltséggel járna, és nem éri meg. Ugyanis a lakásszellőztető rendszer kis légmennyiségekkel dolgozik, eltérően egy közösségi tértől, egy bevásárlóközponttól, ahol sokkal magasabb légcsereszámokkal, nagyobb légkezelőgépekkel kombináni lehet – és érdemes is – a szellőztetést és a hűtést.


A lakások, családi házak esetében a kis légmennyiségek miatt csak kis mértékben járulna hozzá az épület hűtéséhez az utóhűtő beépítése, ezért ez a beruházás jellemzően nem éri meg a befektetett összeget. Azonban önmagában a légkezelőgép is hozzájárul 1-1,5°-kal a hűtéshez az automata bypass funkcióval. Ez azt jelenti, hogy éjszaka, amikor kint felfrissül a levegő, és lejjebb megy a hőmérséklet, a légkezelő-gépben nem megy át a hőcserélőn a kinti hideg levegő, hanem elkerüli azt, és egyenesen beáramlik a belső befújó ágakba. Azaz a hőcserélőt kihagyva nem forgatja vissza a napközben bent felgyűlt hőenergiát a rendszerbe a hőcserélő. Így hozzájárul a légkezelőgép az épület felfrissüléséhez.

Mondhatnánk azt is, hogy ezt ablaknyitással is elérhetjük, és ez így igaz is. Azonban akkor a szűrőt is kihagyjuk a rendszerből, és pont a nyári pollenszezon idején szűretlenül engedjük be a levegőt a lakásba, az arra érzékeny családtagjaink legnagyobb sajnálatára. A lakásszellőztető rendszer ugyanis nagyban segíti az allergiás megbetegedésben szenvedők pollen mentesebb, tisztább levegőhöz jutását a nyári szezonban.

A hűtési teljesítmény növelésében nagy szerepet játszhat, ha a légkezelő-gépünket entalpiás hőcserélővel kiegészítve választjuk ki. Entalpiás hőcserélős légkezelő-gép választása esetén ugyanis a klímás, fan coilos hűtési rendszer kiegészítése szellőztetéssel nagyon hasznos, és nagyban növeli a hűtés hatékonyságát.

Ekkor a külső levegő jellemzően nedves, meleg (azaz fülledt), a benti levegő pedig hideg és száraz. Ezáltal az entalpia hőcserélővel felszerelt gépünkben a benti száraz levegő a kinti nedves levegőt szárítja, azaz párát von el a kívülről érkező levegőből. Ez az energia-elvonás azzal is jár, hogy a befújt szárított levegő felmelegítése rövidebb időt vesz igénybe, így csökkentve a hűtési költségünket. Azaz az entalpia hőcserélős légkezelőgép jelentősen hozzájárul a hűtési rendszer hatásfokának javításához, valamint a fülledt kinti levegőből páraelvonással teszi elviselhetőbbé a záporokkal-zivatarokkal terhelt időszakokat.


Amikor elutazunk, klíma berendezésünket nem szoktuk bekapcsolva hagyni, legfeljebb a távolból majd hazatérés előtt időben elindíthatjuk. Légkezelő gépünket viszont érdemes alapfokozatra állítani, így a belső légtér minimális légcseréje végbemegy, de csökken a rendszer energiafelhasználása ebben az időszakban, hiszen emberi tevékenységgel amúgy sem emeljük a helyiségek páratartalmát. Amennyiben ódzkodunk hetekre magára hagyni a rendszert, természetesen le is lehet állítani teljesen. Ekkor a megérkezésünkkor érdemes maximális fokozatra kapcsolni, hogy gyorsabban frissüljön fel, cserélődjön le a távollétünk alatt bepállott levegő.

Láthatjuk tehát, hogy habár a hűtésben közvetlenül kevés szerepet játszik a légkezelő-gép, mégis közvetve nagyon nagy hatással lehet épületünk hűtési teljesítményének növelésében. Az entalpia hőcserélő felhasználásával minőségi javulás érhető el a komfortérzetünk emelésében. Nem utolsó sorban pedig ne felejtsük el, hogy a légkezelő-gép használatával a szűrt levegő nagyban hozzájárul az allergiás megbetegedések tüneteinek csökkentéséhez.

A panellakásokban a falak 10-12 óra alatt teljesen átmelegednek, és legalább ugyanennyi idő szükséges ahhoz, hogy visszahűljenek. A legjobb, ha a meleget nem engedjük be napközben a szobákba, hanem elsötétítünk, és nem nyitunk ablakot. Ez különösen igaz ott, ahol alszunk, mivel 28-30 fokban alvásunk nyugtalanabb lesz, hamarabb leizzadunk, ezért nem tudjuk magunkat rendesen kipihenni. Sötétíteni, árnyékolni leginkább azokban a szobákban érdemes, ahol nincsen légkondicionáló berendezés, mert azzal könnyebben tudjuk otthonunk megfelelő hőmérsékletét biztosítani.

Este 8 és éjfél között már bátran szellőztethetünk, akár egész éjszakára is nyitva hagyhatjuk az ablakokat. Természetesen tanácsos szúnyoghálót tenni az ablakokra, hogy a szúnyogok se tudjanak megcsípni minket éjszaka. Abban a szobában ahol alszunk, igyekezünk minél komfortosabb körülményeket biztosítani önmagunk és családunk számára. Az éjszakai szellőztetéssel nem csak nyugodt álmot biztosíthatunk magunknak, hanem otthonunk levegőjét is cseréljük. Éjszakára nem tanácsos a huzat, hiszen könnyen fülproblémákat okozhat, ha huzatban alszunk. Mégis elengedhetetlenül fontos, hogy a benti levegőt nyáron is folyamatosan cseréljük.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Zehnder, a lakótér komfort szakértője

A Zehnder svájci központú vállalatcsoport története több mint száz éves múltra tekint vissza. A kilencvenes évek végén a svájci Minergie ésanémet passzívház standard elterjedésével együtt a...


Társasházi szellőzők karbantartása

A lakásszellőztetés, lakásszellőzés fontosságáról már sokszor írtunk, elemezve, hogy egészségünkre és magatartásunkra (oxigénhiány, fáradtság, koncentrációhiány) ugyanúgy hatással van, mint...