Klímák és fogyasztások

2022-04-15 10:02:29 | Módosítva: 2022-04-15 10:16:47

MESTER+ Különösen a hűtő-fűtő inverteres klímák terjedésével – ma már csak szinte ilyenek kaphatók – sokakban a gazdasági kérdés fogalmazódik meg, vajon ténylegesen mennyit fogyaszt a készülék. Ezzel kapcsolatban rengeteg leegyszerűsítő és néha téves számítás olvasható, és mi sem biztos, hogy egyértelmű választ tudunk adni a kérdésre.


Mikor érdemes klímával fűteni

Az uniós szabályok a klímakészülékekre a szezonális termikus hatásfok megadását írják elő. Ez a leghasználhatóbb szám, de a gyakorlattal nem mindig vág egybe az eredmény. Ha egy hűtő-fűtő klímát úgy használnánk, hogy beállítanánk ősszel egy hőfokot, és a készülék a lakáson belül azt a hőmérsékletet tartaná, akkora gyári hatásfok, a készülék jósági foka a tényleges értéket adná ki. De a klímát a gyakorlatban nem így használjuk. Nyáron a forróságban, napközben bekapcsoljuk, estére kikapcsoljuk, az éjszakai hűvössel átszellőztetjük a lakást. Napközben is valószínűleg csak néhány órát megy.

A téli fűtésre vonatkozó számítások már pontosabbak lennének, ha a lakás fűtését az egész idényben egyedül látja el a klíma. De a gyakorlatban a hűtő-fűtő split klímát inkább kiegészítő fűtésnek használják, a leghidegebb időszakokra a legtöbb helyen ott van a gázkazán. A fűtésre vonatkozó éves hatásfok viszont ezzel nem számol. Ebben az esetben a valós fogyasztás sokkal kedvezőbb lehet, mint a gyári érték, hiszen az átmeneti hőmérsékleteken a klíma igen jó – 6-7 szeres – jósági fokkal működik. Amikor pedig a külső hőmérséklet -5, -10 fok alá csökken, és a klíma hatásfoka jelentősen leromlana, akkor a gázkazán veszi át a fűtést.

Az átmeneti időszakban nappal még mindig meleg van, éjszaka sem csúszik 10 °C alá a hőmérő higanyszála, és nincs is itt még a fűtési szezon. Az ilyen időszakokban ideális lehet a klímafűtés. A fűtő split klímákkal gyorsan érhetjük el a kívánt hőmérsékletet, ráadásul a gázzal való fűtésnél is olcsóbban és kényelmesebben. Ez nem azt jelenti, hogy felejtsük el a gázkazánunkat, és innentől már csak a klímakészülékeket használjuk, ugyanis minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet, annál drágább lesz a fűtő splittel előállított meleg.


Vannak olyan számítások, amik saccolnak. Egy átlagos klíma elektromos fogyasztása 1200 W, és ebből próbálják megbecsülni, hogy ez mekkora fogyasztást jelent, ha 24 órából mondjuk 12 órát, vagy éppen 6 órát működik a készülék. A gyakorlatban ezek nagyon bizonytalan adatok, és ráadásul egy inverteres klíma a maximumon fogyaszt ennyit, leszabályozva – ténylegesen inkább ilyen üzemmódban üzemel nagyrészt – ennek a töredékét.

A tényleges fogyasztási adatokat legjobban egy fogyasztásmérővel tudnánk bemérni, amit a klímakészülék csatlakozója elé helyezünk, és az akkor a valós számokat mutatná meg nekünk. Nem kell foglalkoznunk a fűtési, hűtési szokásainkkal, a külső hőmérséklettel, sem mással. Mondjuk havi összesítésben megvizsgálhatjuk, hogy az adott időszakban mennyi többletfogyasztást ad a klíma használata.

Ahhoz, hogy összehasonlítsuk az árakat, a gáz-, illetve a hagyományos elektromos fűtéssel, közös mértékegységet kell választani. Egy köbméter gáz körülbelül 9,5 kWh hőenergiát termel. A gáz ára éves 1200 m3 fogyasztásig 103 Ft, felette 120 Ft. Az eltérő hatásfok miatt az sem mindegy, hogy gázkonvektorral, hagyományos kazánnal vagy kondenzációs gázkazánnal égetjük el a gázt, mindenesetre 1 kWh energiát gázból kb. 11-12 Ft-ért kapunk. A villamos áram ára 1 kWh esetén normál „A” tarifával 37,5 Ft, H vagy Geo tarifával számolva 23 Ft. Egyértelmű, hogy egy fűtőszálas, az áramot 100% hatásfokkal hővé alakító berendezéssel még akkor is dupla áron fűthetünk, ha kedvezményes tarifával használjuk az áramot, és itt teljesen mindegy, hogy milyen elven működő fűtőkészüléket alkalmazunk.


A klímával viszont kihasználjuk a hőszivattyúk előnyét. Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP-értéket, ami az adott készülék szezonális jóságfoka. Ha egy készülék SCOP-értéke 4, akkor 1 kWh elektromos áram felhasználásával 4 kWh hőenergiát kapunk. Ha egyszerűen bedugjuk egy meglévő konnektorba a klímát, akkor „A” tarifás árammal üzemeltetjük, így gyorsan kiszámíthatjuk, hogy ha az SCOP-érték 3,4 feletti, akkor a klímával olcsóbban fűthetünk, mint gázzal. Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált „H” vagy „Geo tarifával” is. „H tarifa” esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, a téli fűtés viszont már 2-es jóságfoknál is olcsóbb lenne, mint gázzal. A „Geo tarifát” egész évben kedvezményes áron számlázzák, azonban itt csak napi 20 órán át van áram, az „áramszünet” 2x2 órára van osztva. 2 óra alatt nem fog kihűlni a lakás, így elvileg ezzel is fűthetnénk és hűthetnénk, a gond az, hogy a készülékek vezérlése nem szereti, ha rendszeresen váratlanul elmegy az áram, így az élettartamnak ez nem feltétlenül tesz jót.

Kicsit árnyalja a képet, hogy az SCOP egy laboratóriumi, meghatározott körülmények mellett mért érték, de jó készülékválasztással és megfelelő telepítéssel kedvezményes áramtarifát választva biztosan olcsóbban fűthetünk klímával, mint gázzal. A fűtésre optimális klímák -15 vagy -20 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem. A mi éghajlatunkon alkalmanként előfordul ennél hidegebb is, így mindenképp szükség van valamilyen biztonsági megoldásra, amit abban a néhány napban használhatunk, amikor túl hideg van kint. A határhőmérséklethez közeledve fokozatosan csökken a klímák fűtési teljesítménye, a hőigényünk viszont nő, így itt van egy ellentmondás. A hatásfok is rosszabb hidegben, -10 fok alatt már a legtöbb készülékkel olyan drágán fűtünk, mintha egy hagyományos hősugárzóval fűtenénk, de a fűtési szezonban csak rövid ideig van ilyen hideg, így az éves mérleg bőven pozitív maradhat, mivel kinti +10 fokban, ami még decemberben is gyakori nap közben, nagyon jó hatásfokkal fűthetünk.

Átmeneti időszakban, kisegítő fűtésként viszont mindenképpen nagyon jó megoldás a klímafűtés. Ha egy helyiségben a hűtés miatt már szereltek fel inverteres berendezést, mindenképp érdemes kihasználni az őszi, tavaszi időszakban a split klímák nyújtotta előnyöket. A legfontosabb, hogy nem úgy kell használni a split klímákat, hogy a bekapcsolás után fél óra elteltével már eredményre számítunk. A fűtési rendszerhez hasonlóan (októberben elindítom, áprilisban kikapcsolom) a klímát is folyamatosan használni kell – legalábbis abban az időszakban, amikor a fűtést rá bízzuk. Be kell állítani tehát a lakás kívánt hőmérsékletét, és folyamatos üzemmel azt fenntartani. A tényleges téli időszakban pedig átveheti a fűtést a gázkazán.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Új Design klímák a Fisher klímától

Ha önnek nagyon fontos a dizájn, a maximálisan kezelt levegő, ésakimagasló energiahatékonyság kényelmi funkciókkal kiegészítve, akkor az Ön számára tökéletes választás a Fisher Art modell!


Levegő-víz hőszivattyú a rohamosan terjedő megoldás

Új trend, hogy modern, energiatakarékos, és innovatív „XXI. századi” fűtési megoldást szeretne a felhasználó. Ilyen a levegő-víz hőszivattyú. Milyen szempontokra kell figyelni, hogy a...