Citromos érdekességek

2022-04-26 18:18:10 | Módosítva: 2022-04-26 18:23:10

A 87 éves Kaldeneker József kertészmérnök igen érdekes és óriási méretű citromokat termeszt. A termés nagy, de benne a gyümölcshús méretéhez képest kisebb, ám nagyon ízletes. Nem véletlen, hiszen ezt a fajtát nem a hűsítő levéért, hanem valószínűleg az albedója (a belső, fehér rétege) miatt nemesítették.


A téli időszakban a különféle citrusok igen kedveltek hazánkban – annak ellenére, hogy a mi éghajlatunk nem kedvez ezek termesztésének –, így nagyüzemi ültetvények nincsenek is citrusokból Magyarországon. Ennek ellenére e növénycsoport sokféle kedvelt gyümölcsöt szolgáltat, nem véletlen, hogy ezek az áruházak állandó kínálatában megtalálhatóak. A citrom és a narancs a legismertebb közülük, de sokan kedvelik a lime, grépfrút, vérnarancs, mandarin, klementin, kumkvat és pomeló gyümölcseit is, melyek mind citrusfélék a legkisebbtől a legnagyobbig.

A rejtélyes óriás

Ebből az óriási citromból az első tövek a Dánszentmiklósi Micsurin Kertészetből kerültek Kaldeneker Józsefhez, aki ezután csak évekkel később kezdte „nagyban” szaporítani e fajtát. Tíz évvel ezelőtt a korábban virágtermesztésre hasznosított fóliasátrait kedvtelésből beültette citromokkal. Mint mondja: ha bemegy ezekbe a sátrakba, és a citromokat gondozza, megnyugszik, jó kedve lesz.

Első ránézésre szinte félelmetesek e termések, de nem, Csernobilnak nincs köze hozzájuk. A növények saját gyökéren vannak, nem oltottak, konkrét fajtájuk nem ismert. Azonban kettévágva látszik, hogy bennük a gyümölcshús csak kis részt foglal el, azonban a héj nagyon vastag. Ha ilyet vennénk a boltban, mérgesek lennénk, mert bár nagyon ízletesek, sok citromlevünk nem lesz belőlük ahhoz képest, hogy mekkora a gyümölcsük. De nem véletlenül!

Flavedó és albedó, na meg a pektin

E citromfajtát valószínűleg direkt úgy nemesítették, hogy az albedója legyen vastag, a gyümölcshús mennyisége csak másodlagos szempont volt. A citrusok termésének külső rétegét, a jellegzetes sárgás színű héját, flavedónak nevezik. A belső, fehér réteg, ami puha és taplószerű, az albedó.

A lekvárgyártás egyik hozzávalója a pektin. A pektin növényi rost, amely folyadékkal keveredve gélszerű anyagot képez. A pektint „vegetáriánus zselatinnak” is nevezik, kiváló alapanyag lekvár és dzsem készítésére. Az alma mellett nagy mennyiségben található a birsalmában, citrusfélékben, barackban, szilvában és még sorolhatnánk. A pektin “E” száma az E-440, ami egy természetes növényi kivonatú zselésítő adalékanyag. Számos jó hatása ismert: javítja a tápanyagok felszívódását, méregtelenít, képes a koleszterinszintet csökkenteni. Tehát pektint készítenek a citrusok termésének az albedójából is, valószínűleg ez a citrom is elsősorban ilyen célra nemesített fajta lehet.


Mire jó a citrom levele?

A citrom sötétzöld, fénylő levelei aromás ízűek, és a konyhában is többféleképp használhatók. A citromleveleket évszázadok óta használják, mivel ez a fa őshonos Európában, a mediterrán térségben. A levelekből tea is készíthető, csak ne áztassuk sokáig a forró vízben, mert akkor kesernyésebb íze lesz. A legenda szerint a glamorgi Llewellyn herceg mindennap ivott egy pohárnyi citromlevél-teát, és 108 éves koráig élt. A görögök aromás citromlevél ágyat használtak párnának a halottaik feje alá téve. A dekoratőrök is szeretik a citromleveleket koszorúkban használni, de mediterrán vidékeken virágcsokrokba, csokorlazítónak is kerül citromág, és a menyasszonyi csokroknak is gyakori része. Potpourri illatosítók egyik alapanyaga is lehet a citrusok levele.


A citromlevelek nagyon gyakoriak a thai konyhában is. Az olaszok sajtok csomagolására használják ezeket, a görögök a citromleveleket sült sertés receptekben ajánlják fűszerezésül. Az indiánok citromos levelekkel ízesítik a curryt. Sok nép használ citromleveleket teák ízesítésére, de van, ahol olíva olajban áztatják, hogy annak pikánsabb íze legyen. Volt, ahol húsokat tekertek bele sütés előtt, máshol a citromágakat szekrényekben ruhák illatosítására alkalmazták. A levelek étkezési, fűszerezési célokra általában mindig frissen használják, hogy elkerüljék a szárított levelek keserű ízét.

Érdemes kipróbálni a karácsonyi sütéskor

A citromos vajat készíthetjük édesen, vagy natúr formában. A vajhoz keverjünk hozzá frissen facsart citromlevet és mézet, ez a fajta citromos vaj kiválóan illik süteményekhez, kekszekre feltétnek. Ha a mézet kihagyjuk, csak citromlevet keverünk a vajhoz, a párolt zöldségeket megforgathatjuk ebben, vagy egy keveset hozzákeverhetünk belőle zöldségfőzelékekhez, ami azok aromáját jól kiemeli.

Másik érdekesség a citromzselé, ennek hozzávalói: 12 citrom, 1 kg cukor, 4 evőkanál narancslikőr. Két citromot nagyon vékonyan lehámozunk, és finom csíkokra vágunk. Félcsészényi vízben 10 percig főzzük. Leszűrve elkeverjük a citromlével, és vízzel kiegészítjük egy literre. A cukrot hozzáadva folytonos keveréssel nagy lángon felfőzzük, és forraljuk, amíg a kanálról nehezen nem cseppen. Belekeverjük a likőrt, és forrón töltjük kis üvegekbe. 10 perc múlva megkeverjük, és lekötjük, vagy csavaros fedővel lezárjuk. Sütemények készítésekor nagy hasznát vesszük majd az így eltett zselének.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerti citrom

Sok olyan egzotikus, még több mediterrán eredetű növény van, melyeknek egyes változatai akár a mi teleinket is kibírják. Érdemes külön kiemelni azokat, melyek nem csak túlélik a telet, hanem...


Hűsítő limonádé

A citrom melegigényes, nem igazi szobanövény, nyáron tartsuk a szabadban. Jól alkalmazkodik a helyi körülményekhez, illatos gyümölccsel hálálja meg a gondoskodást.