A téli időszakban a különféle citrusok igen kedveltek hazánkban – annak ellenére, hogy a mi éghajlatunk nem kedvez ezek termesztésének –, így nagyüzemi ültetvények nincsenek is citrusokból Magyarországon. Ennek ellenére e növénycsoport sokféle kedvelt gyümölcsöt szolgáltat, nem véletlen, hogy ezek az áruházak állandó kínálatában megtalálhatóak. A citrom és a narancs a legismertebb közülük, de sokan kedvelik a lime, grépfrút, vérnarancs, mandarin, klementin, kumkvat és pomeló gyümölcseit is, melyek mind citrusfélék a legkisebbtől a legnagyobbig.
A rejtélyes óriás
Ebből az óriási citromból az első tövek a Dánszentmiklósi Micsurin Kertészetből kerültek Kaldeneker Józsefhez, aki ezután csak évekkel később kezdte „nagyban” szaporítani e fajtát. Tíz évvel ezelőtt a korábban virágtermesztésre hasznosított fóliasátrait kedvtelésből beültette citromokkal. Mint mondja: ha bemegy ezekbe a sátrakba, és a citromokat gondozza, megnyugszik, jó kedve lesz.
Első ránézésre szinte félelmetesek e termések, de nem, Csernobilnak nincs köze hozzájuk. A növények saját gyökéren vannak, nem oltottak, konkrét fajtájuk nem ismert. Azonban kettévágva látszik, hogy bennük a gyümölcshús csak kis részt foglal el, azonban a héj nagyon vastag. Ha ilyet vennénk a boltban, mérgesek lennénk, mert bár nagyon ízletesek, sok citromlevünk nem lesz belőlük ahhoz képest, hogy mekkora a gyümölcsük. De nem véletlenül!
Flavedó és albedó, na meg a pektin
E citromfajtát valószínűleg direkt úgy nemesítették, hogy az albedója legyen vastag, a gyümölcshús mennyisége csak másodlagos szempont volt. A citrusok termésének külső rétegét, a jellegzetes sárgás színű héját, flavedónak nevezik. A belső, fehér réteg, ami puha és taplószerű, az albedó.
A lekvárgyártás egyik hozzávalója a pektin. A pektin növényi rost, amely folyadékkal keveredve gélszerű anyagot képez. A pektint „vegetáriánus zselatinnak” is nevezik, kiváló alapanyag lekvár és dzsem készítésére. Az alma mellett nagy mennyiségben található a birsalmában, citrusfélékben, barackban, szilvában és még sorolhatnánk. A pektin “E” száma az E-440, ami egy természetes növényi kivonatú zselésítő adalékanyag. Számos jó hatása ismert: javítja a tápanyagok felszívódását, méregtelenít, képes a koleszterinszintet csökkenteni. Tehát pektint készítenek a citrusok termésének az albedójából is, valószínűleg ez a citrom is elsősorban ilyen célra nemesített fajta lehet.
Mire jó a citrom levele?
A citrom sötétzöld, fénylő levelei aromás ízűek, és a konyhában is többféleképp használhatók. A citromleveleket évszázadok óta használják, mivel ez a fa őshonos Európában, a mediterrán térségben. A levelekből tea is készíthető, csak ne áztassuk sokáig a forró vízben, mert akkor kesernyésebb íze lesz. A legenda szerint a glamorgi Llewellyn herceg mindennap ivott egy pohárnyi citromlevél-teát, és 108 éves koráig élt. A görögök aromás citromlevél ágyat használtak párnának a halottaik feje alá téve. A dekoratőrök is szeretik a citromleveleket koszorúkban használni, de mediterrán vidékeken virágcsokrokba, csokorlazítónak is kerül citromág, és a menyasszonyi csokroknak is gyakori része. Potpourri illatosítók egyik alapanyaga is lehet a citrusok levele.
A citromlevelek nagyon gyakoriak a thai konyhában is. Az olaszok sajtok csomagolására használják ezeket, a görögök a citromleveleket sült sertés receptekben ajánlják fűszerezésül. Az indiánok citromos levelekkel ízesítik a curryt. Sok nép használ citromleveleket teák ízesítésére, de van, ahol olíva olajban áztatják, hogy annak pikánsabb íze legyen. Volt, ahol húsokat tekertek bele sütés előtt, máshol a citromágakat szekrényekben ruhák illatosítására alkalmazták. A levelek étkezési, fűszerezési célokra általában mindig frissen használják, hogy elkerüljék a szárított levelek keserű ízét.
Érdemes kipróbálni a karácsonyi sütéskor
A citromos vajat készíthetjük édesen, vagy natúr formában. A vajhoz keverjünk hozzá frissen facsart citromlevet és mézet, ez a fajta citromos vaj kiválóan illik süteményekhez, kekszekre feltétnek. Ha a mézet kihagyjuk, csak citromlevet keverünk a vajhoz, a párolt zöldségeket megforgathatjuk ebben, vagy egy keveset hozzákeverhetünk belőle zöldségfőzelékekhez, ami azok aromáját jól kiemeli.
Másik érdekesség a citromzselé, ennek hozzávalói: 12 citrom, 1 kg cukor, 4 evőkanál narancslikőr. Két citromot nagyon vékonyan lehámozunk, és finom csíkokra vágunk. Félcsészényi vízben 10 percig főzzük. Leszűrve elkeverjük a citromlével, és vízzel kiegészítjük egy literre. A cukrot hozzáadva folytonos keveréssel nagy lángon felfőzzük, és forraljuk, amíg a kanálról nehezen nem cseppen. Belekeverjük a likőrt, és forrón töltjük kis üvegekbe. 10 perc múlva megkeverjük, és lekötjük, vagy csavaros fedővel lezárjuk. Sütemények készítésekor nagy hasznát vesszük majd az így eltett zselének.