Beton adalékszerek

2016-08-06 08:12:38 | Módosítva: 2016-08-06 08:17:55

Kis mennyiségben – a cement tömegére számítva – legfeljebb 5% mennyiségben, keverés közben adagolva a friss betonba a különféle adalékszerekkel megváltoztathatók a friss vagy a megszilárduló beton tulajdonságai. Ez fizikai vagy kémiai hatásukkal érhető el, ami nemcsak az adagolt mennyiségtől, az adalékanyag fajtájától, a betonkeverék víztartalmától, a keverés módjától és idejétől függ, hanem a környezeti hőmérséklettől is.


Adalékszerek alkalmazása

Bármilyen adalékszert csak abban az esetben szabad használni, ha az alkalmassági vizsgálattal is rendelkezik, és csak úgy, hogy alkalmazását már a betonkeverék tervezésénél figyelembe vették. A szerek alkalmazásánál figyelembe kell venni ezek esetleges víztartalmát, és ennyivel csökkenteni kell a keverék valóságos vízadagolását. Az adalékszerek viszonylag kis mennyiségben fejtik ki a hatásukat, általában a cementtartalom 5%-a lehet, ám pl. a feszített beton esetében ez csupán 2%, feltéve, hogy az adalékszer a keverővízben, vagy annak egy részében kerül feloldásra. Többféle adalékszer alkalmazásakor azonban legfeljebb 8% lehet ezek összes mennyisége. Mindig ajánlatos az alkalmazott adalékszer ismertetőjében meghatározott mennyiségű szert használni.



A különféle képlékenyítő adalékok elég gyakran használtak. Előnyük, hogy szinte minden betonfajtánál csökkentik a beton vízigényét, és ezzel javítják a bedolgozhatóságot és növelik a szilárdságot. E célra használható a különféle, lignin-szulfonát, vagy akrilát polimert, glikolétert tartalmazó adalékszerek. Ezek a jó bedolgozás mellett tömörebb és kisebb vízáteresztő-képességű, tartósabb betont eredményeznek.

A betonkeveréket folyósító szereket általában vízcsökkentés és konzisztencia javítás érdekében szokás alkalmazni. Ezek melamin-formalhdehid-szulfonát, vinilkopolimert vagy polikarboxilát bázisú, esetenként szuper folyósító szerek. Ez utóbbiak hatása kb. fél óra, és szinte csak az építési helyen szokás a beépítési konzisztencia beállításához a betonba keverni. Kiegészítésként esetenként kötéslassító és légbuborék képző szer hozzáadására is szükség lehet. Különféle gyártók, különféle tulajdonságú folyósító termékei között lehet választani.



Kötéskésleltető adalékszerekre akkor lehet szükség, ha a bedolgozhatóság idejét meg kell hosszabbítani. Ezek az adalékok többnyire foszfátokból, ezek sóiból és esetenként glukonátokból vagy oxikarbonsavak sóiból állnak. Gátolják a víz cementre gyakorolt hatását, azaz a hidratációt késleltetik, erre azonban a cement összetétele és a környezet hőmérséklete is hatással van. A foszfát bázisú szerek általában a kötés idejét egyenletesen késleltetik, míg a szerves anyagúaknál ez a hatás akár tízszer hosszabb lehet, mint a késleltető anyag használata nélkül. A késleltetett beton azonban esetenként hajlamosabb a repedések kialakulására, mint az adalék nélküliek, ezért szükség lehet az ilyen betonok szakszerű és alapos utókezelésére, amit azonnal el kell végezni, hogy a beton tartósságát biztosítani lehessen.

A betonadalékok között a gyorsító szerek a cement hidratációjára vannak hatással, azaz gyorsítják a beton kötését, szilárdulását. Ez a hatás a cement nagyobb őrlés finomságánál, klinker tartalmánál és magasabb hőmérsékletnél erőteljesebben érvényesülhet. E szerek esetenként alkalikusan ható sókból, pl. nártiumkarbonátból készülnek, míg a korszerűbbek már alkalimentes összetevőkből állnak. Ha valamelyik kötésgyorsító adaléknak képlékenyítő hatása is van, és ezért csökkenthető a víz adagolása, ez növelheti a beton végszilárdságát. Azzal azonban számolni lehet, hogy a gyorsító adalékok általában növelik a beton zsugorodását, ezt természetesen a kiválasztott adalékszer alkalmazásakor figyelembe kell venni. Az újabb fejlesztések az alkálimentes, környezetbarát kötésgyorsító szerek alkalmazását javasolják. A kloridtartalmú gyorsító szerek használata vasbeton, vagy feszített vasbeton szerkezeteknél acélkorróziót okozhat, ezért csak korlátozottan lehet alkalmazni őket. A kötésgyorsítók a beton képlékeny állapotából a megszilárdulás idejét rövidítik le, ám bizonyos mértékig csökkenthetik a beton végső szilárdságát, ezért a friss betont csak mérsékelten lehet pl. a fagyhatásoktól megóvni. E szereket ezért főként szivárgó vizek, vízbetörések megszüntetéséhez, illetve lőtt betonozáskor az anyag visszahullásának csökkentésére szokták használni.



Az adalékszerek szilárdulás-gyorsító fajtáival  a beton kezdeti szilárdulásának idejét gyorsíthatják a kötési idő változtatásával, vagy anélkül. Ezek alkalmazásával gyorsítható monolit szerkezetek zsaluzásakor vagy előre gyártott szerkezeti elemek készítésekor a beton megszilárdulása. E szerek a beton végső szilárdságát nem, vagy csak kis mértékben csökkentik. Többnyire alacsony hőmérsékleti körülmények közötti, pl. téli betonozásnál a beton mielőbbi fagyállóságának elérésére alkalmazzák.

Az előbbieken kívül még számos beton adalékszerrel lehet a beton bedolgozási és egyéb jellemző tulajdonságait modifikálni. Ilyenekkel lehet pl. a beton vízfelvételét és a víznek a betonba történő behatolásának a mélységét csökkenteni. Alkalmazásuk előfeltétele azonban, hogy a beton már eleve vízzáró és kis vízfelvételű legyen. A tömítő szerrel azonban nem lehet a rosszul tömörített és nem megfelelő összetételű betonokat vízzáróvá tenni. A tömítő szereket főként a mélyépítésben, tartályok építésénél szokás használni.


A betont stabilizáló szerekkel kissé szívósabbá, alakíthatóbbá tehető a beton, ám túladagolásukkal pl. földnedves betont túl ragadóssá és nehezen bedolgozhatóvá lehet tenni. A légbuborékképző adalékokat g főként pályabetonok építésénél alkalmazzák. Hatásukra a betonban igen jelentős mennyiségben parányi légbuborékok képződnek, és meg is maradnak. Ezáltal a beton felveszi a kapillárisokból kiszoruló víz egy részét, és a jégkristály-nyomás szétrepedezésének a veszélyét jelentősen csökkentik. Az injektáláshoz vagy lőtt betonhoz használt adalékszerek a feszítőacél és a csatorna közötti hézagok jobb kitöltését szolgálják, és az injektáló anyag zsugorodását akadályozzák meg.

A betonadalék anyaga folyadékként vagy por alakban kerül forgalomba. Adagolásuknál mindig a gyártó utasítása szerint kell a keverővízbe keverni, a por alakúakat a cementel együtt célszerű a keverőgép dobjába szórni. A keverővízbe adagolásukkor a por alakúak csomósodhatnak, vagy a keverőedény falára tapadhatnak, és nehezítik a megfelelő eldolgozást.



A folyékony adalékszereket a keverővíz egy részébe úgy szokás elkeverni, hogy az - ha a gyártói utasítás másként nem rendelkezik - 10-30-szoros hígítási oldatot adjon, és a betonhoz szükséges keverővíz mennyiségét ennyivel csökkenteni kell. Általában az egyes adalékszerek - pl. képlékenyítő-, folyósító- vagy késleltető anyagok - hatása változhat, attól függően, hogy mikor adagolják a betonkeverékhez. Ezért ezeket célszerű a már nedves betonkeverékhez adagolni. Az adalékszer használata azonban csak akkor lesz hatásos, ha a célnak megfelelően összeállított betonba lesz belekeverve. A rossz összetételű betonból a jó adalékszerek hozzáadásával sem lehet a célnak megfelelő betont készíteni.

forrás: betonopus

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Járófelületek építése

Ismeri azt az érzést, amikor néhány év után tönkrement a járda?Vagy már a kezdetektől fogva folyik be a víz a pincébe vagy a ház alá? Ezek elkerülése nem kihívás, évtizedek óta rutinfeladat.


Tíz gyakorlati jótanács betonozóknak

Nemrég egy ismerősöm építkezni kezdett, ami családi házra vágyó, vagy azzal már rendelkező dolgos és bátor embereknél egyáltalán nem szokatlan. Természetesen a háznak betonigénye is volt, hiszen ha...