Téli lakásvilágítás

A modern életmód következtében jelentősen lecsökkent a napfényadagunk, hiszen az ébren töltött órák mind kevesebb részét töltjük a szabadban. Túl azon, hogy ez megfoszt minket a napfény jótékony szabályzó hatásától, kárt okoz az is, hogy mesterséges fények közé kényszerülünk. A mesterséges fények egy része kifejezetten káros (a stressz-hormonokéhoz hasonló) hatással van a szervezetre.
Az elmúlt években az idegsejtek egy csoportját azonosították a biológiai óra, az alvás-ébrenlét ciklus esetleges irányítójaként. Az idegrendszer a fényviszonyokról nyert információt egy kicsi mirigyhez, az ún. tobozmirigyhez szállítja. A tobozmirigy pedig egy melatonin nevű hormon kiválasztásáért felelős. A fény mennyisége így meghatározza, hogy mennyi melatonin szabadul fel, és kerül a véráramba. Sötétben növekszik a melatonin kiválasztás, míg a fény gátolja azt.
Vizsgálatok tanúsága szerint ez a hormon hozzájárul a depressziós tünetek kialakulásához. Nyáron egy 24 órás időszakban kevesebb idő van arra, hogy a melatonin - melynek termelését a napfény gátolja - a véráramba kerüljön, míg a hosszú, sötét órákkal járó őszi-téli hónapokban fellépő tünetekért a megemelkedett melatonin szint felelhet.

Milyen az ideális fény?

Az ember fényigénye életkorától függően változik. Egy 60 éves embernek kétszer annyi fényre van szüksége ahhoz, hogy ugyanolyan világosnak érezze azt a teret, mint egy gyereknek. De ez nem csak az életkor függvénye. Télen, amikor a természetes fény jóval kevesebb és sokkal rövidebb ideig van világosság, több fényt igénylünk a lakásunkban.
Az általános világítás megteremtéséhez leginkább a mennyezetre szerelhető lámpák alkalmasak. Kisebb helység megvilágításához azonban elég lehet egy mennyezeti lámpa, de a nagyobb tér megvilágításához célszerű egy többágú csillár felszerelése. Ma már rengetegféle színű, formájú, mintájú, anyagú, méretű csillárt és mennyezeti lámpát lehet kapni, így a lehetőségeknek csak a fantáziánk vagy a pénztárcánk szabhat határt.
A helyi világításra olyan helységben lehet szükségünk, ahol olvasunk, kézimunkázunk, barkácsolunk, főzünk stb. Erre megoldás lehet egy asztali lámpa vagy egy állólámpa, ami olvasókarral is rendelkezik, vagy esetleg egy irányítható fényű falilámpa, de a gégecsöves lámpák is praktikus megoldást kínálnak.
Hangulatvilágítást sokféleképpen kialakíthatunk. A fal, ill. a mennyezet megvilágításával hangsúlyozni tudjuk a teret. Egy mennyezetet megvilágító lámpa különösen érdekes megoldás lehet, hiszen mindamellett, hogy olvasókarja irányított fényt ad, mennyezetvilágítója jótékony fényt sugározhat akár tévénézés közben is. A hagyományos állólámpákkal ellentétben - melyek fentről lefele, kör alakban szórják a fényt - a mennyezetvilágítós állólámpa optikailag is tágítja a teret. A megvilágított fal vagy mennyezet visszatükrözi a fényt, ami nyugodt, kellemes hangulatot áraszt a helységben.

A lámpákat el is rejthetjük: építhetjük vitrinbe, könyvespolc felső peremébe, gardróbszekrénybe vagy konyhai bútorunk felső szekrényének aljába, a munkapult megvilágítására. Nagyon dekoratív megoldás a plafon közelében kialakított párkányzat mögé rejtett hangulatvilágítás. A fényforrást padlóba vagy lépcső oldalfalába süllyesztve jelzőfényt is nyerhetünk. Spotok alkalmazásával kiemelhetünk bútordarabokat, pl. egy szép könyves szekrény polcmegvilágítással dísze lehet a szobának. Különösen hatásos, ha a szekrény belsejét élénk színűre festjük, ami még inkább vonzza a tekintetet.
Spotokkal építészeti megoldásokat - mint egy falba süllyesztett fakkot vagy boltívet - is hangsúlyozhatunk. Fény és árnyék játékával is hangulatosabbá tehetjük a teret. Kerüljük az éles kontrasztokat egy helységen belül, hiszen az zavaróan hat. Bármilyen megoldást is választunk, a hatást egy fényerőszabályzóval még tovább fokozhatjuk.
A sötétebb helyiségek világosíthatóak úgy is, hogy az ablakkal szemben tükröt szerelünk a falra, illetve a tömör belső ajtókat üvegbetétesekre cseréljük. Az ilyen lakásokban érdemes világos bútorokat, szőnyegeket használni, valamint ügyelni arra, hogy az ablak előtt ne legyen túl magas fa vagy bokor, amely kizárja a fényt.

Egészséges mesterséges fény

A mesterséges fény megbetegítő hatása annál erőteljesebb, minél kevésbé hasonlít a napfény teljes fényspektrumára. Sajnos a mai iskolák, irodák és más munkahelyek szinte kivétel nélkül fénycsövekkel vannak megvilágítva. Ezek fehér fényt bocsátanak ki, úgy, hogy mindössze 3-4 különféle hullámhosszú fényt "kevernek ki" fehérré. Ez azt jelenti, hogy a természetes napfényben megtalálható, különféle hullámhosszú fények nagy része hiányzik a neonfényből. E hiány hosszú távon káros hatású lehet.
A jó hír, hogy az igényes (kompakt) fénycsövekben általában már speciális, széles spektrumú fluoreszcens réteget alkalmaznak, amelynek színe természetesebb világítást biztosít az emberi szem számára, mint a régi típusok. Továbbra is gondot okoz azonban a fénypornak azon tulajdonsága, hogy nem egyenletes színképű fényt bocsát ki, a spektrális teljesítmény-eloszlása nem lineáris a látható fénytartományban, azaz "sávos" a színképe.
Az egészséges mesterséges fény nem új találmány. A NASA az USA hadseregének megbízásából már a hatvanas években kifejlesztette az első, ún. teljes spektrumú mesterséges fényforrást, amelynek fénye 95%-ban megegyezik a napfénnyel. Ezek hatására az amerikai tengeralattjárókon szolgáló katonák egészségi állapota jelentős mértékben javult. Az orvosok megállapították, hogy ez a fajta mesterséges fény kifejezetten gyógyító hatású bizonyos megbetegedések esetén, pl. hajhullás, neurodermitisz és különféle anyagcsere-betegségek.

Végül, de nem utolsósorban sokat segít a téli depresszió megelőzésében, ha az ősz kezdetétől a tavaszi hónapokig minden nap rendszeresen a szabadban könnyű fizikai tevékenységet végzünk. Még egy borongós őszi napon is a természetes napfény három-négyszer erősebb, mint a szobai világítás. Étkezésünkkel is befolyásolhatjuk kedélyállapotunkat: a mogyoró, lencse tradicionális a téli ünnepekhez kötődő ételek, magas B-vitamin és magnéziumtartalmuk miatt pozitívan befolyásolhatják kedélyállapotunkat.