3D élmény szemüveg nélkül

2012-03-10 17:02:41 | Módosítva: 2012-03-25 14:59:50

Idén mutatták be az első, speciális szemüveg nélkül is élvezhető, 3D élményt nyújtó TV-t. Bemutatjuk a készülék működési elvét és a lehetséges fejlesztési irányokat.

A térbeli tájékozódáshoz, a mélység érzékeléséhez a két szemünk által biztosított információt agyunk állítja össze háromdimenziós képpé. Kétdimenziós megjelenítők esetében szükséges valamilyen olyan megoldás, ami különválasztja a jobb, illetve bal szemünkbe „szánt” képinformációt. Ezzel tulajdonképpen becsapjuk az agyunkat, ami két darab kétdimenziós képből egy térhatással rendelkezőt alkot meg.

Régóta alkalmazott megoldás az anaglif technika, ahol az egyik képet vörös, a másikat pedig kékeszöld szűrővel látják el, az egészet pedig egy szintén vörös-kékeszöld szemüvegen keresztül nézve mindegyik szem csak azt a félképet látja, amit a valóságban is érzékelne.

Ennél kifinomultabb a polarizációs technika, amihez szintén szemüveg kell. Itt a képernyőn hol a bal, hol a jobb szem számára szánt kép jelenik meg, másodpercenként 50-100-szor váltakozva, a szemüvegnek pedig hol a bal, hol pedig a jobb „lencséje” sötétedik el, a TV-vel szinkronban.

Autosztereoszkóp 3D

Autosztereoszkópiáról olyan megjelenítők esetén beszélhetünk, ahol nem szükséges segédeszköz a térélményhez. A jobb-bal információk kitakarása itt is működik, de vagy a kijelzőbe integrált, vagy a kijelző elé szerelt kiegészítővel. Két alapvető típusról beszélhetünk a kitakarás tekintetében, az egyik a látószög korlátozásos (parallax barrier) a másik pedig a lentikuláris névre hallgat.

Látószög korlátozás

A látószög korlátozásos (parallax barrier) technikánál a korlátozó szűrőt a fényforrás és az LCD panel közé, vagy az LCD panel elé is beépíthetik a gyártók. Az extra szűrő bizonyos irányokból korlátozza a fény útját, így egy adott pixelsort csak egy adott szem lát. A technika előnye, hogy a szűrő kikapcsolható, amivel egy teljes értékű 2D megjelenítőt kaphatunk.

Lentikuláris szűrő

A lentikuláris szűrő az LCD-panel előtt helyezkedik el, és parányi, pixel vagy alpixel méretű lencsékből áll. Minden lencse feladata az, hogy az adott képpont fényét úgy irányítsa, hogy az csak bizonyos hely(ek)ről legyen látható. A lentikuláris megoldás segítségével a fény útja pontosabban szabályozható, de további előnyt jelent az is, hogy a technológia segítségével elérhető maximális fényerő nagyobb. Ugyanakkor, mivel az optikai szűrő fix, ezért az ilyen típusú kijelzők 2D-ben és 3D-ben is csak a panel fizikai felbontásánál alacsonyabb részletességet tudnak produkálni.

Single view vagy multiview

A szemüveg nélküli megjelenítők egyik problémája, hogy csak bizonyos szögből nyújtanak élvezhető képet. A gyártók a szűrő kialakításával tudják szabályozni, hogy egy adott tévé hány képet (view-t) tud egyszerre megjeleníteni. A csak egy optimális nézőponttal rendelkező (single view) megjelenítők kettőt, a több optimális nézési ponttal bíró készülékek (multiview) pedig legalább hármat. A single view megjelenítő előtt ülő néző gyakorlatilag nem mozoghat, addig a multiview megjelenítő előtt relatív szabadon lehet mozogni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: 3d, polarizáció, szemüveg

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Microsoft Hololens

A Windows 10 bemutatását a Microsoft egy új szerkezet bejelentésével tette még színesebbé. Igazi újdonságról van szó ezúttal, nem a korábbi vetítős szemüvegek egy újabb változatáról.


Ház 3D nyomtatóval

A 3D nyomtatók terjedéséről és gyakorlati hasznosításáról mi is többször írtunk már. De arra azért nem gondoltunk, hogy már az építészetben is használják ezt a technikát.