Szellőző berendezések tisztítása

Nagyobb elszívó-rendszerek tisztítása

A különféle szellőzőrendszerek vezetékhálózatában a szűrőbetétek minőségileg megfelelő rendszeres cseréje ellenére is a vezetékek falán már 1-3 éves használat után alig látható, legfeljebb néhány mm vastagságú szennyeződés rakódik le. Ennek mértéke még az olyan hálózati szakaszokban is jelentősebb mértékű lehet, ahol az áramlási sebesség vagy áramlási irányának változtatására is lehetőség van. A lerakódott anyag vegyes kémiai összetételű, általában szilárd, és esetenként elég nehezen is észlelhető. A kis mennyiségű lerakódások ugyan áramlási veszteséget nem okoznak, ám veszélyességét a nagy aktív felület adja, amely táptalajt biztosít a különféle baktériumok és csírák megtelepedésére. Nedvesség hatására ezek gyorsan elszaporodhatnak, és a keringetett levegővel a szűrők ellenére is bekerülhet a belső terekbe. E mellett még a keringetett levegő hasonló szennyeződései is bekerülhetnek a rendszerbe ezzel is növelve annak fokozottabb elszennyeződését.

A szennyeződések minősége nagyban függ az épület vagy helyiségek funkciójától, és a betáplált friss levegő tisztaságától is. A hálózatos klímaberendezésektisztítása során a keletkezett szennyeződéstúgy kell eltávolítani, hogy azt maradéktalanul leválasszák a vezetékrendszer faláról, és ez ne zavarja az üzemelés folyamatát.

E feltételeknek többnyire az ún. száraztisztító eljárások felelnek meg. A hatékony folyadékos eljárásoknál keletkező mosózagy elvezetésére ugyanis a legtöbb rendszer a tömítetlensége miatt nem alkalmas. A tisztítás általában szakaszonként történik, bár ezt nehezítik az eredetileg nem beépített tisztító nyílások, amelyeket ilyen esetekben utólag kell ún. gázzáró tisztítóajtók beépítésével megteremteni. Az összetettebb rendszerek tisztítását mindig szakaszokra bontva szokás elvégezni.

A tisztítás mindig elszívás alatt, flexibilis forgókefével történik, és a leválasztott szennyezőanyagokat a szakasz végén ideiglenesen telepített és szűrővel ellátott elszívó ventilátor távolítja el véglegesen. Így megakadályozható, hogy a légtér újra szennyeződjön. Az alkalmazott kefe méretének és forgási sebességének a megválasztása fontos szakmai kérdés, amit előzetes helyszíni helyzetfelmérések alapján lehet korrektül meghatározni, továbbá ez alapvetően szükséges a tisztítási technika megválasztásához is. Ezt csak megfelelő szakértelemmel és speciális eszközökkel rendelkező szakemberek végezhetik el a tapadékból vett minták vizsgálata alapján.

Ha a szennyeződés szemcsi a rendszeren belül lehullnak, akkor az eljárás végén szükség lehet fertőtlenítő szeres permetezésre is. Ezt kis mennyiségű fertőtlenítő folyadék gázosító porlasztásával oldható meg, amelyet nagyobb rendszereknél robotra szerelt fúvókával jutatnak a rendszerbe.

Például, ha a szennyeződés zsíros vagy olajos természetű, a lerakódás az szárazkefés tisztítással nem távolítható el. Nagyobb rendszerekben az ilyen jellegű szennyeződés az ún. szárazjeges eljárással távolítható el. E módszernél általában robotra szerelt forgó fúvóka porlasztja el a lerakódásokat. A 6-7 bar nyomáson folyamatosan szétpermetezett széndioxid fluidum megszilárdítja és egyben szét is porlasztja, sőt el is távolítja a lerakódott szennyréteget. A fluidum azonnal elpárolog, és a port tartalmazó széndioxid a rendszerből kiszívható. Ez az eljárás egyébként a száraztisztításhoz hasonló, ám speciálisabb eszközöket igényel. Ennek másik változatánál megfelelő vegyszerek alkalmazásával előbb kiszárítják a lerakódott szennyréteget, majd a hagyományosnak tekinthető kefés eljárással távolítják el.

Lakásklímák karbantartása

Az előbb említett tisztítási módszerek főként nagy szellőző rendszereknél alkalmazható eljárások, ám a klimatizált lakások sem nélkülözhetik a rendszeres karbantartást. Lényeges lenne, hogy legalább a fűtési- és hűtési idény előtt időszaki karbantartás során megtörténjen a klíma készülékek gomba-mentesítése, és a légtechnikai rendszer teljes átvizsgálása. A különböző baktériumok a hosszabb üzemszünetek alatt szaporodnak el jelentősen, és bekapcsolás után a levegőbe jutnak. Egyes rendszerekben ugyan szűrők is vannak, ám a nem kellő gyakorisággal karbantartott klímák szűrői hamar eltömődnek, tönkremennek, és így már képtelenek kiszűrni minden szennyeződést. Ezért is fontos a rendszeres karbantartás, és ezzel együtt elvégzett rendszer tisztítás, ami nemcsak a keringetett levegő tisztaságát, hanem energia megtakarítást is eredményez. A beltéri egységeknél a szűrőket, a hőcserélő bordákat le kell tisztítani, és a kondenzvíz tálca leeresztése, kitisztítása után ennek speciális vegyszerrel történő fertőtlenítése is alapvetően szükséges. A beltéri egység(ek) tisztításának nemcsak az egészség megóvása a célja, hanem a rendszer hatásfokát is előnyösen befolyásolja. Szennyezettsége viszont kiegyensúlyozatlan működést és gyengébb hatásfokot eredményez.

A klímaberendezések kültéri egysége többnyire a szabadban van elhelyezve, így fokozottan ki vannak téve a különféle levegőben levő szennyeződések lerakódásának. Mivel a hőcserélőn nincs szűrő, ezért fokozott az elszennyeződése. Ez megnehezíti a levegő áramlását, ami a kondenzátor nem kielégítő működését és a kompresszor erőltetett üzemelését okozza, ezáltal pedig alacsonyabb lesz az egész egység hatásfoka, és idő előtti elhasználódáshoz vezet. A klímaberendezéseket ezért évente legalább kétszer ajánlott kitisztíttatni, bele értve az egész rendszer egységeinek teljes átvizsgálását. Ezt szakemberre kell bízni, aki a munkát szakszerűen és garantált minőségben képes elvégezni.

Lakótelepi elszívók tisztítása

A panelházakban levő elszívók gyűjtő rendszerűek, és ezek még többnyire szűrőket sem tartalmaznak. Ezért az elszívó csatornák fokozottan elszennyeződhetnek, és ez nemcsak a légelszívás hatásfokát rontja, de egészségügyi és tűzvédelmi szempontból is jelentős veszélyt jelent a bentlakókra. Fontos lenne, hogy legalább 3 évenként a gyűjtőcsatornát szárazkefés eljárással kitisztíttassa a ház üzemeltetője, mert tűz esetén a gyűjtőcsatornában lerakódott porszennyes réteg úgy működik, mint a gyújtózsinór, és a tűz így több lakásra is gyorsan átterjedhet. Ez ellen a lakásokba telepített ún. tűzcsappantyúval ajánlatos védekezni, amely a beszívó nyílásokba szerelve tűz esetén lezárja a nyílást, és megakadályozza a tűz továbbterjedését.

Az ilyen elszívó csatornák tisztításánál általában a száraz körkefés eljárás a megszokott. A körkefe által eltávolított szennyeződés porát ilyen karbantartáskor külön elszívó távolítja el, és a szakemberek a tetőn levő elszívó egységet is teljesen megtisztítják a lerakódásoktól. Ezáltal az elszívó rendszer hatásfoka jelentősen javulni fog, amit szükség esetén még külön huzatfokozó egység beépítésével lehet fokozni. A lakásokon belüli elszívó csonkok tisztítása azonban a bentlakók feladata, amit legalább évente egyszer nagyon ajánlott elvégezni.