Növényeink kondicionáló kezelése

A növények tápanyag-utánpótlását általában tavasszal végezzük szerves- vagy műtrágyákkal, esetenként ezek kombinációjával. Ez a legideálisabb évszak, hiszen ekkor még nincs vegetációs időszak, nincs perzselődés veszély, ha esetleg elszámoljuk a dózist.

A tápanyagok egyes fajtái nem mozognak a talajban, míg mások a vízzel együtt lefelé haladnak a talaj mélyebb rétegei felé. Ezek időszakos hiányára számítani kell, hiszen vagy a növény veszi fel és hasznosítja, vagy a mélyebb talajrétegekbe mosódik idővel, és a gyökérzóna alá érve már hiába van a földben, a növények számára felvehetetlen. Ezért az ilyen mozgó tápanyagokat inkább gyakrabban, kisebb adagokban juttassuk ki, így jobb a hasznosulásuk.

Az egyik „legmozgékonyabb” tápanyag a nitrogén, ráadásul ebből jelentős mennyiség kell a növényeknek a zöldnövekedésük zavartalanságához. A másik két nagyobb mennyiségben szükséges tápanyag a foszfor és a kálium, ám ezek szerencsére kevéssé hajlamosak a kimosódásra, a talaj felsőbb rétegében maradnak. Szénből is sok kell, de ezt a levegő szén-dioxid tartalmából fedezik a növények

A tápanyag hiánybetegségek jelei általában a sárgulás, a szokásosnál sápadtabb, halványabb zöld levélszín. Természetesen színes lombú növényeknél ezt nehezebb észrevenni.

Mivel a pontos tápanyaghiányt nehéz meghatározni (a vas és a magnéziumhiány tünete például sokszor hasonló), célszerű ilyen esetben komplex kezelést alkalmazni, ami jó esetben már akár egy hét alatt látványos eredményt hoz. Ennek lényege, hogy mindenféle tápanyagot és mikroelemet is kijuttatunk a problémás növényre.

Használjunk lombtrágyát, ami a levélen keresztül felszívódva hat, egyből ott, ahol szükség van rá – de hatása rövid, csak a tüneteket enyhíti. Emellett a növény kapjon folyékony műtrágyát talajon keresztül is. Vannak olyan komplex (makro- és mikro-tápanyagokat is tartalmazó) műtrágyák, amelyek gyökéren keresztüli felszívódásra, azaz beöntözésre és levélre permetezve, lombtrágyaként is alkalmazhatók. Csak arra figyeljünk ezeknél, hogy általában lomtrágyaként legalább tízszeres hígításban kell alkalmazni, mint beöntözve folyékony műtrágyaként.

E kezelésekkel egy időre megoldható a tápanyaghiány okozta tünetek eltüntetése, ám a hosszú hatás érdekében érdemes még szabályozott tápanyag leadású műtrágyát injektálással a gyökérzónába juttatni. Ennek lényege, hogy szúrunk egy lyukat a talajba a gyökerek közé, és beleszórjuk a hosszú hatású műtrágyát, ami általában gyantaburkolt, hogy azon keresztül csak lassan adja le a tartalmát.

A talajra teríthetünk friss virágföldet, vagy kerti földet, melyet sekély kapálással keverhetünk el az eredeti, már elhasználódott földdel.

E négy gyors megoldással (lombtrágya, folyékony tápoldat, injektálás és földterítés) gyorsan és hosszú időre orvosolható a tápanyaghiány.

A biokertészetekben fűszer, és gyógynövények forrázatát kihűtik, majd megerjesztik. Ezt szűrés után hígítva rendszeresen a növényekre permetezik. E

növényi levek - melyek készülhetnek vegyesen csalánból, hagymából, zsályából stb. - olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek óvnak a kártevőktől és a kórokozóktól, és bizonyos tápanyagokat szolgáltatnak a növényeknek. E bio-növényi levek csak úgy hatásosak, ha legalább hetente kétszer, tehát gyakran alkalmazzuk őket. E komplex kezelési módszerekkel növényeink kondícióját jelentősen javíthatjuk, ezzel javul a betegségekkel szembeni ellenállásuk, és a megfelelő tápanyag-összetételnek köszönhetően a téli fagyállóság is fokozható. Utóbbinál fontos szempont, hogy nyár végétől már nitrogénben szegényebb műtrágya-típusokat juttassunk ki, hogy a növények ne a zöld növekedésükre, hanem a fásodásra koncentráljanak.