Lapostetők szigetelésének felújítása

A lapos tető építése valóban nagy körültekintést és szakértelmet igényel. Maga a tartószerkezet egyszerű, hiszen egy szilárd födémet kell építenünk. Ami rákerül, az viszont közel sem nevezhető egyszerűen elkészíthetőnek. Egyrészt jó minőségű anyagokból, pontos lejtésviszonyokkal és csomóponti megoldásokkal kell vízhatlanná tenni a fedést, és megbízhatóan védeni az időjárás szélsőséges hőhatásai, valamint a mechanikai sérülések ellen.
A lapos tető hajlásszöge 0-5% között van. A járható, hasznosítható tető optimális hajlásszöge 1-2%, azaz méterenként 1-2 centimétert lejt. Így a víz már megfelelően elfolyik, ugyanakkor a felület használati szempontból még majdnem vízszintes. A lapos tetők hő-, páratechnikai szigetelésének kérdései a tetőtér-beépítésekéhez hasonlóak. A szilárd szerkezet felett, a hőszigetelés alatt az áthatoló páramennyiséget párazáró fóliával meg kell csapolni, és el kell vezetni.
Ha a korszerű lapos tetőfedéseknél, ez a párazáró réteg egyben a vízszigetelő anyag, akkor az úgynevezett fordított rétegrendről beszélhetünk. A vízszigetelés felett fagyálló hőszigetelő anyag található, felette, pedig a burkolat vagy leterhelő réteg. Fagyálló-vízálló hőszigetelő anyagok a zártcellás polistirol gyártmányok.
A lapos tető szigetelésének anyagai közül a régebben általános 3 rétegű kavicsolt lemezfedést nyugodtan elfelejthetjük. A gyenge, sérülékeny anyag, a technológiai kötöttségek, a tökéletlen fényvédelem és páraszellőzési problémák sok-sok beázást okoztak. Ezeknek az elöregedett lapos tetőknek a felújítására, újszerű fedések kialakítására az előzőekben ismertetett műanyag szigetelőlemezek sok fajtája áll rendelkezésre.
Fordított rétegsorrend alkalmazásával könnyen felújíthatjuk az elöregedett fedélszerkezeteket. Az új szerkezeteknél a jó állapotú vagy a meglévő, előzetesen felújított vízszigetelésekre plusz tetőként kerül elhelyezésre a polistyrol alapanyagú hőszigetelés, valamilyen párafékező rétegre kasírozva, esetleg leterhelő réteggel kiegészítve.
A fordított rétegrendű tetőkre zártpórusú hőszigetelést kell beépíteni, (extrudált PS hab egy rétegben, lépcsős toldással, műanyag fátyol szűrőréteggel és leterhelő réteggel, a számítottnál 1 cm-rel nagyobb (3-4 cm) vastagságban). A hőszigetelésre kerülő rétegekre megkövetelt a szabad páradiffúzió. Az esetleges felúszás, szélhatás kivédésére kavicsból, kőzúzalékból leterhelő réteget kell kialakítani a szigetelés felszínén.
A vízelvezetéshez 25-50 négyzetméterenként szükségünk van egy összefolyóra, (a legjobb megoldás a tökéletes minőségű belső vízlevezetés lombfogós, tisztítható összefolyóval)
Olvasóink részére két gyártmányon keresztül szeretnénk példát szolgáltatni a beázó lapos tetők felújítására.
Fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelése

A fordított tetők rétegfelépítése általános esetben a következő:
- A szilárd födémre lejtésben elhelyezett csapadékvíz elleni szigetelés,
- Extrudált polisztirolhab hőszigetelő lemezek egy rétegben, eltolt kötésben fektetve,
- Páraáteresztő, kis nedvszívóképességű védő-elválasztó réteg (pl. geotextília),
- Leterhelő kavicsréteg.

Az egy rétegben, eltolt kötésben, ragasztás nélkül elhelyezett hőszigetelésre kb. 140 g/m2 tömegű páraáteresztő, nem korhadó, nem vagy csak kissé nedvszívó védő-elválasztó réteg fektetendő. A geotextília elválasztó rétegnek összetett szerepe van: Megakadályozza, hogy a hőszigetelő tábláknak a téli-nyári hőingadozás által esetlegesen szétnyíló csatlakozási hézagaiba ill. azokon keresztül a táblák alá szemcsés szennyeződés kerüljön és a hőszigetelő táblák alatt a csapadékvíz elleni szigetelés felülete eliszaposodjon. Biztosítja a hőszigetelő táblák kohézióját, együttdolgozását nagy víztömegű esőzésnél.
Az esetlegesen kialakuló torlóvíz okozta felúszás ellen (nagy vastagságú (100 mm) hőszigetelés esetén az 5 cm kavicsréteg kevésnek bizonyulhat. Az önálló táblák leterheléséhez, stabilizáló réteg hiányában növelni kellene a leterhelő réteg tömegét, és minimalizálja a leterhelő réteg kavicsszemcséinek benyomódását a szigetelő táblák felületébe. A geotextília rétegre min. 5 cm vastagságban 16/32 mm szemnagyságú leterhelő kavics terítendő. Erős szélszívásnak kitett helyeken illetve magasabb épületeknél szükségessé válhat a leterhelés fokozása. Ez a tetőfelületen a kavicsréteg vastagságának 6-8 cm-re történő növelését, a tetőszélek, vagy a teljes tetőfelületnek járólapokkal történő leterhelését eredményezheti.

Könnyű (25 kg/m2) leterhelésű fordított tetők hőszigetelésre szolgál az egyik oldalán 10 mm vastag speciális habarcsréteggel ellátott szigetelés. A táblák hosszoldalának csaphornyos élképzése megfelelő együttdolgozást biztosít felúszás és szélszívás ellen a tetőfelületen. Kiegészítő leterhelés ill. rögzítés csak a tetőperemeknél, födémáttöréseknél, tetőfelépítmények körül szükséges. A kombinált funkciójú szigetelés alkalmazásával a hőszigetelő és a leterhelő-védő réteg egyetlen munkafázissal építhető be.

Fémlemez tetőhéjalások

Az újabban alkalmazott fémlemez tetőhéjalások utólagos hőszigetelésre alkalmasak az alábbi kialakítású tetőrendszerek.
A meglévő, megfelelő vízzárású beton vagy fémlemez tetőhéjalás felületére először két oldalon öntapadó, alumíniumbetétes párazáró lemez kerül leragasztásra. Ezután a DIN 4102, B1/B2 szabvány szerinti, EPS Polistyrol 60-180 mm vastagságú hornyosan összekapcsolható hőszigetelő lapok, mint hőszigetelő réteg jön a tetőre. Végül a teljes felületén hidegen öntapadós ragasztó réteggel ellátott, ABS tűzvédő réteggel bevont tetőszigetelő lemez kerül elhelyezésre.
Ez az utólagosan kialakított tetőrendszer telesen vízzáró, járható felületet jelent. A kis súlyú (4-5 kp/m2) tetőrendszer az UV, a mechanikai és tűzállósági feltételeknek is kitűnően megfelel a fokozott hőszigetelés mellett.
Az utólagos tetőfelújítások nagy szakértelmet kívánó beavatkozások, ezért szakképzett kivitelezők megbízását javasoljuk.