…amíg a takarónk ér!

Lakni kell, de hitel nincs

2012-02-12 14:47:36 | Módosítva: 2012-02-12 14:52:12

A hitelezés visszaszorulása jelentős méreteket öltött az utóbbi időben, csak úgy, mint más fogyasztási cikkek forgalma. Egyre többen nyögik évekkel korábbi rossz döntésük következményét, amikor más ország valutájában adósodtak el akkor, pedig forintban kapták és kapják a fizetésüket.

Évekkel ezelőtt az árfolyamok mozgása miatti kockázatra minimális módon hívták fel a figyelmét a hitelfelvevőknek mind a bankok, mind a politika és az erre szakosodott intézmények (PSZÁF, MNB, NFÜ). A legrosszabb, hogy sokaknak választási lehetősége sem volt, hogy deviza vagy forinthitelt vegyenek fel, hiszen a bank a kérelmező havi keresete alapján sokszor csak devizahitelt adott.

A baj már megtörtént, sokan sokkal több hitelt vettek fel, mint amire tényleg szükségük volt, mondván, ha ad a bank, akkor miért ne? Ennek most vége, hiszen az egyre több fizetésképtelenné váló ügyfél miatt a bankok ma már sokkal jobban vizsgálják az igénylők anyagi helyzetét, és hogy mennyire biztosított az, hogy az adós képes lesz majd visszafizetni a pénzt.

Hogyan lehet most hitelt felvenni

A devizaárfolyamok változása miatti hitelválságnak most a kellős közepén vagyunk, így jóval nehezebb jelenleg hitelhez jutni. Ám ez jó olyan szempontból,

hogy ha mégis ad hitelt a bank, akkor valószínűbb, hogy azt vissza is tudjukmajd fizetni, hiszen ennek amennyire tud, utánanéz. Napjainkban jóval nagyobb önrésszel kell rendelkezzünk ahhoz, hogy hitelt kapjunk, ami némi egzisztenciát feltételez, ám leginkább biztosíték a banknak, hiszen amit beteszünk önrészt a projektbe, arra is jelzáloga lesz a pénzintézetnek.

A bank nem a barátunk. Nem célszerű azt feltételezni egy bank esetén, hogy ott az ügyintéző, aki velünk ellentétben hozzáértő, a javunkat akarja. Ő egy terméket ad el, bizonyos keretek között tehát az a dolga, hogy szerződést kössön, nem pedig az ügyfél érdekképviselete.

Az alkusz cégek egy fokkal jobb alternatívát kínálnak, hiszen több bank kínálatából választják ki a nekünk legmegfelelőbb ajánlatot, ám a céljuk nekik is az, hogy szerződést kössön velük az ügyfél, hiszen akkor kap jutalékot a pénzintézettől, mellyel az adós szerződött.

Lakás takarékpénztárak

Jelenleg a legjobb alternatívát kínáló megoldás, melyről egyik korábbi számunkban már részletesen írtunk. Hátránya, hogy 4-8 évig takarékoskodni kell, akkor megkapjuk az állami támogatással megtoldott összeget, és igen kedvező feltétellel hitelt is vehetünk fel. Ez a banknak egy biztosíték, hiszen így előre látja, hogy évekig képesek voltunk az adott havi összeg befizetésére a megtakarítási szakaszban, így esélyesebb, hogy amikor felvesszük a megtakarított pénzt és a hitelt, ugyanekkora összeget továbbra is képesek leszünk nélkülözni. Az összeg megegyezik, csak az első években ezt megtakarításként fizettük, a következő szakaszban már a hitel törlesztésére megy ugyanez. Több családtag nevére is köthető lakás takarékpénztári szerződés, így évek múlva tényleg összejöhet egy lakás, kisebb ház ára, vagy egy komolyabb felújítás.

A konstrukció előnye, hogy állami támogatás jár hozzá (bár a kamatozása nagyon szerény). A felvehető hitel is kiszámítható, forint alapon van, a törlesztő részletek nem változnak. Hátránya, hogy évek múltán jelent csak megoldást, hiszen előbb túl kell jutni a megtakarítási szakaszon. Minden évben vannak akciós időszakok, amikor a lakástakarék pénztárak elengedik a szerződéskötési díjat. Ilyenkor kössünk szerződést.

Önerőből: kisebből a nagyobba

Ez a gondolkodásmód már kezdett kimenni a divatból az utóbbi években, így újra érdemes megtanulni, hogy addig nyújtózkodjunk, amíg a takarónk ér. 40-60 évvel ezelőtt egy család élete során akár 4-5 alkalommal is költözött. Kezdtek egy kis házzal vagy lakással, és ahogy az életkor előre haladtával az anyagi feltételek javultak (bár ez ma már nem biztos, hogy így van), mindig nagyobb és szebb házba költözött a család. Ez némi kényelmetlenséggel is járt, mert egy élet során több ingatlant kellett otthonná varázsolni, de nem hitelből volt az ingatlan. Költözés előtt eladták a régi lakást, hozzátették az összeghez a megtakarított pénzt, és így jobb, szebb, nagyobb lakásba költöztek. Az ezredforduló utáni években azonban a bankok, politika, és az emberek naivitása elhitette azt, hogy fiatalon megéri felvenni akkora hitelt, amiből akkora és olyan színvonalú otthon vásárolható, ami önerőből csak 3-5 költözés, és 25-35 év múlva lenne lehetséges. Hát ezek a házak szállnak vissza hamarosan a bankokra.

Többgenerációs házak

Régebben nagyobb divat volt a többgenerációs házak kialakítása. Lehet, hogy ez a divat hamarosan újra visszajön, hiszen milliós spórolást eredményezhet. És ha nem utálják egymást az egy házban lakók, számos előnnyel is járhat a megoldás. Egy nagyobb telekre akár két ház is építhető, így a fiatalok - ha külön házat akarnak - legalább a telekvásárlás összegét megspórolhatják. De egy nagy ház is átalakítható többgenerációssá, akár külön bejárat, vagy közös előszobából nyíló két lakrész elválasztásával is. Kisebbek a rezsiköltségek, a fűtésköltségek, mint egy önálló építmény esetén.

Kalákakörök

Egy korábbi számunkban szintén részletesen beszéltünk már e lehetőségről, hiszen egy ház fel-, vagy átépítése során az anyagköltség is tetemes, de a munkadíj is milliós nagyságrendű lehet. Egy szerkezetkész házban sok mindent meg tud oldani az ember saját erőből (vakolás, festés, burkolás stb.) Ám ha ezt a családfő egyedül végzi munka mellett, akkor évekig is tarthat a folyamat, és a vele járó felfordulás. Érdemes ismerősökből álló brigádot szervezni, így hetek alatt végezni lehet a nagyobb munkákkal is. A munkadíjat meg nem pénzben, hanem viszont munkával lehet majd törleszteni.

Vásárolunk, de hol?

Érdemes megnézni, hogy például egy adott méretű és komfortfokozatú tanya 3-4 millió forintba kerül, addig egy ugyanilyen házat egy községben 9-12 millió forintért, és egy városban 15-20 millióért vehetünk meg. Ha most kellene felépíteni, akkor a tanya is ugyanannyiba jönne ki, mint a városi ház, tehát a használt házak közti árkülönbség szinte csak attól függ, hogy hol vannak.
Érdemes tehát meggondolni (százszor is) hogy egy ugyanolyan házért, csak mert városban van, érdemes e akár 8-15 millió forinttal többet kifizetni – főleg, ha nincs pénzünk, és hitelből tennénk ezt.

Igen városban lakni kényelmesebb, mint faluban, tanyához képest még inkább, bár ott egészségesebbek a körülmények. De sokan nem gondolják át, hogy mennyivel többet fizetnek ki egy városi házért, mint ha mondjuk tanyát vennének, ahonnan azért busszal akárhova el lehet jutni. Ennek is van költsége, de nem akkora, hogy ilyen ingatlanár különbségeket indokolna. És a fentebb leírt három ár (tanya, falusi, városi ház) amellett, hogy ugyanakkora és ugyanolyan komfortfokozatú házra vonatkozott, 30 kilométeres körzeten belül található.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Falburkolatok új generációja

Az idén 20 éves újHÁZ Centrum a növekvő fogyasztói igények miatt évről évre bővíti termékeinek körét. A szaniterek és csempék mellett most a legújabb építészeti trendeknek megfelelő beton...


Sok pénz folyik ki a csapokon

Nehéz úgy takarékoskodni a vízzel, ha használata közben nem tudatosul bennünk, hogy pl. egy tányér elmosásához mennyi vizet is használunk el, és ez az adott esetben mennyibe is kerül. A vízórát...