Biztonságos vízi közlekedés

Csónakok, kishajók, vízi sporteszközök

Vezetői engedély nélkül, szélerővel hajtott és nem gépi meghajtású csónakot vezethet aki,

– 14. életévét betöltötte,
– úszni tud,
– a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,
– a hatályos Vízi Szabályzat rendelkezéseit ismeri,
– az igénybe vett vízterület sajátosságait ismeri.

Vezetői engedély nélkül, gépi meghajtású csónakot az vezethet, aki elmúlt 17 éves. Ha több személy tartózkodik a csónakban, akkor indulás előtt ki kell jelölni egy 16 évesnél idősebb vezetőt. A vezető felelős a társai és a csónak biztonságáért, illetve a vízi közlekedés szabályainak betartásáért.

Mentőmellényben kell lennie a csónakban tartózkodó úszni nem tudóknak, és a 14 évesnél fiatalabbaknak akkor is, ha tudnak úszni. Mindenkinek mentőmellény kell viselnie abban az esetben, ha a csónak vízmentes oldala, illetve a fartükör felső szélének legmélyebb pontja és a víz felszíne között, akár ideiglenesen nincsen 25 cm távolság.

A vízibicikli fürdőeszköznek minősül. A vízi sporteszközök pedig a vízen való haladásra alkalmas, úszóképes, kormányozható, a csónak méreteit (lásd. fent) meg nem haladó sporteszközök. Csónak, kajak, kenu esetében a csónakokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mert ezek nem vízi sporteszközök.

Csónakok és vízi sporteszközök közlekedési szabályai:

Tilos:

– menetben lévő nagyhajó útját 1000 méternél, két sárga villanó fényt használó gyorsjáratú hajó (hordszárnyas, légpárnás stb.) útját 1500 méteren belül keresztezni, ha a hajóút méretei megengedik, oldalról 30 méternél, hátulról 60 méternél kisebb távolságra megközelíteni,
– vízi jármű vezetése előtt és alatt szeszesital vagy más hasonlóan ható szert fogyasztani, fáradtan vezetni,
– a vízi járművet túlterhelni,
– a menetben lévő csónakban állva tartózkodni (kivéve csáklyázás és védlizés (molnár evezés) vagy más munka végzése),
– a vezető engedélye nélkül azt fürdés céljából elhagyni,
– köteles komp kifeszítetett kötele alatt, kikötött úszó létesítmények (kikötőponton, hajó stb.) és a part közötti vízterületen tartózkodni, közlekedni, a köteleket 50 méterre megközelíteni,
– közlekedni vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá (a csónakkal is) korlátozott látási viszonyok között, ha a látótávolság 1000 méter alá csökkent.

Kötelező:

– a csónak vezetője beszállás előtt köteles tisztázni, hogy utasai tudnak-e úszni, és ha szükséges, mentőfelszerelésekről kell gondoskodnia,
– a 20 méter testhosszúságot elérő „nagy” hajóknak, személyhajóknak, kompnak, révhajónak, révcsónaknak, toló vagy vonatató hajóknak elsőbbséget kell adni,
– elinduláskor nem szabad a vízi közlekedés többi résztvevőjét zavarni, vagy vízben lévő személyt veszélyeztetni,
– az azonos hajtású kishajók, csónakok és vízi sporteszközök (kivéve a vitorlával hajtottakat) esetében a jobbról érkezőnek van elsőbbsége,
– a vitorlával hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz minden más hajtású kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel szemben, a nem gépi és nem vitorlával hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz pedig, a gépi meghajtásúakkal szemben élvez elsőbbséget,
– a nem vitorlával hajtott csónakok esetében a völgymenetben, a Duna torkolata felé haladóknál a hegymenetben, a forrás felé haladóknál pedig a partközeli elhaladást kell biztosítani,
– a hajóút-szűkületen, és a hídnyílásokon a legrövidebb időn belül át kell haladni, ezeken a helyeken vitorlás vízi sporteszközzel tilos közlekedni,
– vitorlával meghajtott és nem gépi meghajtású csónakkal, vízi sporteszközzel a fürdőzőket legalább 10 méter, gépi meghajtású vízi járművel 30 méter távolságban, és úgy kell kikerülni, hogy azok a csónak és a közelebbi part között maradjanak. Amennyiben e távolságok nem tarthatóak a vízterület méretei miatt, akkor a vízi járművel maximum 5 km/h sebességgel szabad közlekedni a vízben lévő személyhez képzeletben rajzolt 30 méter sugarú kör területén,
– a csónakot elhagyó fürdőzőt a csónakkal mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban,
– a hajózási hatóság által kijelölt zárt pályán kívül közlekedő motoros vízi sporteszközt csak képesítéssel rendelkezők vezethetnek,
– a csónak éjszaka köteles viselni egy minden oldalról látható fehér fényt, és más vízi jármű közeledtekor egy másik fehér fénnyel jeleznie kell annak irányába.

Forrás: Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság

Csónak kötelező felszerelése

1. Mentőmellény, a csónakban tartózkodó 14. életévüket be nem töltött gyerekek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db.

2. A csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelő evező, de legalább 1 db.

3. 8A, 34B oltásteljesítménnyel rendelkező tűzoltó készülék, amennyiben a csónakban tűz- és robbanásveszélyes anyagot szállítanak.

4. Kézi fehér fényű jelzőlámpa, tartalék izzóval és elemmel.

5. A csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó tábla, amelyet a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzítve kell elhelyezni.

6. 1 db legalább 1 liter űrmértékű kézi vízmerő eszköz (szapuly).

7. Kikötésre és horgonyzásra alkalmas, minimálisan 10 méter hosszúságú és megfelelő állapotú lánc vagy kötél, a csónak tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony.