Mobilklímák, a kényszermegoldás

2014-07-29 17:12:16 | Módosítva: 2014-07-29 17:24:55

A mobil légkondicionálók és a split klímák közötti fő különbség az, hogy a mobilklímát elvben a lakás bármely pontjába át lehet helyezni, és lehet üzemeltetni, ezért nem helyhez kötött. Szemben a split géppel, nem igényel szakembert az üzembe helyezése és az esetleges áttelepítése – így ezeket a költségeket megtakaríthatjuk. Műemlék-jellegű épületekben is használható, ahol esetleg az önkormányzat nem engedélyezné kültéri egységek kitelepítését az épület homlokzatára. A felhasználó esetleges elköltözése esetén nem igényel bontást, nem kell hozzá szakember. Tulajdonképpen, ahol nincs más lehetőség, és valaki mégis kondicionálni szeretne, ott az egyedüli megoldás a mobilklíma.


A mobil klímának azonban árnyoldalai is vannak, amit általában a kereskedők nem tudatnak a leendő felhasználókkal. A mobilklíma nem hálószobába való. Szerkezeti felépítéséből adódóan – a klíma minden egysége egy dobozba van beépítve (a mobil split kivételével), melyet a kezelendő térben helyezünk el, gyakorlatilag az összes zajkeltő és melegtermelő egység a hűtendő helyiségben kerül elhelyezésre. Pontosan úgy, mint egy ablakklímánál, ami szintén nem igazán használható hálószobákban. Lássuk a választékot.

Egycsöves mobilklímák


Hűtőteljesítményük általában 1,7-3,5 kW-ig, míg felvett teljesítményük 0,7-1,4 kW-ig terjed. Köztudott, hogy egy hűtőszekrény hátulsó fekete rácsa – léghűtéses kondenzátora – meleg, hiszen ott adja le a környezetnek a hűtött térből, a hűtő belsejéből kiszivattyúzott hőt. Pontosabban több hőt ad le, hiszen a kompresszor villamos motorja által felvett, termelt hőt is le kell adni a környezetnek. Mobilklímánknak is van léghűtéses kondenzátora, ami a lehűtéshez használt forró levegőt egy kb.130 mm átmérőjű csövön keresztül juttatja ki a hűtendő téren kívüli térbe, tehát a szabadba.


Sajnos a kondenzátor a saját lehűtésére használt levegőt a szoba már lehűtött levegőjéből vonja el, mintegy vákuumot képez a hűtendő térben. Viszont a vákuum hatására az ajtó- és az ablakréseken keresztül külső forró levegőt szív vissza a szobába, amit ismét le kell hűtenie. Tehát ez egy soha véget nem érő folyamat. A szoba hőmérséklete soha nem fogja elérni a kívánt értéket, berendezésünk folyamatosan működni fog, és pocsékolja az energiát. A csövön kifújt levegő hőmérséklete nagyjából +50 °C, ami a kb. 2 m-es szigeteletlen bordáscsövön keresztül távozik a helyiségből, melegítve a szoba levegőjét.

Miután a hűtőberendezés minden komponense – kompresszor, kondenzátorventilátor – a klíma dobozába van bezsúfolva, belátható, hogy a hűtendő helyiségben fogja növelni a zajterhelést.


A mobilitásról csak annyit, hogy a 130 mm-es gégecső 1,5 m-es sugarában valóban bárhová tologatható. Ha másik helyiségbe kívánjuk áthelyezni, akkor a következő problémával találjuk szemben magunkat. A 130 mm átmérőjű gégecsövet valahogy ki kell vezetnünk a szabadba. Ehhez fúrathatunk a falunkba egy 130 mm átmérőjű átmenő lyukat, vagy –  még rosszabb – résnyire kinyithatjuk az ablakot, ahol kidugjuk a gégecsövet, és azonnal visszaszívjuk a forró környezeti levegőt. Tehát minden helyiségben, ahol használni kívánjuk a mobil berendezésünket, készíttetnünk kell egy a falon vagy ablaküvegen átmenő furatot.

Kétcsöves mobilklímák


Hűtőteljesítményük általában 1,7-3,5 kW-ig, míg felvett teljesítményük 0,7-1,4 kW-ig terjed. Kicsit jobb a helyzet a kétcsöves mobilklímánál, hiszen a berendezés a saját lehűtéséhez – kondenzálásához – szükséges levegőt nem a szoba lehűtött levegőjéből, hanem a környezetből, az utcáról szívja be, tehát a szoba levegője akadálytalanul hűlhetne le, ha a gégecsövön kilépő +50 °C-os forró levegő és a beszívott kb. 35 °C-os levegővel telt beszívó gégecső nem fűtené vissza. Zaj tekintetében pontosan megegyezik az egycsöves mobilklímával.


Split rendszerű mobilklímák


Hatékonyságát és mobilitását tekintve ez a berendezés a legjobb az eddig említett berendezések közül. A kompresszor és a léghűtéses kondenzátor flexibilis köldökzsinórral van összekötve, amely csak egy 4x2 cm-es rés kivágását igényli az ablakkeretből, amelyen átvezethetjük a kb. 3 m hosszú köldökzsinórt. Tulajdonképpen a kondenzátor és a kondenzátor-ventilátor ki van telepítve a kültérbe, zajuk nem a belső teret terheli. Némelyik típusnál a kondenzvizet is kivezetik a köldökzsinórban egy kisméretű kondenzvíz-szivattyú segítségével.

Hűtőteljesítményük akár 5 kW is lehet. A kültéri egységben a csövek fixen vannak csatlakoztatva, míg a beltériben ún. kuplungos gyorscsatlakozókat alkalmaznak a könnyű és egyszerű bonthatóság érdekében. Nem igényel szakembert a telepítése.


Az idézőjelbe tett kültéri egység viszonylag kicsi és könnyű, tehát különösebb nehézség nélkül kitelepíthető erkélyre, ablak alá, sőt, még esetleg tetőtéri ablakkal ellátott szobában is lehet alkalmazni. Sajnos a zajszintje nem lesz sokkal alacsonyabb, hiszen a kompresszor jellegzetes „brummogása” bent marad a lakástérben, de legalább a kondenzátor-ventilátor hangja nem terheli a tartózkodási helyet. Ezeket az előnyöket azonban drágán meg kell fizetni, áruk jelentősen magasabb, mint a fentebb említett berendezéseké. Azonban ahol más lehetőség nincs, ez tűnik a legjobb megoldásnak a három mobilklíma fajta közül. Sajnos, ha a gyorscsatlakozókat sűrűn szétkapcsoljuk – az esetleges áttelepítés miatt –, minden egyes szétkapcsolásnál hűtőközeg-veszteség fog fellépni. Egy idő után ez hűtőközeg-hiányos üzemeléshez fog vezetni. Ha a berendezést sűrűn szétcsatlakoztatjuk, ajánlatos időnként szakemberrel ellenőriztetni a hűtőközeg mennyiségét.

Forrás: VGF

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nemzeti Energia- és Klímaterv

A Nemzeti Energia- és Klímaterv (röviden: NEKT), összhangban a Nemzeti Energiastratégia céljaival, legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a...


Klímaváltozás hatása hazánkra

Az éghajlatváltozás nemcsak többletfeladatokat, delehetőségeket is ad a vállalkozások és általában agazdaság szereplői számára – állapítja meg a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kutatására...