Ez az elrendezés sok tekintetben ma is praktikus, hiszen a kicsi alapterület csökkenti a fűtési energiaköltségeket, ugyanakkor ötven egynéhány négyzetméteren akár 3 szoba, konyha, fürdőszoba is kialakult; 1-2 gyerekkel ez ma is ügyes elrendezés.
Új igények, bővülő lehetőségek
A körülmények változásával azonban megindult egy másik tendencia is, amely inkább nagyobb tereket hozna létre kevesebb helyiségből. Ahhoz sem ragaszkodik, hogy a konyha külön helyiség legyen, és 18-20 négyzetmétert sem feltétlenül akar két hálószobára szétvágni. E lakások jelentős részében ezért felmerül az igény néhány fal, falszakasz kivágására, eltávolítására.
Egy panellakás építészetileg, statikailag jelentősen eltér egy téglaépítésű háztól. A paneleket kártyaszerűen kell elképzelnünk, melyekből az éleik összeragasztásával építjük fel a házat. A teherhordó falak – valamennyi homlokzati fal és a belső falak egy része is – általában 15 cm vastag, ezeken kívül belső térosztásra 6-8 cm-es válaszfalakat építettek be, amelyek nem vesznek részt az épület teherviselésében, sokszor nincsenek is teherhordóan bekötve a teherviselő, vastag falakba. Ez utóbbi válaszfalak gyakorlatilag mindig kivághatók, eltávolíthatók, bármelyik emeleten lévő lakásról is van szó.
Falvágás panellakásban
A teherhordó falaknál már sokkal elővigyázatosabban kell eljárnunk, ezeknél már sohasem nélkülözhetjük a statikus vizsgálatot és a hivatalos engedélyeztetést sem az átalakítás előtt. Egy magas panelépület falainak nem csak a fölötte lévő emeletek függőleges terhét kell viselnie, hanem a jelentős szélnyomásból eredő vízszintes terheket is. A függőleges terhelések kiváltását – hagyományos és panel épületeknél egyaránt – megfelelő kiváltó elemek beépítésével el lehet érni. Ennek teherbírása az alsó szinteken a legnagyobb kell legyen, felfelé haladva pedig csökken. A statikus számításait nem mellőzve, a legfelső szinten lesz várhatóan a legnagyobb szabadságunk, ha teherviselő falrészek eltávolításában is gondolkodunk.
A szélnyomásból adódó vízszintes erőkkel azonban minden szinten számolni kell, és minél magasabb az épület, annál inkább. A vízszintes erők felvétele feltétlenül szükséges valamennyi összefüggő falfelületnél. Ezek a falrészek is az alsó szinteken vannak legjobban igénybe véve, emiatt a komolyabb vágásokat csak a legfelső szinteken lehet végrehajtani. A kisebb és nem jelentős terhelésű falszakaszokat kiváltás nélkül is lehet vágni, de minden esetben ki kell kérni a szakértő véleményét. A nagyobb vágásokat áthidalóval kell biztosítani, amelyeknek adott esetben a feltámaszkodásoknál láberősítéseket is kell készíteni. Az átalakítást legcélszerűbb még a vétel előtt átgondolni, és a lakást statikus építésügyi szakértővel megnézetni, mert lehet, hogy egyáltalán nem lehet megvalósítani, amit elképzeltünk.
Ha az elképzelés műszakilag kivitelezhető, akkor a ház lakóközösségének a hozzájárulását is meg kell szerezni. Ez után lehet az építésügyi hatóságokhoz fordulni, és építési engedélyt kérni. Ebben a beadványban minden olyan tervnek és hivatalos papírnak benne kell lennie, ami egy általános építési engedély-kérelemben szokásos. A következőkre van szükség: felmérési terv, a tervezett állapot építészeti tervei, statikus szakértői vélemény, tulajdoni lap – esetenként változhat is az építési hatóság által kért lista.
A szakipari munka elvégzésére ma már igen korszerű gépek és technológiák állnak rendelkezésre. A 10-20 évvel ezelőtti módszereket – a kivágandó falszakasz végigperforálását, a közbülső falszakaszok kiütésével és a betonvasak elvágásával – ma már nem alkalmazzák. Számos épületnél, szerkezetnél a keletkező rezgések és rezonanciák miatt statikai szempontból tilos a hagyományos bontási technológiák alkalmazása, így a betonvágás, betonfúrás az egyedüli megoldás, ami szóba jöhet. A panelfal bontása, fúrása, vágása hagyományos módszerekkel amúgy is nehezen oldható meg, az így bontott betonfal vagy pillér gyakran megreped, ezáltal statikailag meggyengül, megerősítése többlet ráfordítást igényel.
Falvágás rezgésmentesen
A gyémánttechnológiás falvágás, betonvágás és betonfúrás a hagyományos bontási eljárásoknál jóval környezetkímélőbb megoldást biztosít, hiszen kisebb zajjal és kevesebb porral jár. Ez jelenleg a legkorszerűbb eljárás, amivel beton, vasbeton (egyéb kőzet is) vágható a benne lévő acél vasalattal együtt. A munkafolyamat rezgésmentes, rombolásmentes és törésmentes. A vágott és fúrt felületek utólagos megmunkálást nem igényelnek, mert a technológia méretpontos, simára munkált felületet eredményez, ezáltal egyben gazdaságos is.
Speciális, gyémántbetétes vágótárcsás, hidraulikus vágóberendezésekkel a vastagabb beton-, vasbeton bontása is elvégezhető. A berendezés alkalmas mind a fal-, mind a padlósíkban való vágásra. A kézi vágógépek a vékonyabb (legfeljebb 15 cm) vastagságú falak átvágására alkalmasak, elsősorban a szűk helyeken.
Ha betonvágási munkát rendelünk meg egy szakcégtől, a keletkezett sitt elszállítását is bízzuk rájuk.
Mint a kés
vajban, kevés porral és vibrációval jár a munka
Kézi
gyémántbetétes vágógép
Kézi
gyémántbetétes vágógép vízhűtéssel
A viszonylag sima
vágási élek, könnyen glettelhetők