Az autóban ülve
Vitathatatlanul sokat fejlődött az autókba szerelt, kényelmünket, jó közérzetünket szolgáló hűtőegység. Annak ellenére, hogy a fejlődés ilyen nagy léptékű volt, még hagy némi kívánnivalót maga után.
Két részegységben figyelhető meg a változás. Egyrészről a kézi állítástól eljutottunk az automatizált napsugárzás-érzékelőkkel, sebességmérőkkel, külső hőfokérzékelőkkel ellátott klímákig, másrészről a műszerfalon néhány helyre szétosztott befúvástól a tetőbe vagy épp a padlóba és oszlopokba elrejtett több pontos elosztóhálózatok kialakulásáig.
Mindez nagyon jó, hisz egyre inkább érezhetjük, hogy az autógyártók is odafigyelnek a komfortérzetre. Talán egy dolgot leszámítva. Egy olyan dolgot, amely a normál beltéri egységekben sem megoldott, mindazok ellenére, hogy a légkezelők automatikája már vagy egy évtizede elképzelhetetlen, hogy ne tartalmazza ezt a korlátozást, ez pedig a befúvási hőmérséklet alsó korlátja. Miért fontos ez? Egy átlagos komfortzónát ellátó légkezelő gép esetében a szabályozás a legtöbb esetben az ellátott tér hőmérsékletére történik (ahogy a spliteknél és az autóklímáknál is).
Sajnos azonban a gépkocsiba többnyire besüt a nap, egy melegebb nyári napon erősen felmelegszik az utastér. A szabályozójelet adó termosztáton beállított hőfok vezérlőjelet küld a légkezelőnek, ami állandó térfogaton üzemel, így az egyetlen fegyvere, hogy elérje a kívánt helyiséghőmérsékletet, hogy alacsonyabb befúvási hőmérsékletet állít elő. Miért fontos ez? Ha nem lenne az alsó hőmérsékletkorlát, akkor a gép szabadon, akár 10-12 °C-ra is lehűthetné a levegőt, melyet „rászabadítana” a bent tartózkodókra. Az alsó korlátot elérve a gép automatikája nem engedi, hogy a beállított érték alá kerüljön a befúvási hőmérséklet.
De a legtöbb klímánál ez nem így működik. Amikor egy szobában felszerelt splitnek egy autóhoz képest jóval nagyobb távolságok állnak rendelkezésre a befúváshoz, mégis sokaknak gondot okoz a hideg levegő, akkor egy autóban ez pláne így van. Az autó klímájának automatikája a hűtés esetén gyakorlatilag az arcunkba fújja a hideg levegőt, mivel a műszerfalon található öt rácsot használja a hideg levegő bejuttatására, mindezt 9 °C-on! Pár mérést elvégezve néhány automata klímás autón, gyakorlatilag ettől eltérést csak az utastereknél tapasztalni, a sofőrt és anyósát viszont nem kíméli egyik autó sem.
Az autókba szerelt klímák óta a sinusitises megbetegedések elég drasztikus méreteket öltöttek, melyhez még társultak a nyaki nyirokbántalmak és egyéb apróbb megbetegedések is. Egy erősebb melegben ez a drasztikus klíma a homlokunkon tapasztaltakhoz hasonló túlhűtéssel komoly gyulladást eredményezhet, mely kezelés nélkül akár a rostasejtek gyulladásához vagy agyhártyagyulladáshoz vezethet. És még azzal nem is számoltunk, ha van esetleg egy eddig még tünetmentes, de már gyulladt fogunkkal, vagy akár egy eddig rejtőzködő tályogunkkal a foggyökérben.
Forrás VGF