Szálló por: fő ellenségünk

2020-01-31 08:46:07 | Módosítva: 2020-01-31 08:49:43

A jogi szabályozásban a „szálló por” elnevezés az ülepedő portól való megkülönböztetésre szolgált, bár elnevezése tudományosan nem helytálló, hiszen nemcsak a szilárd, hanem folyékony lebegő részecskéket is magába foglalja. Az utóbbi időben kezd terjedni a kisméretű részecske, kisméretű részecskeszennyezés kifejezés használata, de a hatályos hazai jogszabályok a szálló por kifejezést használják.


Particulate matter

A PM (az angol particulate matter rövidítéséből) a levegőben lebegő szilárd és folyékony (aeroszol) részecskék gyűjtőneve. A PM10 a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék elnevezésére szolgál. Azért fontos meghúzni ezt a mérethatárt, mert a nagyobb részecskék egészségkárosító hatása nagyságrenddel kisebb, mivel a légzőrendszer szűrőin fennakadnak, így nem jutnak le a tüdőhöz. A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton, a 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe, a 2,5 mikro-milliméternél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből. Egészségügyi szempontból a 10, illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége. Ezekre a PM10 és a PM2,5 jelölést használják.

Forrásától függően a PM10 igen sokféle anyag lehet; tartalmazhat elemi szenet, aromás és alifás szerves vegyületeket, halogéntartalmú szerves vegyületeket, fémeket beleértve a nehézfémeket is, nyomelemeket, nitrátokat, szulfátokat és egyéb sókat, szilikátokat és egyéb talaj eredetű anyagokat, végül, de nem utolsósorban élő eredetű részecskéket, spórákat, polleneket is. Az összetételétől függ az általa okozott egészségügyi kockázat mértéke is. Egy talaj eredetű kisméretű részecske kisebb kockázatot jelent, mint a felületén toxikus anyagokat megkötő elemi szén részecske.


A PM keletkezését tekintve is két csoportra osztható. Az elsődleges (primer) PM szilárd részecskeként keletkezik (pl. dízel-korom), a másodlagos (szekunder) PM a levegőben lévő légszennyező anyagokból a levegőben képződik (szulfátok, nitrátok stb.).

Az emberi tevékenységek közül a szálló por fő forrásának a szilárd tüzelőanyagok (fa, szén), valamint a kétütemű motorok és a dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égéséből származó koromszemcsék számítanak. A dízeljárművek részecske-kibocsátása - melynek legnagyobb része korom - egy nagyságrenddel több, mint a benzinüzemű motoroké.

A PM szennyezettség egyre nagyobb problémát jelent a városokban, kedvezőtlen egészségügyi hatásait komoly tanulmányok bizonyítják. A közúti közlekedés bővülése és a szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések használatának növekedése miatt egyes települések PM10 szennyezettsége az elmúlt években növekedett. A növekedés legfőbb oka a biomassza-felhasználás előtérbe kerülésének, a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtésnek köszönhető. A PM10 többnyire fosszilis tüzelőanyagok égetésekor keletkezik. Az összkibocsátásban játszott részesedést tekintve az ipar, a szolgáltatás és a lakosság részaránya emelkedett. A PM10 összkibocsátás 2007 óta növekszik.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Energiahatékonyság: ErP 2015

Új követelmények: Magyarországon vannak az EU szinte legalacsonyabb lakossági gáz és villanyárai, azonban a háztartások villamos energia- és földgázköltségei a teljes kiadások arányában továbbra...


Szuper távolsági repülőgép

Az Airbus A 350 XWB-t kifejezetten a hosszú utakra tervezték. Meglátszik ez a belső kialakításán is, mely nem csak látványos, hanem variábilis is egyben. Minden az utasok kényelmét, az utazási...