Bizsu ékszerek bőrhulladékból

2020-02-10 10:23:55 | Módosítva: 2020-02-10 10:32:44

Csecsebecse, divatékszer (bizsu), amely nem nemesfémből készült és nem ékítik drágakövek. Ez jellemző a bizsu ékszerekre. Ma is kedveltek a nők és újabban a férfiak körében is. Az elkészítésükhöz használt anyagok azonban bővültek, és ma már valódi bőrből is nagyon változatos formavilágú sorozatdarabok kerülnek ki a fantázia dús kreátorok keze alól. Sőt a bőrdíszművesek mintái alapján az amatőrök is érdekes egyedi darabokat készíthetnek valódi bőr hulladékokból. Mintaként bemutatunk néhány könnyen elkészíthető karkötőt, fülbevalót és nyakláncot, témát kínálva vállalkozó kedvű olvasóinknak és egyben néhány gyakorlati fogást is ajánlunk az elkészítésükhöz.


Az alapanyagok beszerzése

Az alapanyaggal kapcsolatban azonnal a beszerezési lehetőségek kérdése merülhet fel. Ez könnyen megválaszolható, ha tudjuk, hogy mit is keressünk. Szabászati bőrhulladékot az interneten jó néhány vállalkozás kínál megvételre, 50-300 Ft/kg-os áron, és akár el is küldik postán. Természetesen jobb a bőröket a saját szín igényünk és bőrfajta szerint kiválogatni, ami postai küldeménynél nem, csak helyszíni vásárlásnál lehetséges. Ám előzetes telefonbeszélgetéssel talán még ez is megoldható.


Ezek azonban csak a finomabb minták kialakításához megfelelő bőranyagok, viszont a karkötőkhöz és az egyes nyakláncokhoz vastagabb bőrre is szükség lehet. Ehhez a régi bőrtáskák anyaga is felhasználható. A mi pedig a szerszámokat illeti, csak nagyon éles olló, borotvaéles szike, közepes sniccer, acél vonalzó és sík munkafelület szükséges a darabok kiszabásához. No, meg esetleg ár, egy pár tű és vastagabb erős cérna a varratok elkészítéséhez. Szükség lesz még a fülbevalókhoz akasztóra, a karkötőkhöz pedig csattokra, vékony bőr szíjakra, dísz szegecsekre, fém lyukszegélyekre vagy acél karikákra, és még ami a díszítésekhez szükséges. Ezek a bőr- és cipőkellék kereskedésekben vagy a kreatív hobbi boltokban szerezhetők be.


Az első próbálgatásokat az egyszerűbb darabok kialakításával érdemes kezdeni, amelyekhez csak egyenes vágások szükségesek, pl. fülbevalóknál, nyaklánc függőknél. Mintaként a háromszögű forma variáció elemeit vastag karton sablon segítségével, acélvonalzó éle mentén kell kivágni. A borotvaéles kést lapos szögben tartva, folyamatos lassú vágással egymás után kivághatók mind a három elempár darabjai. A bőrelemek egymásra fekvő felületei vékony rétegben felkent bőrragasztóra ráillesztve lepréselhetők. Az elemek felső sarkába illesztett kis gyűrűvel a fülbevaló horgokra vagy a nyakláncra erősíthetők.

Kissé bonyolultabb a nagyobb bőrfüggő elkészítése. Ennél egybefüggő sötét alapszínű bőrdarabra kell a színes bőr díszítményeket egymás után felragasztani. A nyakív mérete kb. 6-8 cm sugarú legyen, és a hátoldalára ragasztandó fel a 3-5 mm átmérőjű kerek bőrszíj, amelynek a két végére lánckapcsot kell erősíteni. A díszítő elemek felső végei az alapbőrön áthajtva is rögzíthetők. Ha ez a megoldás túl vastagnak bizonyulna, akkor a színes bőrelemek átlapolás nélkül is az alapbőrre ragaszthatók. Az elemek színharmóniájára és szimmetriájára ügyelni kell. Lehetőleg a teljes felületükön az alapbőrre kell ragasztani őket. Alapként sima fényes nappa, a díszítéshez pedig bármilyen felület struktúrájú, vékony színes bőr is megfelel.

Éles késsel levágott vastag, 5-7 mm széles, sötét színű bőr szalag párból és két nagyobb gyöngyből is mutatós fülbevaló készíthető. A gyöngyszemen áthúzott huzalt a spirál alakú, hézagosan feltekert bőr szalag közepén átvezetve már csak a függesztő horogra kell erősíteni, és kész is az egyedi fülbevaló. Ha a vastagabb bőr hátoldala túl „szőrős” lenne, akkor a felhasználása előtt éles késsel lehántolva lehet ezen változtatni. A vágott éleket pedig finom szemcséjű kis csapos csiszoló koronggal lehet fényesre koptatni.


Finom bőrből ívelt kontúrú, falevelekre hasonlító darabok kiszabásával érdekes fülbevaló díszek, vagy akár nyakláncfüggők is készíthetők. A darabok kiszabásakor a vékony kartonsablon élei mentén előrajzolt mintát nagyon éles késsel vagy ollóval, lehetőleg folyamatos vágással kell kivágni. A kisebb lehullott falevelek is minták lehetnek. Az elemek alakazonosságát a karton sablon „szavatolja”, az íves kontúrokat pedig jó éles ollóval a legkönnyebb kivágni, kést használva ugyanis vágás közben a bőr megnyúlhat, és a minta nem lesz alakhű.

A bőr „leveleket” simán egymásra helyezve is fel lehet fűzni a fülbevaló horgára, vagy a végeiket összeöltve is a horgokra erősíthetők. Díszítésként akár rövid lánc vagy üveggyöngy is felhasználható. Bizsu láncra erősítve pedig több levél elemmel a nyaklánc díszítését is szolgálhatja. Ez esetben különféle barnás árnyalatú bőrt célszerű használni, hogy látszatra az őszi falevelekhez legyenek hasonlóak.





A nyakbavaló persze lehet használati tárgy is, mint pl. a fülhallgató tartó nyakpánt. Ezt 1,5,-2 mm vastagságú festett- vagy nyersbőrből érdemes elkészíteni. A füleseket tartó két, kb. 20-25 mm átmérőjű korong alakú rész adja a szalag teljes szélességét, amelyek ívelten folytatódjanak az elkeskenyedő pánt részen. Ennek hosszát egyedileg lemérve kell meghatározni. A tartó íveltségét egy vékonyabb sima bőrcsíkkal alábélelve, ráragasztva lehet megadni. A bélésbőr mind a két végét egy-egy 10 mm széles bélésbőrrel áthurkolva biztosítható felfeslés ellen. A bélés alá esetleg egy ívesen meghajlított vékony rugóacél lemez is a bélés alá illeszthető, hogy a darab íveltsége alaktartóbb legyen.

A karkötőknél is előbb az egyenes vágásokkal kiszabható változatok elkészítésével érdemes a munkát kezdeni. Alapanyagként vékonyabb festett finom-, vagy nyersbőr használható. Két azonos alakú darabot kell egymásba fűzni, és a végüket patent szemmel lehet egymásra rögzíteni. A kiszabott darabok egy vékony finom bőrre ragasztva is alá bélelhetők. A szélek egy sima fadarabbal hosszában lehúzva finoman lekerekítetté válnak.

Vastagabb festett- vagy akár nyersbőrből csat nélkül rögzíthető – a széles, érszorítóhoz hasonló – karkötő készíthető. A kiszabásához kartonból kivágott sablon kell. A hossza a karra feltekerve jelölhető meg, és az elkeskenyedő része akár utólag is meghatározható. Az átbujtatott szalagos végek és a hozzá tartozó fülek bevágásának helyei is bejelölendők. Ezt követően már a bőrre helyezve kivágható a karkötő kontúrja, és a bujtató fülek bevágásai is átvághatók. Ha elég vastag a bőr, akkor az éleket ajánlott gyorsan forgó facsap palástján lekoptatni. A kész nyersbőr karkötő felületét bőrápoló viasszal átdörzsölve lehet élénkebb színűvé tenni.





Vastag és szélesebb bőrből, egyenes hosszvágásokkal is könnyű mutatós karkötőt készíteni, amelynek végeit két patenttel lehet egymásra rögzíteni. Hasonlóan könnyű a szélesebb bőr karperecre két-három csatos bőr szíjat erősíteni, amelyekkel megoldható a karkötővégek összekapcsolása. Az oldaléleket most is simára kell koptatni. A szélesebb karkötő közepéből kivágott részek lehetőséget adnak a sajátos díszítésekre. A keskeny és megcsavart bőrcsíkok rászegecselése díszítés, és egyben távtartóként is funkcionálnak a patentokkal egymáshoz kapcsolható karkötőnél. Másik díszítési lehetőség, hogy a széles karpántot egy keskenyebb és fém lyukszegélyekkel díszített szíjjal egészítjük ki. Ezt egy patentszemmel lehet a karpánthoz fogatni, ami egyben a pántszárak rögzítését is megoldja.

Aki pedig igényesebb mintájú csuklópántot kíván készíteni, az vastag és jó tartású bőrből ornamentális mintázattal áttört darabot is készíthet. Ehhez azonban éles és hegyes szike kell, amivel a vastag bőrt egyszerre át lehet vágni. Különösen a kis ívű minták és a sarkok kivágása nehéz feladat. Az esetleges vágási hibák utólag nem, vagy nagyon nehezen korrigálhatók. Az éleket előbb fa szélezővel, majd kis csapos köszörűkoronggal kell simára munkálni. Lekerekítésekor, lesimításakor a magas fordulatú facsapos koptatást célszerű alkalmazni.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Bőrök kikészítése

Az állati bőröket különböző eljárásoknak kell alávetni ahhoz, hogy használati tárgyak készítésére alkalmassá váljanak. Hagyományosan ehhez növényi alapanyagokból készült cserzőleveket használtak.


Farönkök, kövek, kavicsok a kertben

Kertünk kialakítása és csinosítása nem csak drága kertépítési munkákkal képzelhető el. Kreatív ötletekkel hasznosíthatjuk a farönköket, kavicsokat, köveket - sok mindent, amit a természetben...