Ipari méretű akkumulátorparkok

2020-03-09 08:08:06 | Módosítva: 2020-03-09 08:10:41

Bár a napelemes rendszerek előretörése megállíthatatlannak látszik, itthon a szakemberek mégsem számítanak arra, hogy úton-útfélen gigantikus méretű akkumulátortelepek nőnek majd ki a földből. Mivel a jövőben Magyarországon 2-3000 megawattnyi napelemparkos kapacitás kiépítését tervezik, időszerű lenne a hazai villamosenergia-rendszer hálózati stabilitását szolgáló lehetőségeket is számításba venni.


Az elkövetkező 3-5 évben nagyjából 1800-2000 megawattnyi hagyományos erőművi kapacitás eshet ki a magyar villamosenergia-rendszerből, amelyeket részben vagy egészben vélhetően megújuló kapacitások fognak pótolni. Igaz ugyan, hogy hagyatkozhatunk az időszakos energiaimport lehetőségére is, de az azért nem olyan biztonságos közép és hosszú távon, mintha ?hazai?, Magyarországon termelt energiát használnánk.

A villamosenergia-rendszerek működését alapvetően az határozza meg, hogy az áram nem tárolható, tehát a termelésnek a pillanatnyi fogyasztói igényhez kell alkalmazkodnia, azaz a fogyasztás és a termelés egyensúlyát folyamatosan, másodpercről-másodpercre biztosítani kell. Mivel a fogyasztásé a meghatározó szerep és a termelésnek követnie kell a mindenkori fogyasztói igényt, ehhez az erőművek teljesítményét állandóan szabályozni kell.

Három szint van

– A szabályozás első és legfinomabb (másodperces? gyorsaságú) szintje az ún. primer szabályozás. Magyarországon jelenleg 28 megawatt primer szabályozási kapacitás elégíti ki az igényeket.

– A szekunder szabályozás a fogyasztás és termelés egyensúlyának biztosítására hivatott, szintén folyamatos és automatikus szabályozás (perces? szabályozás). Magyarországon ?250 MW szekunder szabályozási kapacitás üzemel jelenleg.

– A harmadik, az ún. tercier szabályozás nem automatikus szabályozás, 15 percen belül vehető igénybe, azaz ekkora idősávon belül kell indíthatónak lennie. Magyarországon pillanatnyilag 500 MW tercier tartalék áll rendelkezésre.


A legkézenfekvőbb lehetőség a rendszeregyensúly fenntartására a kiegyenlítő kapacitások hagyományos, rendszerint gázos erőművi egységek alkalmazása, ugyanakkor világszinten egyre többször kerül szóba az ipari méretű energiatároló egységek telepítése is. Ez utóbbiak úgy működnek, hogy az energia tárolása során fogyasztóként viselkednek, míg az energia hálózatra táplálásakor erőművi energiatermelőként. Kétségtelen tény, hogy a szabályozói oldal a fenti modellel, a hol fogyasztóként, hol termelőként viselkedő technológiával nem nagyon tud mit kezdeni. Az energia tárolása vállalati szinten egy meglehetősen költséges dolog. Ott van azért példának az ELMŰ Soroksár alállomáson telepített 10 megawattórás tárolója; ez képes 15 perc alatt kitárolni a benne raktározott energiát, ami például egy felhős napon egész jól működhet egy napelempark esetében is.


Egy gyorsan fejlődő iparágról beszélünk, ahol az innovációs tevékenység évente képes újabbnál újabb technológiákat és megoldásokat szállítani. Biztos, hogy a jelentős méretben növekedő megújuló energiás termelés valamilyen módon magával fogja húzni az energiatárolási ipart is. Jelenleg még azonban nincs kiforrott technológia és üzleti modell az ipari energiatárolók működtetésére. Egyelőre úgy tűnik; nem az lesz a helyes irány, hogy hatalmas konténereket akkumulátorokkal pakolnak tele. A szakemberek sokat várnak az elektromos autók számának gyors növekedésétől, ahol az egyes járművekben meglévő akkumulátor kapacitások összeadhatók, és egy hatalmas energiatárolóként működhet.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Passzívház Magyarországon 1.

Budapesttől alig harminc kilométerre, Szadán megépült Magyarország első minősített passzívháza. Rövid ízelítőt adunk az épület különleges megoldásairól, és összefoglaljuk a passzívházak koncepcióját.


Napelem rendszerek

A napelemek a napsugárzást elektromos energiává alakító eszközök. Sokszor tévesztik össze a napkollektorokkal, pedig attól jelentősen eltérő hasznosításúak. Bár mind a napelem, mind a napkollektor...