Szobanövényeink téli problémái

2021-02-15 10:25:55 | Módosítva: 2021-02-15 10:42:19

Vannak növényfajok, melyek kiválóan érzik magukat szobai körülmények között, ahol előny a kellemes hőmérséklet, és hogy megfelelő mennyiségű vizet kapnak gondozójuktól. Ám a hátrány az elegendő fény hiánya. A szükséges környezeti tényezők megléte vagy hiánya, és ezek aránytalanságai okozhatják télen növényeink vesztét.


Télen jóval kisebb a fény erőssége, mint nyáron, és az ablaküvegtől távolodva ez még hatványozottabban csökken. Azok a fajok, melyek egész évben jól érzik magukat a lakásban általában árnyékkedvelők, vagy legalább is árnyéktűrők. Ilyenek az anyósnyelvek (Sansevieria), a csokrosindák vagy zöldikék (Clorophytum), a pletykák (Tradescantia), vagy a páfrányok is. Ám azok a fajok, melyek nyáron kint szeretnek élni természetes fényben, és ilyenkor csak a hőmérséklet csökkenése miatt kerülnek a szobába, már nem mindannyian fogják élvezni a megváltozott körülményeket.

Olvassunk a jelekből

Nem véletlen, hogy egyes – főleg mediterrán – növényeket (leanderek, citrus-félék, pálmák), vagy a sivatagos területekről származó kaktuszokat inkább hűvös 5-12 °C-os helyen teleltetjük. Nem azért, mert ezeknek ez lenne a hőmérsékleti optimuma, hanem azért, hogy visszafogjuk növekedésüket, melyhez úgysem lenne elegendő fény éghajlatunk téli körülményei között.

Amikor ezek a növények a lakásba, 20 fok körüli hőmérsékletre kerülnek, és fényhiány mellett növekedni kezdenek, hajtásaik megnyúltak, etioláltak lesznek. Ez egyrészt csúnya, másrészt a növénynek sem jó, sokkal fogékonyabbá válnak a kórokozókra, kártevőkre. Azért nyúlik ilyenkor a növény, mert keresi a fényt, haladna annak az irányába, de megfelelő mennyiségű úgysem lesz a számára.


Abban az esetben, ha bármelyik növényünkön ilyen tünetet észlelünk, tegyük hűvösebb helyre, azzal megállítható a folyamat. Ha már nagyon megnyúltak, akkor tavasszal ezeket a részeket vágjuk vissza, és így a vágás helye alatti részből újra hajtani kezdenek majd, akkor már fényen, normális alakú és szöveti felépítésű hajtásokat.

Hűvösön teleltetve a növényeknek jóval kevesebb vízre is van szükségük, hiszen növekedésük leáll, pihenő üzemmódba kapcsolnak. Tehát itt megint előjön az arányok kérdése, hogy hűvösben a túlöntözés lehet a gond. Hogy ne legyen ennyire egyszerű, az is baj, ha annyira hagyjuk kiszáradni a gyökereket, hogy azok elpusztulnak. Jó megoldás, ha ilyenkor gombaölő szeres vízzel öntözünk, mondjuk kéthetente nem túl nagy adagokkal, csak annyit, hogy egy hétig nedves legyen a talaj, egy hétig száraz, utána jöhet az újabb életben tartó öntözés.

Edzésre a növényeknek is szükségük van

Késő tavasszal a fagyok elmúltával, ha egyből kitesszük növényeinket a kertbe, a Nap fénye gyakorta megperzseli őket, és leszáradnak a leveleik, melyek télen a szobai- vagy a teleltető helyiség körülményeinek megfelelően a kevés fényhez voltak szokva. Ugyanez a probléma beteleltetéskor is gondot okozhat, csak fordítva; ha a növény még növekedésben van, és egyik pillanatról a másikra fényszegény környezetbe kerül, akkor az okozhat neki sokkhatást.

Tavasszal kiteleltetéskor úgy eddzük, hogy még a fényigényeseket is előbb árnyékba tesszük ki, és fokozatosan szoktatjuk a teljes napsütéshez. Beteleltetéskor pedig azzal segíthetünk, ha már a szabadban leállítjuk a növekedésüket. Ez gyakorta magától megoldódik, hiszen ősszel az egyre hűvösebb kinti levegőn a növények fejlődése lelassul. Ám ha ősszel is folytatjuk a nyáron alkalmazott tápoldatozást, főleg nitrogén túlsúlyos készítményekkel, akkor a növény nem tud megfelelően felkészülni az évszakváltásra, nem érnek be a vesszők rajta.

A kerti növényeknél is ez probléma

A késő őszig történő öntözés és tápanyag utánpótlás a kerti növényeknél is előnytelen, hiszen akkor az első fagyos napok, ha növekedésükben érik a vesszőket, akkor azok szinte biztosan elfagynak majd, akkor is, ha amúgy fagyálló növényről van szó. Nyár végétől ezért le kell állni az öntözéssel és a tápanyag utánpótlással, ekkor a vesszők növekedése leáll, és lesz idejük a fagyokig megfásodni, ami a fagyállóságukhoz elengedhetetlen.

Vannak fajok, főleg a mediterrán eredetűek között, melyek főleg fiatal korban nem teljesen fagyállóak, ám egy 3-4 éves példány már stabilan átvészeli a telet. Ilyenek többek között a fügék, gránátalmák. Ezek fiatal példányait az első teleiken takarással védhetjük. Erre a műanyag fóliák nem alkalmasak, mert a hőmérsékletet jól tartják ugyan, de a nedvességet nem engedik át, ezért alattuk a növényi részek rothadásnak indulhatnak. A fiatal korban még fagyérzékeny fajokat kössük össze, és a legjobb, ha egy kartondobozt húzunk rájuk, melybe faforgácsot vagy száraz faleveleket töltünk. Az egészet befedhetjük agroszövettel, mely egy textilszerű anyag, ami a vizet és a párát is átengedi, tehát szellőzik. Egy ilyen takarással akár 3-5 fokkal is melegebb lehet a növény körül.

A tél a növekedéshez kedvezőtlen körülmények miatt, (aminek oka főként az alacsony hőmérséklet) nem a növények kedvenc évszaka, hanem egy kényszerpihenő a mi kontinentális éghajlatunkon. A cél, hogy a növények minél kisebb veszteséggel átvészeljék ezt. A fagyérzékeny példányokat azért sem célszerű ősszel metszeni, mert visszafagyás esetén így már a rövidebb vesszők fagynak vissza. Míg ha ősszel meghagyjuk ezeket eredeti hosszúságukban, akkor a tavaszig visszafagyott részek esetén is nagyobb növényünk marad a következő évre. Tavasszal a kihajtáskor pedig úgyis látjuk, mely vesszőkben nincs már élet, ezért ezeket elegendő akkor megmetszeni.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A növények nem mennek nyaralni

Nyáron sokan pár napra, vagy akár egy-két hétre elutaznak üdülni, hogy kizökkenjenek a hétköznapokból. A növényeinknek és háziállatainknak, azonban ekkor is szükségük van némi gondozásra...


Magból növény

Szobanövények magról is nevelhetők. Olyan növényeket is termeszthetünk így, amilyeneket általában nem lehet megvásárolni. Pálmák például csak magról szaporíthatok. A saját ültetésű növények...