Megvenni, bérelni, megosztani…

Ha valamit rendszeresen, gyakran használunk, akkor esélyes, hogy annak a megvásárlása a kézenfekvőbb, hiszen akkor mindig a rendelkezésünkre áll majd. Ami ritkábban kell, azt azonban jobban megéri bérelni. Egyrészt mert nem fizetjük ki a teljes árat, hanem csak annak a töredékét bérleti díjként az adott időszakra.

Vegyünk például egy nagy teljesítményű fűkaszát, amint napi 7-8000 forintért lehet bérelni, az ára pedig jóval 100 ezer forint felett van. Azzal, hogy kibéreljük, majd visszavisszük nem csak az árát spóroltuk meg, tárolnunk sem kell és karbantartani sem, tehát a javítási költségek sem bennünket terhelnek.

Ma már sok helyen bérelhetünk motorcsónakot, a jogosítvány nélkül vezethető típusok díja 6-10 000 forint óránként. Itt megint csak megússzuk a karbantartás és tárolás díját, de még az is előny, hogy ha kedvünk van, mindig ugyanazt béreljük ki, de ha változatosságra vágyunk, akkor mindig másikat.

Egy nyaraló megvásárlásakor is hasonlóképp éri meg gondolkodni: befektetésnek jó, de ha van egy nyaralónk, akkor vagy mindig ugyanott nyaralunk, vagy ha világot látnánk, akkor hiába van nyaralónk, mindig máshol szállást kell lefoglalni és kifizetni.

A gondolkodásmód más oldalról is megközelíthető: vannak dolgok, amiket tulajdonolunk, és másokat bérelünk a használat gyakoriságától és egyéb körülményektől függően. Azaz, ha valamit megveszünk, azt megoszthatjuk később másokkal (szomszédokkal, barátokkal, akik cserébe mást osztanak meg velünk), vagy bérbe adhatjuk. Erre szakosodott nagyon jó internetes oldalak vannak már, melyek a bérbeadók és bérlők egymásra találását segítik – legyen szó fényképezőgépről, hűtőkocsiról, vagy parti sátorról… Ha jól kalkulálunk, akkor amilyen eszközökkel rendelkezünk, azokat kihasználatlanságuk idején bérbe adva, megkereshetünk annyi pénzt velük, amiből más, ritkábban használt eszközöket kibérelhetünk, amikor szükségünk van azokra.

Bérlés és megosztás

Hét évvel ezelőtt írtunk már az Ezermesterben a megosztás alapú gazdaságról, azaz a „sharing economy” elnevezésű módszerről. Már az óta is sokat változott a világ, ami főleg az internet terjedésének köszönhető. Ahogy egyre jobban megvalósul majd a megosztás alapú gazdaság, az néhány iparágnak nagyon rossz lesz, ám az emberek többségének előnyére válik.

A „megosztás” nem teljesen ismeretlen, hiszen ismerősök, családtagok között ez ma is működik, csak a jövőben ez rohamos fejlődésnek indulhat majd. A világ gazdaságának évek óta tartó kedvezőtlen állapota nemcsak a takarékosságra taníthatja meg az embereket, hanem arra is, hogy a birtoklásnál fontosabb a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége.

Az egész működésének az alapja, hogy mindenki rengeteg olyan eszközt vesz meg, amire nem napi 24 órában van szüksége. Így kihasználatlanul hevernek a vagyontárgyaink: bicikli, fűnyíró, fényképezőgép stb. Ha kényelmi szempontok miatt sok eszközt összevásárolunk, akkor, ha jó minőséget szeretnénk mindenből, az óriási összegekbe kerül. Ha csak az a cél, hogy legyen, de olcsón, akkor az adott eszközök minősége nem lesz jó.

Másik lehetőség, hogy nem vásárolunk mindent, hanem bérelünk, ami a piaci alapon működő bérbeadással foglalkozó cégeknél szintén nem olcsó mulatság esetenként. (Például egy elektromos csónakmotor bérleti díja kb. 3 hétre annyiba kerül, mintha megvesszük). A megosztás alapú gazdaság arra épül, hogy az interneten gyors és szinte ingyenes az információáramlás, ami óriási kincs. Itt mindenki közzéteheti, hogy mit ad bérbe, kölcsön, mennyiért, és mikor nincs szüksége az adott eszközre.

Néhány területen már működik

A megosztás alapú gazdaságnak számos területe már olajozottan működik. Már most is találhatók olyan internetes alkalmazások, amelyekkel egy-két hétre lakást cserélhetünk - mondjuk üdülési céllal. A dolog cserelakások esetén világszerte kiválóan működik, és sok kedvelője akad, hiszen ekkor megspóroljuk a hotelszámlát. A rendszer használóinak véleményei szerint az is előny, hogy nem egy uniformizált hotelben lakik az ember (ami a csillagos besorolás alapján világszerte nagyjából egy kaptafára megy), hanem egy házban vagy lakásban töltjük vakációnkat, ahol az adott ország hétköznapi embereivel vagyunk körülvéve. Így tehát sokkal jobban megismerhető egy ország, mint a szállodák ablakain kitekintve.

A cserelakás-rendszerek miatt a hoteleknek, de mellettük a jövőkutatók a sí kölcsönzőknek is rossz világot vizionálnak, hiszen egy évben 1-2 hetet síel az, aki e sportnak hobbi szinten hódol. Tehát két hétig használja a felszerelést, aztán 50 hétig nem. Bár a síszezon nem tart egész évben, de ez úgy is elég rossz arány… Az interneten meg könnyen bérbe adható a felszerelés.

A telekocsi rendszerek is egyre elterjedtebbek, vagy a közösségi kerékpár használatra jó példa a budapesti bubi biciklikölcsönző rendszer, másik cég ennek mintájára rollerekkel rakta tele a várost.

Terjednek a megosztás alapú irodák is, ahol órákra is lehet irodát, előadótermet, vagy tárgyalót bérelni. Például ahol 8-16 óráig tart a munkaidő a nap fennmaradó 16 órájában az asztalok üresek, és nem termelnek profitot. Miért ne lehetne rászervezni egy éjszaka működő céget ugyanarra az irodára, aminek olyan a tevékenysége, melyet nem kell feltétlenül nappal végezni – például adatrögzítés?

A jövő és a trendek változása megállíthatatlan, hiszen a könyvtárak mintájára létezik már hazánkban is újkönyv-kölcsönző, melynek lényege, hogy a legújabban kiadott könyvek is megvehetők itt (teljes árban), de elolvasás után visszavihetjük, és valamennyivel kevesebb pénzért visszaveszik azokat. Tőlünk nyugatabbra a ruhakölcsönzés is nagy divat, hiszen minek megvenni és tárolni azokat, ha valaki változatosan akar öltözködni, akkor nagy befektetés pár alkalomra ruhát venni, bérelni olcsóbb.

Nyár, szállás, dinamikus árképzés

A szállodai szobák vagy apartmanok iránti igény a nyári hónapokban jelentősen megugrik, így ez a bérlési piacot is meghatározza a mostani hónapokban. Érdemes megismerkednünk a dinamikus árképzés fogalmával. A gyakorlatban ezzel van dolgunk, amikor látjuk, hogy főszezonban akár a szállodai szobák, akár a lakókocsik bérlése akár 30 százalékkal magasabb áron lehetséges, mint elő- vagy utószezonban. Ennek oka, hogy az ár dinamikusan változik, a kereslet, kínálat függvényében. Amikor valamire nő a kereslet, akkor annak az ára is nő, ha csökken a kereslet, azzal együtt az ár is csökken - így próbálnak meg a kedvezményekkel vevőt csalogatni.

Az időszakos árazáshoz tartoznak az előfoglalási, vagy a last minute kedvezmények is. Előbbinél azért adnak kedvezményt a szolgáltatók, mert korán lekötjük a szállásunkat, így nekik nem kell tovább marketinggel „megtolva” értékesíteni azt. A last minute ennek az ellenkezője, ott azért kaphatunk kedvezményt, mert utolsó pillanatban veszünk igénybe valamit, amit ha nem tennénk, akkor valószínűleg az a kapacitásuk üresen maradna és semmilyen bevételt nem hozna.

A dinamikus árazás kategóriájába tarozik az is, hogy ha valamiből többet veszünk, akkor azt egységre lebontva olcsóbban kaphatjuk meg. Mert jól tudjuk: minden annyit ér, amennyiért vevő van rá…