%20300index.jpg "Ezermester 2024. TÉLi lapszám")
E rögzítési eljárás lényege, hogy a rögzítőelemet nem feszítéssel, hanem ragasztással erősítjük a falazatba. A dübeles rögzítés általában azon az elven alapszik, hogy a rögzítőelem a fal furatában szétfeszül, nekipréselődik a furatfalnak, és a súrlódás erős kötést hoz létre. Más változatoknál a dübel alakját is kihasználjuk; pl. kúpos furatból a szétnyíló dübel már nem húzható vissza a furat száján. Mindezek jól használhatók akkor, ha a falazatanyag kellően szilárd (pl. beton), és annak veszélye sem áll fenn, hogy az alapanyag szélénél a beton bereped. A szétfeszülő dübel hatalmas erővel feszül a furat falának, és próbálja szétnyomni az anyagot. Egy erős beton belső részén ez nem is okoz gondot, de a tégla, Ytong, üreges falazóblokk bizony azonnal szétreped, és a súrlódásos kötés már meg is szűnik.
Az ilyen anyagokban nagy szilárdságú rögzítést csak ragasztva lehet létrehozni, amelyhez igen erős, kétkomponensű vinilészter ragasztókat használnak. Szükség lehet ragasztott kötésre betonnál is néhány esetben, pl. amikor egy betontömb szélétől néhány centire kell a rögzítést kialakítani, és fennáll annak veszélye, hogy a feszítő dübel lerepeszti a betont. Praktikus a vinilészter ragasztó egy meglévő vasbetonelem megtoldásakor is, melynél a toldáshoz szükséges betonvasat beragasztjuk a régi darab furataiba.
Az injekciós rögzítésekhez használt kétkomponensű vinilészter műgyantát, speciális, kettős flakonban tartják, a két komponenst egymástól elválasztva. A ragasztóanyag elemeinek összekeveredésére többféle megoldást is kifejlesztettek. A legelterjedtebbnél az egyik komponens egy - a szilikonos flakonokkal teljesen megegyező - tartóba kerül, a másik pedig mellette egy vékony hengerbe (1). A komponensek összekeverése a keverőszárban történik. A ragasztó kinyomásához speciális, kettős kinyomópisztoly szükséges, amely a két henger dugattyúját egyszerre tolja (2). Az olcsóbbaknál ez mechanikus szerkezet, az ipari méretűeknél pneumatikus (3), vagy a még korszerűbbnek számító, igen egyszerűen kezelhető akkus, elektromos szerkezet (4). A kettős kinyomópisztoly általában alkalmas normál szilikonos flakonok kinyomására is. A kettős kinyomópisztolyok előnye, hogy csak a pillanatnyilag felhasznált anyagmennyiséget kell összekevernünk, a többi nem vész kárba, a későbbiekben csak a keverőszárat kell újra cserélni.
A kis mennyiséget felhasználók számára még egyszerűbb megoldást is kifejlesztettek a vinilészter összekeverésére. Ezeknél nincs két külön tartály, hanem a flakon fala kettős, és használat előtt egy nyomórúddal a flakon teljes tartalmát egybekeverjük. Ezt azután néhány percen belül fel kell használnunk. Ezzel a megoldással egészen kis flakonokat (85 ml-től) is készítenek (5), amelyeket bármilyen szilikonkinyomó-pisztollyal működtethetünk. A vinilészter a külső hőmérséklettől függően 20 perctől 3 óráig keményedik ki.
A rögzítőelem beragasztására kétféle megoldás van. A "tele" építőanyagoknál (tégla, beton, gipsz stb.) a ragasztót egyszerűen csak bele kell nyomni az előzőleg kifújt furatba, és a rögzítőelemet (csavart, betonacélt) utánatolni (6). A műgyanta kikeményedése után a rögzítőelem terhelhető (7). Üreges anyagoknál (pl. falazóblokkoknál) a fal üregeiben elfolyna a drága ragasztóanyag, ezért ún. szitahüvelyt kell használni. Először ezt toljuk a fal furatába, majd ebbe nyomjuk a műgyantát, így az anyag nem tud szétfolyni. A rögzítőelemet a szitahüvelybe toljuk (ragasztjuk) bele (8). A ragasztótól kihasasodó szitahüvely tulajdonképpen nem csak ragasztott, hanem alakzáró kötést is létrehoz (9). A szitahüvely műanyagból és fémből is készülhet, sőt olyan változat is van, amelynél a beragasztott műanyag hüvely menetet képez egy oldható csavarkötés számára.
Cikk elejére
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
