Az akkumulátor és vizsgálata

2016-02-24 09:08:23 | Módosítva: 2016-02-24 09:11:15

A hideg idő beköszöntével megsokasodnak a gépkocsi akkumulátorral kapcsolatos gondok. Azok a több éves akkuk, amik tavasztól őszig gond nélkül indították az autót, egy reggeli hidegben megadhatják magukat.


Miért nem indul az autóm?

Az akku élettartama nem egyértelműen korfüggő. Az eredeti gyári akkuk sokszor 6-8 évesen is jól működnek, a cserélt – esetleg márkás – típus meg akár 3 év alatt is tönkremehet. Az élettartam az akku típusán, minőségén felül függ attól, hogy a gépkocsi egyenletes hőmérsékletű garázsban, vagy a szabadban áll, gyakori rövid indításokat kell kiszolgálnia, vagy egy héten csak egyszer-kétszer használják az autót.

A gondozásmentes akkuknál már nincs szükség (és mód sem) a desztillált víz utántöltésére, mivel a „vízfogyás” olyan alacsony mértékű, hogy jó néhány évig, gyakorlatilag az akku élettartamáig nem szükséges foglalkozni vele. Szerkezeti kialakítása igényes, a pozitív lemezeket szeparátor tasakokba zárják, ami hatékonyan gátolja az iszapkihullást, és a lemezek közötti zárlat kialakulását.

Az egyszerű, olcsó multiméter leginkább a terheletlen feszültség és a töltőfeszültség mérésére lehet elégséges, terheléses vizsgálatra nem kifejezetten alkalmas. Az akkumulátor állapotának vizsgálatára speciális mérőeszközök szolgálnak; ilyeneket a szervizekben és az autóelektromossági műhelyekben tartanak. A multiméteres kapocsfeszültség mérés csak durva hiba kimutatására alkalmas. Az akkumulátor energiatároló képességének mérésére kapacitásmérő műszer szolgál. Ez egy olyan állandó áramú terhelő eszköz, amely a beállított állandó árammal kisüti az akkumulátort 10,5 V-ig és közben méri az eltelt időt. Ez az érték már pontos becslést tesz lehetővé az akkumulátor állapotára vonatkozóan.


Bizonyos szintű következtetéseket azért az egyszerű multiméteres mérésből is levonhatunk, és legalább addig a következtetéshez eljuthatunk, hogy a gépkocsit szakműhelybe kell vinnünk, vagy csak egyszerűen fel kell töltenünk az akkut.

A „12 Voltos” ólomakkumulátor hat darab, egyenként közelítőleg 2 Voltos cellát tartalmaz. A töltés befejezése után fél órával mérhető ún. nyugalmi feszültség 12,72 Volt, cellánként 2,12 Volt. Ez a mérsékelt és hideg éghajlati viszonyokra, pl. hazánkra igaz. Az elektrolit sűrűsége ilyenkor, teljesen töltött állapotban, 25 °C külső hőmérsékleten kb. 1,28 kg/köbdeciméter.


A ma használatos autók többsége alapjáraton, a nagyobb fogyasztók nélkül 13,5-13,6 V-ot tölt, ez a szükséges minimum. Ha bekapcsoljuk a fényszórót, a fűtőventillátort és a hátsó szélvédő fűtését, ez leeshet néhány tizedet, de a fordulatot 1000 f/p fölé emelve vissza kell emelkednie a fenti szintre.

Ha az akku pólusai között 12,4 V mérhető, a töltöttségi szintje: 75%, 12,2 Voltnál már csak 50%, 12,0 Volt esetén pedig már csak 25%, ha 11,7 Voltot vagy kevesebbet mutat a műszer, az akku lemerültnek tekinthető. Természetesen bizonyos célokra ilyenkor még használható: tovább éghet pl. a belső világítás, működhet a rádió, de az akkumulátor a motor indítására már aligha képes. A kisütési határfeszültség kb. 10,5 Volt (1,75 Volt cellánként), ez alatt az akku károsodásával járó mélykisülés kezdődik. Önindítózás közben az akku feszültsége akár 7-8 V közé is leeshet egy rövid időre, da a motor beindulása után – amikor a generátor már táplálni kezdi az akkumulátort – a töltési feszültségnek pár másodpercen beül vissza kell mennie a fenti értékekre, ugyanígy a nyugalmi feszültségnek is.


A használaton kívüli, feltöltött akku folyamatosan veszít a kapacitásából, akár napi 1%-ot is, ez a folyamat az önkisülés. Az önkisülés mértéke függ a környezeti hőmérséklettől, az ideális tárolási hőmérséklet 0 °C és +10 °C között van. Éppen ezért a garázsban álló, használaton kívüli akkumulátort is havonta-kéthavonta fel kell tölteni, mert ha az akku lemerül, és hosszabb ideig lemerülve tartjuk, felgyorsul a szulfátosodás. A durva ólomszulfát kristályok cellazárlatot, az akku tönkremenetelét okozzák.

A villamos fogyasztók közül az akku számára a legnagyobb terhelést az önindító működtetése jelenti. Az akku kapacitását ennek figyelembevételével határozzák meg. A reggeli bizonytalan indításban igen sokszor szerepet játszik az, hogy használaton kívül valami titokban szipkázza az akkumulátort. Ha van multiméterünk, azzal megmérhetjük a nyugalmi áramfelvételt. Vegyük le az egyik akkusarut, és kössük a multimétert – megfelelő polaritással, és áram (A) mérés állásban – a saru és a kábel közé. Zárjuk be az autót úgy, ahogyan azt normális esetben szoktuk (központi zárral, riasztóval stb.), és várjon 2-3 percet. Ha a műszer néhány milliampernél többet mutat, valami szívja az akkut.

Jellemző hiba ilyenkor a rosszul bekötött rádió, a soha ki nem kapcsoló csomagtér-világítás (hiszen bezárva nem tűnik fel, ha működik), de szóba jöhet a központizár-vezérlő leragadt reléje vagy sok egyéb megöregedett, meghibásodott alkotóelem is. Ezek felkutatása otthon nem egyszerű, és komoly rutint igényel, érdemes inkább szakemberhez fordulni.


A legújabb, minden extrával, ezernyi jeladóval, elektronikák tömegével, sok tucat villamos motorral telepakolt autóknál könnyen bekövetkezhet az, hogy az akku időnként lemerül, a sokmilliós csoda autó reggel nem indul. Ez a jelenség különösen azokban az esetekben gyakori, amikor a külső hőmérséklet alacsony, az autóval pedig rövid távokat közlekedtünk.

A másik ok, ami miatt pár napos állás után szembesülhetünk indítási nehézséggel, hogy a korszerű járművekben egyre több funkció működik az autó leállított, bezárt állapotában. Felügyeleti, diagnosztikai funkciók, ellenőrzések, maga a központi zár, riasztó, esetleg utólagosan beépített eszközök okozhatnak olyan mértékű áramfelvételt, ami szerencsétlenebb körülmények között pár nap után akár lehetetlenné teszik az indítást. Ha az ilyen funkciók közül esetleg valamelyik meg is hibásodik, vagy az akkumulátor állapota leromlott, a helyzet még rosszabb lehet.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vezeték nélkül szabadon a kertben

Csendes működés, szabad mozgás, alacsony karbantartási költség – csak három előny, ami azakkumulátoros kerti szerszámokat jellemzi. Ugyanazt az áramforrást használhatjuk különböző eszközökhöz is.


Lítium-ion technológia

Mit kell tudnunk a kerti gépek legújabb, lítium-ion technológiával felszerelt generációjáról? Lázár Viktóriát, a Robert Bosch Kft. kerti szerszámokért felelős regionális márkamenedzserét kérdeztük.