Takácsatka

A takácsatkák erősen károsítják a fákat, ezért védekezni kell ellenük. Közel húszféle takácsatkát ismerünk, így egy egész atkacsaládot tesznek ki a nyolclábú atkák csoportjában. Az ugyancsak elterjedt vöröspók elnevezésük alapja, hogy lábaik száma a pókokéval megegyező, és a színűk is vörös.

Mivel kivétel nélkül növényi nedvek szívogatói, igencsak sok kárt okoznak. Száraz időjárásnál a nedvelszívásuk fokozott veszteséget jelent, ilyenkor akár az egész lombozat, valamint a gyümölcs, a termés is maradéktalanul lehullhat. Ezen kívül veszélyezteti a hajtások télre beérését is. Ártalmuk, száraz, napos körülmények között, a besűrűsödött faállományok esetében a leggyakoribb, illetve legsúlyosabb. Szaporodásuk és fejlődésük is ez esetben a leggyorsabb.
Méretük fél mm körüli, így szabad szemmel is alig észrevehetők. Kárképük – a szívásnyomoknak megfelelő helyeken – kicsi, fehéres-sárga pontokként jelenik meg a leveleken, a hajtások végei pedig száradásnak indulnak, és idő előtt le is hullhatnak. A szövőképesek a leveleket szövedékhálózattal borítják be, innen a takácsatka elnevezés.
A fákon élők telelhetnek a fák kéregrepedéseiben vagy a rajtuk lévő zuzmók, mohák rétege alatt. A vesszőkön, gallyakon található parányi, fénylő vöröses színű, gömbölyded tojásaikkal szaporodnak. Az ezekből kikelő lárvák alakban hasonlítanak a kifejlettekhez, de még csak hat lábuk van és világosabb a színük. Fejlődésüket a magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom segíti elő. Ezért nyár közepén akár egy hét alatt kifejlődhetnek. Ily módon tavasztól őszig számos nemzedék követi egymást. Nyár végére teljes fákat képesek belepni. Ha az általuk szívogatott levél már pusztulóban van, új, friss leveleket keresnek.
A védekezés ellenük akkor a leghatásosabb, ha megakadályozzuk a tömeges elszaporodásukat. A foltosan megfakuló levelekről idejében észlelhetők.
A vegyszeres védekezés a kifejezetten atkaölő (akaricid) növényvédő szereken kívül, lehetséges még mészkénlével is. Ezt még a rügyek fakadása előtt lemosó permetezéssel célszerű alkalmazni. Arra kell törekedni, hogy a vegyszer a levelek alját érje, mivel itt tartózkodnak leginkább a takácsatka egyedek. Ahol a fa magassága miatt nem lehet permetezni, ott szóba jöhet a porozószerek alkalmazása, többek között a kénpor.
A takácsatkákról tudni kell, hogy gyomnövényeken is élnek, ezért gondos növényápolás és gyomirtás szükséges. A kigyomlált gazt maradéktalanul össze kell gyűjteni majd eltávolítani. A nem megfelelő növényvédőszer használata pedig nem hogy elpusztítaná, hanem gyorsítja az elszaporodásukat, ugyanis olyan rovarokat pusztítanak el, amelyek segítenek a takácsatka viszszaszorításában.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: takácsatka, atka, kártevő

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Galamb károk

A nagyvárosokban igen komoly problémát okoznak a galambok. Ha egyszer "beköltöztek" valahová, igen nehéz dogunk van, mert ahol kikelt a galamb, ott marad elpusztulásáig. Az sem zavarja, hogy a már...


Védekezés a pollenallergia ellen

Amikor az immunrendszerünk tévesen reagál bizonyos ártalmatlan dolgokra, mint pl. virágpor, bizonyos ételfélék, ezt nevezik orvosilag allergiának. A leggyakoribb tüneteket okozó allergének a...