Szivattyúk minden mennyiségben

Felsorolásszerűen nagyjából a következő szivattyú-féleségek tartoznak e területhez: kerti szivattyúk, merülő- (vagy búvár-) szivattyúk, magasnyomású merülő szivattyúk, szennyvízszivattyúk illetve a házi vízellátó automaták. Terjedelmi okokból ez utóbbi kettővel következő számunkban foglalkozunk majd részletesebben. Most pedig kezdjük a kerti szivattyúkkal, amelyeket másképpen öntözőszivattyúként is szokta emlegetni.

Kerti szivattyúk

A kerti szivattyúk nem vízben állnak, felépítésük nem is teszi ezt lehetővé. A meghajtó motor és a centrifugálszivattyú háza általában jól láthatóan elkülönül. A legtöbb AL-KO gépnél egytárcsás centrifugálszivattyút alkalmaznak, csak a legnagyobb teljesítményű változatoknál lehet szükség ún. több fokozatú, vagyis egy tengelyen több, egymás mellé szerelt szivattyúkerékre. A kerti szivattyú tehát nem vízben áll, a vízoszlopot fel kell szívnia, és a gépre jellemző maximális nyomással ki kell nyomnia. Az ehhez kapcsolódó műszaki adatok egyben meg is adják e szivattyútípus legfontosabb jellemzőit:

• Milyen mélyről képes felszívni a vizet
• Milyen nagy nyomással képes kinyomni a vizet
• A szivattyú magasságában, terhelés nélkül mekkora a szállított víz menynyisége
• Az előbbiek teljesítéséhez arányos felvett teljesítmény szükséges

Nézzük először a szívóoldalt. Egy olyan kerti szivattyú, amelynek a szívómélysége mondjuk 7 m, sohasem fogja felszippantani a vizet, ha egy 5 m mély kútba lenyomjuk a szívócső végét. A levegővel telt cső és szivattyúház nem teszi lehetővé a szivattyú működését. A megadott gyári adat arra vonatkozik, amikor a szívóoldal fel van töltve vízzel, a szívócső alján visszacsapó szelep akadályozza meg a víz kifolyását, és az egész rendszerben – a szivattyúházig – lehetőleg egyáltalán nincs levegő. Nagyon fontos, hogy a szívócső abszolút tömített legyen. A szívócső tömítetlensége esetén a benne lévő víz kifolyhat, illetve működés közben a szivattyú levegőt (is) szív. Akár egy kevés levegő is erősen csökkentheti a szívási mélységet. Amennyiben a szivattyúval több vizet emelünk ki a kútból, mint annak a vízhozama, az aktuális vízszint süllyed, elérheti, sőt túllépheti a szivattyú egyik jellemző adatát, a maximális szívómélységet. Ebben az esetben a folyadékszállítás megáll és a szivattyú szárazon jár.
A nyomó oldalon mérjük a maximális nyomást. A barban megadott érték egyben azt is jelenti, hogy kb. 10-szer annyi m magasra képes a szivattyú felnyomni a vizet. Ha azonban különböző magasságokban megmérnénk, hogy ott mekkora a nyomás, és ugyanott mennyi víz folyna ki a csövön, akkor azt tapasztalnánk, hogy mindkét érték lineárisan csökkenne, és a maximális szállítómagasságnál mindkettő 0 lenne. Például egy 6 bar nyomású szivattyú maximálisan 60 m magasságig tudná felnyomni a vizet, de ebben a magasságban már ki sem tudna folyni a cső végén. 30 m-en viszont még maradna 3 bar, és nagyjából a maximális folyadékszállítás fele.
A kerti szivattyúk jellemző felhasználási területe az öntözés; a teljesítményadatokat is a szerint kell megnéznünk, hogy pl. csepegtető öntözést, árasztásos öntözést végzünk, vagy különböző öntőző, locsoló készüléket (esetleg többet is) kívánunk ellátni a szivattyúval. A szívó oldal kerti tóra, víztartályra csatlakozhat, ami a szivattyúhoz képest nem lehet mélyen.
Az AL-KO teljesen új családdal jött ki idén a kerti szivattyúk terén. Az elektromos meghajtásúak között 5 különbözőt találunk (Jet 801, Jet 801 inox, Jet 1001, Jet 1001 Inox. Teljesítményük 700, illetve 1000 W, maximális szállítómagasságuk 38 és 48 m, maximális folyadékszállításuk 3400 és 3800 l/óra, legnagyobb szívómélységük pedig 9 m. Mindegyikben egy járókerék van, az Inox pedig a rozsdamentes, fém szivattyúházra utal.
Kilóg a sorból a régebbi GPM 1405 Inox, amely nagyobb teljesítményű (1400 W) 5 fokozatú járókereke van, 60 m-es szállítómagassága (6 bar), 7,5 m-es szívómélysége, szállítási teljesítménye pedig 6000 l/óra. Ugyancsak figyelmet érdemel az SA 30 típusjelű szivattyú, melyet 30 cm3-es kétütemű benzinmotor hajt. Max. szállítómagassága 35 m, szívómélysége 7 m, szállítási teljesítménye pedig 9000 l/óra. És mindehhez még villanyáram sem kell.

Merülő szivattyúk

A kerti szivattyúkkal ellentétben ezeket beleengedjük a vízbe. Másképp nem is tudnak működni, mert nincs rajtuk szívócsonk, csak szívónyílások, és működésükhöz is nélkülözhetetlen, hogy vízben álljanak. Az ún. szárazon futás rövid időn belül a merülő szivattyúk halálát okozza. Az előbbiekből adódóan a merülőszivattyúnak szívómélysége nincs, van viszont a maximális bemerítési mélység, amely alatt a víznyomásnak már nem állnak ellen tömítései. Teljesítményét tehát a másik két érték, a maximális szállítási magasság, és a legnagyobb szállítási mennyiség határozza meg. Ezekkel viszont már ugyanúgy kell számolnunk, mint ahogy a kerti szivattyúknál elmondtuk.
A merülőszivattyúk alkalmasak arra, hogy egy gyűrűs kútba leengedjük, és onnan kiemeljük a vizet, ugyanígy arra is, hogy ciszternába, víztárolóba helyezzük bele. Jellemző felhasználási területe a szivárgó vizek kiszívatása pincéből, tiszta víz esetén gödörből. Rendszeresen elárasztott garázsban, pincében szivattyúaknát érdemes készíteni, aminek segítségével a padlószintnél mélyebbről tudjuk kiemelni a vizet, így az nem képes a felszínre törni. Arra viszont ügyelni kell, hogy ha ennek folyamatos vízellátása van, akkor kútként kezd működni, vízjáratokat épít ki magának.
Minden merülőszivattyúnak van úszókapcsolója, ami megakadályozza a szárazon futást; ha elfogy a víz, és az úszó lefél lóg, kikapcsolja az áramot. Tételes felsorolás helyett összegezzük, hogy az AL-KO-nak 7 különböző merülőszivattyúja van. Ezek teljesítménye 250 W és 600 W között mozog. A legkisebb max. szállítómagassága 6 m, bemerítési mélysége 5 m, folyadékszállítása 6500 l/óra, a legnagyobb ugyanezen adatai rendre 8 m, 5 m és 11 000 l/óra.
A merülőszivattyúk egy kis mutánsa az esővíz-szivattyú (hordószivattyúnak is mondják), amelynek kifolyó csonkjára tömlő helyett egy hattyúnyakat szereltek, csappal a végén. Felszíni esővíztárolóhoz nagyon praktikus, funkciójának megfelelően viszont szállítási magassága kicsi (11 m=1,1 bar).

Magasnyomású merülőszivattyúk

A merülőszivattyúk komolyabb változatai a magasnyomású merülőszivatytyúk (mélykúti szivattyúnak is mondják). Teljesítményük nagyobb, maximális szállítómagasságuk sokkal nagyobb a normál búvárszivattyúkénál, mert felhasználási területük is egészen más. Ezek – nevükből is adódóan – kifejezetten mély kutakhoz valók. Az AL-KO TDS 1000 típusjelű szivattyúja mély gyűrűs kúthoz (34 m-es szállítómagasság, 3,4 bar nyomás, 5400 l/óra szállítási kapacitás jellemzi). A két új Inox szivattyú a TBP 3300-7 és 4800-8 pedig kifejezetten fúrt kutakhoz való (tulajdonképpen egy e területen világelső cég gyártmányai AL-KO köntösben). Felépítése is olyan, hogy a szokványos csőátmérőbe le lehessen engedni. Ilyen szivattyú biztosíthatja egy házi vízmű vízellátását mélybe fúrt rétegvízből, persze sok további berendezéssel (tárolótartály, nyomásfokozó szivattyú, szűrőberendezések stb.) kiegészítve, amelyről korábban többször is írtunk lapunkban.