Műanyag ablak a konyhaajtó helyére

A régen épült bérházakban megszokott volt, hogy a konyhákba külön ajtókon a körfolyosóról közvetlenül is be lehetett jutni. Ám a megváltozott szokások és a közbiztonsági szempontok miatt ezek az ajtók egyre inkább növelték a betörés veszélyét. Sok helyen e kényszerű helyzeten úgy változtattak, hogy a nem használt ajtót bezárták, majd az üvegezett részéig egyszerűen befalazták, mégpedig kívül-belül.

Csakhogy azóta nagyot változott a világ, s ezek a most már csak ablakként funkcionáló, csúf faajtók speciális problémává váltak. Különösen akkor, ha – mint azt sok helyen tették évtizedekkel előbb – a felfalazott részre gázkonvektort szereltek. Új ablak beépítésekor ezért falbontás nélkül csak az ajtó felső részét lehet eltávolítani. A hosszadalmas kőműves munkától érthetően a legtöbb lakástulajdonos visszariad, s más, kevesebb felfordulással és kisebb költséggel járó megoldást keres.
Kézen fekvő, bár építészetileg aligha korrekt megoldásnak mondható az ajtó és a tok látható részének az eltávolítása, ám így kis felfordulással korszerű műanyag ablak kerülhet a helyére. Manapság a beépítést végző A tok kiemeléseszakembereket sem riasztják el az ilyen nehézségek, a „macerás” munkát is elvégzik, kissé magasabb díj fejében. Leírásunk és képeink egy ilyen befalazott ajtó helyére kerülő műanyag ablak beépítését kíséri végig. Ez némi útmutatást adhat azoknak is, akik esetleg maguk vállalkoznak előnyös áron vásárolt kész ablakuk beépítésére.
Az adott helyszínen a szakemberek első dolga természetesen a régi ajtó falból kinyúló részének az eltávolítása volt. Nem finomkodtak, feszítővassal, a pántok alányúltak, s néhány erélyes mozdulattal mindegyiket kiszakították a helyükből. Ezt követően a lyukfűrész gépé volt a terep. Ám még a mesterek sem gondolták, hogy az ajtó kerete 40 mm vastag, a fűrész penge nem is érte át, így ferde szögben vágva kívülről vágtak az ajtóba mély hornyot, majd belülről egyszerűen kitörték az ajtószárny kiálló részét. Ez azért nem ment könnyen, de többszöri nekirugaszkodásra letörött a befalazott részéről.
Következhetett a tok kiemelése. Ezt előbb az ablaknyílás aljával azonos szintben át kellet vágni, hiszen az alsó része teljesen be volt falazva. Az átvágás sem ment könnyen, mert a tok jó mélyen a falba volt eresztve, fűrész helyett fúrt lyuksorral, majd vésővel gyengítették meg a törésvonalat. Ezután megint a feszítővas került sorra, amivel egymás után kiemelték a tok darabjait. Jókora üreg maradt utánuk a falban. Most már nem volt akadálya az új ablak helyére szerelésének.
Az új ablaktok beállításának ellenőrzése vízmértékkelAz új ablakkeret beépítésekor azt úgy kell rögzíteni, hogy szilárdan kapcsolódjon a falazathoz, de a nyílásnál 1-2 cm-rel kisebb legyen. Ezt a nyílásba illesztett tok kiékelésével, majd hosszú rögzítő csavarok behajtásával szokás biztosítani. A tok beállításához leszerelték a nyitható ablakszárnyat, mert így könnyebb volt a tokot a nyílásba illeszteni. Itt ideiglenesen faékekkel rögzítették, majd minden oldalról vízmértékkel ellenőrizték a tok függőlegességét. A falazathoz hosszú, speciális csavarok behajtásával rögzítették, közben ügyelve arra, hogy beállított helyzetéből ne mozduljon el. A rögzítési pontok helye lényeges, azok a sarokpontoktól és a tokosztástól 200 mm-re, egymástól pedig max. 700 mm-re legyenek.
Még egy utólagos ellenőrzés a vízmértékkel, s következhetett a falazat és a tok közötti hézagok PUR habbal való kitöltése. Ezt a falazat benedvesítése előzte meg, ami alapvetően szükséges a hab jó és gyorsabb kötése érdekében. Az üregeket és a külső réseket körben fokozatosan félig töltötték fel szigetelő és tömítő habbal. A habnak ugyanis a tágulásához hely kell, s túladagolás esetés az erősen duzzadó anyag elnyomhatja helyéből a tok rögzítések közötti részeit, ami később nehezítheti az ablakszárny könnyű nyitását-csukását. A hab felszínét is bepermetezték vízzel, majd némi szilárdulási idő után A tok melletti hézagokat PUR-habbal kell kitöltenipántjaira illesztették az ablakszárnyat, s becsukva másnapig már nem nyúltak hozzá. A hab tökéletes megszilárdulásához ugyanis általában 24 óra szükséges.
Másnap eltávolították a faékeket, és éles marokkéssel levágták a kitüremkedett hab felesleges részét. A belső, szélesebb hézagokat műanyag takaró idomok felragasztásával fedték le, amelyeket rugalmas szilikon alapú tömítő-ragasztó masszával rögzítettek a tok szélére és a habanyag felületére. Így jórészt teljesen eltűnt a széles habkeret. A külső, keskeny hézagot rugalmas tömítőmasszával lefedve tüntették el.
Végül helyére került a porszórt bevonatú alumínium párkány is, s az ablak beépítését ezzel befejezettnek tekinthették a lakás tulajdonosai. A régi, félig befalazott „ajtó”-ablakra most már csak a falazat festetlen része emlékeztet, ám egy később aktuális festést követően majd ez az árulkodó nyom is eltűnik.

Az ablak kiválasztása

A nyílás 2,1 m-es magassága miatt először az ablak osztását, nyitási funkcióit kell pontosan meghatározni. Mivel az ablak magas, a könnyebb kezelhetőség érdekében csak az alsó 2/3-ad részét kívánta nyitjatóvá tenni a tulajdonos. Az ablak felső részébe – a nyithatóság jelentős többlet kiadása miatt – fix üvegezést választott. Az alsó, nyitható ablakszárny esetében viszont a folyamatos szellőzésen túl a gyors levegőcserét is lehetővé tevő nyíló-bukó vasalat volt az ideális.
Ezt követően – több forgalmazótól a beépítést is magában foglaló teljes körű árajánlat kérése után – rendelte meg a munkát. Az összeg magában foglalta az új ablak árát, a sitt és a feleslegessé vált ajtórészek valamint a felső ablak elszállítását, továbbá az ablak beépítését is, de az esetleges kőműves munkát nem. A beépítés költsége többnyire az ablak árának 15%-a, a sitt elszállítása és a bontási munkák külön tételt képeznek. Pontos árkalkulációhoz helyszíni felmérés szükséges, ami a legtöbb esetben ingyenes.
A kisebb forgalmazók olcsóbbak, ám többnyire csak egy bizonyos márkájú alapanyagból vállalják az ablakok elkészítését. A nagyobb centrumokban több különféle termékből is lehet választani, a választék igen bőséges, a végső árak esetenként azonban jelentős mértékben eltérhetnek egymástól. Különbségek főként az ablakprofilok légkamra számában, esztétikájukban, színükben, a szigetelések kialakításában, a választható üvegezésben és a beépített vasalatokban vannak. A választás nem könnyű, az ablakcsere végösszegének nagysága azonban többnyire döntő tényező lehet.
A megrendelés során kiderül az is, hogy az ablakra hosszabb-rövidebb ideig várni kell, mert azt máshol, a megrendelés alapján, beépítésre készen gyártják le. Az üvegezés milyensége, az ablakpárkányok, továbbá a keretek színezése, vagy fóliázása jelentősen megnövelheti az ablak árát, mint ahogyan az is, hogy milyen gyártmányú és típusú, 3, vagy 5 légkamrás profilból, nyíló, bukó vagy kombinált vasalattal készül-e majd az ablak, s milyen üvegezés kerül bele. Az árak Áfa nélkül értendők, ami minden esetben újabb költségnövekedéssel jár. Cserébe viszont hosszú évekre garantáltan elvethetők az ablakok karbantartási gondjai, és a szigetelésükkel sem lesz probléma.

Katedrálüveg helyett fólia

Köztudott, hogy új ablakoknál a beépítendő üveg fajtája jelentősen megemeli az ablak árát. Ha viszont csupán az üveg átláthatóságát szeretnénk megváltoztatni, ezt egyszerűbben és olcsóbban üvegfóliával gyorsan megoldhatjuk. Igaz, egy nagyobb felület teljes bevonása hólyagmentesen elég nehéz feladat, s a helyzetet tovább bonyolítja, hogy ezek a fóliák 45, illetve 67,5 cm szélesek, ezért nagyobb méretű üvegek bevonásakor mindenképpen szükséges a fóliák toldása. A műveletet azonban egy kis furfanggal megkönnyíthető, ha a teljes felületet kazettás kialakításban fedjük le. Természetesen ez csak a színtelen, katedrál üveghez hasonló mintázatú fóliákra vonatkozik, mert az ólomüveget utánzó fóliák felszabását a minta erősen befolyásolja.
A felületükön mintázott fóliák közül azokat célszerű ilyen célra választani, amelyeknek a mintázata nem mély, elég vékonyak, a beeső fényben finom mintázatuk mégis jól érvényesül. A vékonyság már csak azért is fontos szempont, mert a vastagabbak a széleken tisztításkor később felválásra hajlamosak. A kazettás kialakítás előnye, hogy a kisebb felületű darabokat könnyebb légbuborékok, hólyagok és ráncok nélkül azt üvegre ragasztani. A 22 cm széles sávokban akár 2 m hosszú darabokat is gond nélkül felragaszthatunk. A mellé illesztett fóliacsíknál azonban már az előző fóliasáv széléhez kell igazodnunk, s több ilyen sáv felragasztásakor a különbségek összeadódhatnak. Ezt utólag korrigálható a fóliák szélének vonalzó melletti egyenesre vágásával.
A felesleges szélek eltávolítása után a fóliák közötti rész így már azonos szélességű lesz. Az átlátszó „fugaköz” legfeljebb 10 mm legyen. A fólia átvágásához éles szike és hosszú egyenes vonalzó szükséges. A vízszintes osztások átvágása és a fóliacsíkok eltávolítása után a sima üveg felület kazettásan mintázott lesz, megvéd a kíváncsiskodó pillantásoktól, belülről azonban a kivágott csíkokon keresztül egész jól kilátni. Az viszont tény, hogy ha csekély mértékben is, de az üvegfóliák csökkentik az üveg fényáteresztését.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: műanyag, ablak, konyhaajtó

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Műanyag ablakok karbantartása

Egyes típusoknál az évszakváltozással egyetemben az ablakokat is át kell állítani télivagy nyári módra.


Duplo rendszer

Meglévő épületek ablakainak felújítása során sokan csak ablakcserében gondolkodnak, pedig léteznek olyan megoldások is, amelyek az üvegezés rétegszámának növelésével hatékonyabb és gazdaságosabb...