Kerámialapok a falon

Színek, formai és felületi hatások

A lakóterek színvilága hatással van ránk. Ezen túlmenően a divatirányzatokra is jobban figyelünk, hiszen a csempelapok bő választéka bármilyen igény kielégítését lehetővé teszi. Mivel összhangot kell teremtenünk a padló, a berendezési tárgyak és a helyiségek falai között, célszerű a csempék színárnyalatát ezekhez igazodva megválasztani. E tekintetben áprilisi számunk „Színek, hangulatok…” című cikke megfelelő eligazítást ad.
A burkolatot azonban további tényezők is befolyásolják. A lapok mérete pl. meghatározó jelentőségű. A négyzetes, vagy téglalap alakú csempék méretválasztéka az utóbbi években jelentősen bővült, és felületi kialakításuk, mintázatuk is nagyot változott. E mellett igen változatos kerámia bordűr elemekkel tehetjük igényesebbé leendő csempeburkolatunkat. Bár az ilyen burkolólapokat többnyire 2,5-3,5 -4 mm-es fugaközzel, hálósan szokás felrakni, beszerezhetők olyan pontos élcsiszolású, kőmintázatú lapok is, amelyekből szinte hézagmentes burkolatokat lehet kialakítani.
A csempelapok mintázatának összhatás szempontjából is komoly szerepe lehet a burkolat kialakításakor. Az is megszokott, hogy a burkolatot vízszintesen felragasztott bordűr elemekkel teszik változatosabbá, s felette akár más színű és mintázatú csempével folytatódik a burkolat. Ha csak a helyiség egy sarokrészét kívánjuk csempézni, akkor ezeket függőleges széldíszítésként is alkalmazhatjuk. A lapok felrakását esetenként a mintázat iránya is meghatározza. Ezek ugyanis egymás mellé helyezve szinte folyamatos mintát alkothatnak. Erre különösen ajánlatos figyelni márvány-, vagy más természetes kőmintázatú-, vagy felhősen sávmintázott lapoknál. Nem célszerű a leendő burkolatot túlcicomázni, mert az egyszerű, szolid burkolatok is mutatósak, és a felrakásuk is könnyebb.

Csempéző szerszámok, anyagok

Először is a csempézéshez kell egy – a kerámialap hosszához megfelelő méretű – csempevágó, vízszintmérő, hosszú egyenes léc, a ragasztó felkenéséhez fogazott kenő-, a fugázáshoz lehúzó gumilap. A nyílások kialakításához jól használható pl. a Dremel csempemarója. Továbbá a vágott élek lehúzásához szilíciumkarbid kő is jól jön, ám ezt jó minőségű csiszolóvászonnal is pótolhatjuk. A lapoknak ugyanis csak a felületén van kemény kerámia máz, az égetet kerámia laptest viszont könnyen csiszolható.
A kiválasztott csempelapokon kívül természetesen a lapok felragasztásához vékony rétegű ragasztóhabarcs szükséges. Kiválasztásakor a felhasználási körülményekre is gondoljunk, pl. konyhában, fürdőszobában általában vízálló-, kályhák, kemencék közelébe pedig hőálló ragasztót válasszunk. Ez vonatkozik a fugázó anyagra is. A pontos fugatávolságok megtartását műanyag csempekeresztekkel biztosíthatjuk, a rések vízmentes lezárását fugázó anyaggal, vagy speciális helyeken különböző színű, elasztikus réstömítő szilikonpaszták valamelyikével oldhatjuk meg.

Burkolási munka

A csempézés megkezdése előtt a falat előbb megfelelően ki kell javítanunk. Az egyenetlenségeket, repedéseket gyorsan kötő javító habarccsal töltsük ki. A fal síkját vízszintesen és függőlegesen hoszszú, egyenes léccel ellenőrizzük, a jelentősebb mélyedéseket ugyancsak javító habarccsal töltsük fel a léc síkjáig. Ha a fal előzőleg festve, vagy tapétázva volt, a régi festékréteget, tapétát teljesen távolítsuk el, és nem árt, ha át is csiszoljuk a felületet. Régi csempére sem lehetetlen újat ragasztani, ám az alapként használt burkolat minden darabjának szilárdnak kell lennie, és ilyenkor csak speciális csemperagasztót szabad használni.
Az alapvonal kijelölése fontos feladat. Mivel a padló szintje nem biztos hogy vízszintes, ennek megállapításához a padlóra állítsunk egy sor csempét. A szintező lécet tegyük a tetejükre, és állítsuk be pontosan vízmértékkel. A kezdősor alapvonala a legalacsonyabban álló csempe felső pereme lesz, amit vízszintbe állítva jelöljünk fel a falra. A vonal alatti csempéket felül ehhez a vonalhoz, alul pedig a padlóhoz igazítva vágjuk méretre. A csempéket hézagoló kereszteket használva ragasszuk fel; rakjuk fel a kezdősort alkotó, majd folyamatosan az azok feletti lapokat.
Ha sarok is van a falon, akkor ebből kiindulva haladjunk oldalirányba. A saroknál ágyazzunk a ragasztóba éllezáró idomot. A ragasztót mindig fogazott kenőlappal és max. 1 m2-nyi felületre terítsük fel, s a hézagoló keresztek csempék közé helyezésével biztosítsuk az azonos fugahézagokat. Ha nem saroktól sarokig csempézünk, akkor az utolsó csempesort rögzítő ragasztóba ágyazzunk műanyag élzáró sínt, ami lekerekített élével korrektül zárja le a csempeburkolat szélét. Élzárót érdemes akkor is használnunk, amikor falkiszögeléseket, mellvédfalak tetejét és keskeny oldalát csempézzük. A sarkok lekerekítettségét a végzáró elemekkel tudjuk korrekten kialakítani. A burkolat sík felületét minden egyes felragasztott kerámia lapnál egyenes élű léccel ellenőrizzük, ha kell a kiálló lapot lágy ütögetéssel állítsuk a többivel egy síkba. A szintbeállítást függőlegesen, vagy átlós irányban is végezzük el, hogy egy lap se álljon ki, vagy legyen alacsonyabban a többinél. Mivel a fogazott simítólappal felterített ragasztóréteg általában max. 4 mm vastag, könnyű a lapokat ütögetéssel szintbe állítani.

Fugázás

A csemperagasztó viszonylag gyorsan köt, ezért a hézagolók kiemelése (bent is hagyhatjuk) után elvégezhetjük a fugahézagok kitöltését. E célra a szélesebb fugákba spatulyával préseljük be a tejföl sűrűségűre bekevert, kiválasztott színű fugamasszát, mégpedig két oldalról lehúzva. A keskenyebbeket viszont elég, ha gumilappal lehúzva töltjük fel masszával. A felesleges anyagot távolítsuk el, majd nedves szivaccsal töröljük át a csempéket. Amint a massza már kissé megkötött, – ehhez általában 20 perc szükséges – a fugákban levő massza felületét kerek fa- vagy műanyagrúddal simítsuk el. Ezzel zömítés közben simára is dolgozzuk a résekbe töltött massza felületét. Így a csempe szélénél kissé mélyebbre kerül, és a kontúrja egyenletes szélességű lesz. A kész burkolatot töröljük lágyan szárazra, s a munkát befejezettnek tekinthetjük.

Csempézett konyhapultok

Ha a konyhai munkapultok felülete erősen felkopott, és cseréjük akadályba ütközne, jól kiválasztott csempelapokkal könnyen felújíthatók. Ilyen esetekben a burkolandó felületet durva csiszolópapírral érdesítsük fel, majd portalanítás után hozzákezdhetünk a burkolólapok felragasztásához. A munkához Flex-, vagy Super Fix ragasztót használjunk.
A burkoláshoz gres lap az ideális, ám az nehezen szabható. A csempelapok mázas felülete ugyan kényes a mechanikai sérülésekre, viszont kőmintázatuk dekoratívabb, fényes felületüket pedig könnyebb tisztántartani. A csempelapok élét egyenesre csiszolva szinte hézag nélkül, illetve keskeny fugákkal ragaszthatók a munkalapokra, vagy akár az asztal lapjára is. Fugázásra azonban ilyen esetekben is szükség van, hogy az egész felület vízzáró legyen. A széleken alkalmazhatunk műanyag, vagy fém élzáró idomokat, de a csempelapok élére vasalt élfóliával a kerámialapok és az asztallap élét együtt is lefedhetjük.