Gyors zárcserék

Ilyekor azonban azonnal felmerül a kérdés, hogy milyen bevésőzárat, hengerzárbetétet válasszunk. Ezt részben a régi zár kivésett fészkének a méretei, részben pedig a kilincs és a zárbetét középpontja közötti távolság alapján dönthetjük el. A magyar szabvány alapján ez utóbbi méret általában 90 mm, ám léteznek ettől eltérő méretű zárak is. Ez a méret azért lényeges, mert így kevés módosítást kell az ajtón elvégezni. Ugyanilyen fontos, hogy a zártest homloklapjától mérve hová esik a kilincs dió, mert ez típustól függően változó lehet, ami beszereléskor további nyílásmódosítást igényel az ajtón. A bejárati ajtókba való bevésőzárak retesze általában kétcsukású, csapdájuk pedig átfordítható, így jobbos és balos ajtókba egyaránt beszerelhetők. Ma már a hengerzár betétesek a biztonságosak, ezért lehetőleg ezek közül válasszunk. Figyelem, a bevésőzáraknak nem tartozéka a zárlemez, ezt külön, a zárhoz igazodva kell kiválasztani!
A hengerzárbetétek méretválasztéka bőséges. Az lényeges, hogy kifelé a zárcímer szintjéig, de max. 3 mm-el álljanak ki a címerből. Ezt a távolságot a felfogó csavar középpontjától kell lemérni. Ha a zár esetleg aszimmetrikusan helyezkedik el az ajtó élében, akkor a másik oldalon is a címerig le kell mérni a szükséges zártest hosszat, s az előzővel összeadva megkapjuk a zártest megfelelő hosszúságát. Választhatunk gombos betétet is, ami azzal az előnnyel jár, hogy belül kulcs elfordítása nélkül, kívül pedig kulccsal nyithatjuk, zárhatjuk az ajtót. Ezt a funkciót azonban csak meghatározott gyártmányokon vehetjük igénybe. Ezen túlmenően biztonsági szempontok alapján választhatunk nagy biztonságú vízszintes állású, fúrt kulcsos, netán védett profilú, vagy homlokcsapos kulccsal működő speciális zárbetét is. Ez már csak ár kérdése, ám ne feledjük, hogy a zár az ajtónak csak egy pontján biztosít védelmet a betörés ellen, s ha maga az ajtótest nem a mai igényeknek megfelelő biztonságú, akkor nem érdemes túl drága hengerzárbetétet választani. Az ajtó biztonságosságát inkább kiegészítőzárak, vagy hevederzár felszerelésével célszerű fokozni.
Ha új bevésőzárat szerelünk be, az többnyire nem illeszkedik megfelelően a régi helyére. Különösen a régi bérházak ajtóinál okozhat ez beszerelési gondokat. A régi zár fészkét anno többnyire kézzel vésték ki, mégpedig úgy, hogy a zár kényelmesen a nyílásba férjen. A mostani bevésőzárak viszont a régieknél kissé laposabbak, ezért lötyögnek az amúgy is bővebbre vésett régi fészekben. Valószínűleg a kilincsdió és a zárbetét, valamint ezeknek az új zár homloklemezétől mért távolsága sem lesz a régivel azonos helyen. Az ilyen jelentős, fészek szélességet beragasztott rétegeltlemez betétekkel célszerű szűkíteni.
Mivel az élemedett korú ajtók faanyaga kiszáradt, ezzel a fészek oldalának szilárdsága, ha csekély mértékben is, de növelhető. Ha pedig az új zártest szélessége, magassága is kisebb, a nyílás méretét célszerű beragasztott lécbetétekkel szűkíteni. A csapda és a retesz számára a tokba, vagy a másik ajtószárnyba vésett fészek is általában nagyobb a kelleténél, ezért az új zár magasságát úgy célszerű a bejárati ajtón beállítani, hogy e nyílásokat ne kelljen tovább bővíteni. Esetenként lehetséges, hogy még a régi zárlemezt sem kell kicserélni, ha viszont az ajtó között nagy a hézag, ajánlatos a biztonságosabb zárás érdekében a zárlemezt rétegeltlemez alátétlap közbeiktatásával közelíteni a zárhoz.
Az új zár beillesztése előtt az összes régi csavarhelyet ajánlatos 10 mm-es, beragasztott köldökcsappal kifoltozni. Ezt követheti az új zár kilincsdió és zárbetét nyílásainak a kialakítása. Helyüket a fészekbe helyezett zár alapján lehet az ajtóra átjelölni. A kör alakú nyílások multigépbe fogott csiszoló hengerrel könnyen kialakíthatók, korrigálhatók, a hengerzár betét alsó részét pedig újmaróval lehet kellő pontossággal kimarni. A nyílások mellett kialakult hézagok fabetétek beragasztásával tüntethetők el, majd csiszolás után lefesthető a kifoltozott felület. Az új zárcímereket csak ezután érdemes az ajtóra csavarozni.