Nyomásfokozó szivattyúk

2011-07-17 22:25:04 | Módosítva: 2011-07-18 13:46:09

Napjaink egyik legtermészetesebb dolga, hogy a vízcsapból folyik a víz. Legtöbbször folyik is, de sokszor jóval kevesebb „jön” a csapból, szinte csak csordogál. Ennek okozója legtöbbször a nem elegendő vízhálózati nyomás.

A vízszolgáltató közművek a vízellátó rendszerüket 2,5-4,0 bar víznyomással üzemeltetik. Ezt a szolgáltatók vagy magas helyeken elhelyezett víztároló medencékkel, (Pl. Budapesten a Gellérthegyi medence) vagy 40-50 m magas víztornyokkal biztosítják a hálózatban. Természetesen a hálózat távolabbi részeire, a magasabb emeletekre ez a nyomás lecsökkenve érkezik.
A szabvány szerint a vízelosztó hálózat csővezetékének méreteit úgy kell meghatározni, hogy a minimális kifolyási nyomás a hálózat legkedvezőtlenebb helyén lévő csapnál (a közüzemi rácsatlakozási ponttól számítva a legmagasabban és a legtávolabb lévő csap) 0,5 bar legyen. A 0,5 bar -os kifolyási nyomás azonban nem képes minden vizes berendezés rendeltetésszerű használatát biztosítani. Erre példa a nyomóöblítéses WC, ennek nyomásigénye 0,7-1,2 bar.
A gyakorlatban ez a 2,5–4,0 bar érték túl kicsinek bizonyult, ezért inkább az 5,0 bar felső nyomásérték betartására törekednek. Nem ritka az emelt nyomású, a 6 baros vízhálózat, különösen a magas épületekben, ahol ezzel el lehet kerülni a plusz még egy zóna kialakítását.

Így el is jutottunk cikkünk témájához. Mivel tudjuk biztosítani a szükséges vízhálózati nyomást az összes fogyasztóhelyen? Egyértelműen a víznyomás megfelelő értékűre növelésével. Ha nem akarjuk a település víztornyát 20 méterrel megemelni, ezt csak egy szivattyú segítségével tudjuk biztosítani. Ez a speciális szivattyú az ún. nyomásfokozó szivattyú.
A nyomásfokozó szivattyú a hálózatban lévő nyomásnál nagyobb víznyomást állít elő. Ha ezt növelni akarjuk, akkor a nyomásfokozó szivattyúval többletvizet nyomunk a csőrendszerbe, és mivel a folyadék összenyomhatatlan, a többletvíz nagyobb nyomást okoz a csőben.

A kisebb épületek, így a családi házak, nyaralók részére gyárilag összeszerelt, a szükséges üzemviteli műszerekkel felszerelt ún. házi vízellátó berendezéseket is forgalomba hoznak. Ezek a vízoldali és az elektromos csatlakozások elkészülte után azonnal üzembe helyezhetők.

A nyomásfokozó szivattyúkat kétféleképpen használhatjuk. Vagy az egész vízelosztó hálózatban uralkodó nyomás megnövelésére, vagy a meglévő vízelosztó hálózattól független, abból elágazó hálózat nyomásának megnövelésére.
Az első esetben a saját vízellátó hálózatunk és a közüzemi vezeték csatlakozási pontján, pl. a vízóra után, a csővezetékbe a szivattyú szívócsövét kötjük, majd a szivattyú után annak nyomóvezetékét a csővezetékbe csatlakoztatjuk. Így a szivattyú előtt az adott hálózati nyomás mérhető. Ha a szivattyú áll, akkor ez a víznyomás a hálózat többi részén is. De ha a szivattyút elindítjuk, akkor az általa megnövelt víznyomás lesz a hálózatunkban. Ez a nagyobb víznyomás már biztosítja a készülékekhez, fogyasztóhelyekhez szükséges nyomást. Ez a nagyobb víznyomás addig áll fenn, ameddig a szivattyú üzemel. A szivattyú szabályozása (beindítása) nyomáskapcsolóval, vagy átfolyásérzékelővel is történhet.
Az így alkalmazott szivattyúk a beépítéstől függően, függőleges illetve vízszintes tengelyűek lehetnek. A nagy emelő magasság és kisebb nyomástöbblet esetén a függőleges tengelyű, míg fordított esetben a vízszintes tengelyű szivattyút alkalmazzák.

A nyomásfokozó szivattyú kiválasztása a témában jártas épületgépész tervező feladata, mert több műszaki tényezőt kell egyszerre figyelembe venni. Ilyenek a vízfogyasztás jellege (mennyire folyamatos, mennyire intenzív), a beépíthetőség, az elektromos csatlakozás lehetőségei. Fontos még arra is figyelni, hogy a szivattyú nem "szívhatja meg" a vízhálózatot - csökkentve abban a vízszállítást és nyomást.
Az állandó telepítés esetén javasoljuk, hogy a nyomásfokozó szivattyú és a csővezeték között flexibilis bekötőcső beépítését. Ezáltal ugyanis elkerülhető, hogy a szivattyú által okozott rezonancia átterjedjen a fogyasztóhálózatra.
Speciális, nagyteljesítményű nyomásfokozó szivattyúkat magába a nagy átmérőjű (ND 100 mm-nél nagyobb) csőbe építenek. Erre a célra a kutakba használt búvárszivattyúk alkalmasak. A speciálisan nyomásfokozásra használatos ilyen szivattyúkat nevezik patronos csőszivattyúknak. Felhasználásuk főleg az ipari területen történik, teljesítményük egy ház vagy lakás vízfogyasztásnak a sokszorosára elegendő.
A második esetben lényegében egy különálló vízhálózatot látunk el a szükséges, az elosztó hálózaténál nagyobb nyomással. A meglévő hálózathoz egy elágazó idommal, szakaszoló szeleppel és visszacsapó szeleppel csatlakoztatható az ilyen rendszer. Ezzel a két hálózat közötti áramlást csak egy irányba, a leágazás felé tesszük lehetővé. A leágazáshoz csatlakozatható nyomásfokozó berendezés, ami célszerűen egy nyomólégüstös házi vízellátó (hidroforos vízellátó) berendezés lehet. A meglévő hálózat adott, esetünkben a szükségesnél alacsonyabb, pl. 1 bar nyomása a légüstöt, hidrofor tartályt fel tudja tölteni. A nyomásfokozó szivattyú a szükséges, pl. 3-4 bar nyomásra növeli ezt a víznyomást, így elláthatja a saját, magasabb nyomásigényű vízfogyasztó hálózatát.

A nyomásfokozó szivattyúkat a vízellátó hálózati víznyomás biztosítása mellet, tűzoltó rendszerek és kazántáplálás, ipari keringtető rendszerek, technológiai folyamatok, hűtővízkörök, mosó és esőztető telepek nagyobb nyomásigényének biztosítására is használják.

A vízhálózatra csatlakozó háztartási készülékek és berendezések kialakításakor általában 3-4 bar víznyomáson való üzemi körülményekkel kalkulálnak. E készülékek és csővezetékek ideális és takarékos működését akadályozza, és élettartamukat rövidítheti a magasabb nyomásértéken való folyamatos üzemeltetés. Ennél is drasztikusabb hatású a hálózati nyomásingadozás, vízütés (kosütés), ami egyes esetekben azonnali csőtörést, a készülékek tönkremenetelét okozhatja. A nyomáscsökkentő berendezések védelmet jelenthetnek a magyarországi fogyasztókat 75-80%-ban érintő hálózati nyomásingadozás okozta károktól.
A kialakításuk alapján kétféle nyomáscsökkentő készüléket különböztethetünk meg: tehermentesített és nem tehermentesített.
A nem tehermentesített nyomáscsökkentő szeleptányérján a hálózati nyomás növekedése olyan erőt hoz létre, ami nyitja a szelepet mindaddig, amíg a rugó és a membrán által alkotott rendszer újra egyensúlyba nem kerül. Így a hálózati nyomásnak igen nagy hatása van a kilépő oldali nyomásra. Egy vízütési nyomáshullám, csökkentett mértékben ugyan, de áthalad az ilyen készüléken.
A tehermentesített nyomáscsökkentőnél sem a hálózati nyomásingadozás, sem a fogyasztás változása nincs hatással a szekunder oldali nyomásra.

A nyomásfokozó szivattyúk, vízellátók rengeteg típusa szerezethető be napjainkban. Kiválasztásukhoz feltétlen kérjük ki épületgépész szakember és a gyártó segítségét. A beszerezhető berendezések hasonló kialakításúak, különbség a beszerelt szivattyúk és berendezések gyártási minőségében tapasztalható.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs J. László


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Franz51 avatarja

Franz51        

Hasonló problémám van. 1,5 bár nyomáshoz keresnék nyomásfokozót 2,5-3 bár közé. Esetleg lenne javaslat tipúsra? Kösz Franz51

Szárítógépek a gyakorlatban

A szárítógépek nem tartoznak a nélkülözhetetlen háztartási gépek közé, de aki megtapasztalta már az előnyeit, nem szívesen mond le róla. Az olyan családokban, ahol sokat kell mosni,...


GEO hőszivattyús tarifa igénylésének feltételei

Az alábbiakban összegyűjtöttük az ELMŰ, ÉMÁSZ szolgáltatási területén a GEO kedvezményes hőszivattyús tarifa igénylésének feltételeit.