%20300index.jpg "Ezermester 2024. novemberi lapszám")
A sitt szállítás jól jövedelmező üzletág, kérdés, hogy az elszállított hulladék hol landol. Sok erdő szélét "ékesítik" oda nem illő törmelékek, pedig van legális és nem is túl drága módja a lerakásnak. Az építési-bontási hulladék általában inert, azaz a környezetre nem veszélyes anyag. A népszerűbb nevén sitt hasznosítására irányuló törekvések egyrészt a lerakók terheltségén kívánnak enyhíteni, másrészt segítik a másodnyersanyagként történő hasznosítást.
Újrahasznosítási lehetőségek
Az építési és bontási hulladékok hasznosítása az építőiparban világszerte terjed, ma már alapvetően nincsenek műszaki-technológiai akadályai a széleskörű hasznosításnak. Ennek eredményeként másodlagos nyersanyagok jelentek meg a piacon, mellyel külföldi tapasztalatok szerint az építési célra felhasznált ásványi anyagok mintegy 5-10 %-át meg lehet takarítani. Az építési és bontási hulladékok hasznosítása a nyersanyagkímélésen túl hulladéklerakó-hely megtakarítással is jár és jelentős ökológiai előnyei vannak.
Az építési-bontási hulladékok keletkezésének növekvő tendenciáját, a hulladéklerakó helyek telítődését, valamint az elsődleges építőipari nyersanyag források egyre korlátozottabb hozzáférhetőségét és növekvő árszintjét tekintve ezeknek a hulladékoknak a környezetkímélő és gazdaságos hasznosítása aktuális feladat. Az építési hulladékok másodnyersanyagként történő hasznosításának aránya becslések szerint jelenleg kb. 30%.
A feldolgozáshoz és hasznosításhoz szükséges eljárások, technológiák ma már rendelkezésre állnak, a fejlett, ipari országokban széles körben alkalmazzák ezeket. E hulladékok előkészítése, azaz az aprítás, osztályozás, valamint az ásványi eredetű komponensek (beton, tégla stb.), a fémek, műanyagok, üveg, papír és fa mechanikai eljárásokkal történő kinyerése nemcsak az elhelyezés gondjait enyhíti, illetve oldja meg, hanem hasznos nyersanyagokat szolgáltat a gazdaságnak. Az építési és bontási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása azonban csak akkor valósítható meg gazdaságosan, ha a keletkezés időszakában nem keveredik össze más hulladékkal, így az előkezelés technikailag könnyebben, gazdaságilag hatékonyabban elvégezhető.
Gyűjtés szabályai
Az építési-bontási hulladékot külön megrendelt szolgáltatás keretein belül szállítassuk el! A szállítót minden esetben kérdezzük meg, hová szállítja a hulladékot, és van-e a szállításra engedélye! A begyűjtés után a hulladékot aprítani kell, a különböző szennyezőktől meg kell tisztítani, valamint méret szerint szét kell válogatni. Az utak építésénél felhasznált homok, kavics, zúzott kő egy része kiváltható építési törmelékkel. Tehát ne dobjunk bele ide nem való lomtalanításnál kidobott szekrényt, ülőgarnitúrát, tévét, műszaki cikkeket.
A hulladékot a feldolgozás során a különböző szennyezőktől, fizikai tulajdonság alapján dúsító berendezésekkel (és kézi válogatással) meg kell tisztítani, továbbá rostaberendezésekkel méret szerint frakciókra kell bontani. Az építési és bontási hulladékot a hulladéklerakókba kell elszállítatni. Budapest lakosságának a 18. kerületben Jegenye fasor 15-ben van lerakóhely biztosítva, de számos cég foglalkozik - fizetés ellenében - az építési hulladék kezelésével. Álljon itt néhány cég, a teljesség igénye nélkül.
Mi számít építési- és bontási hulladéknak?
Az építési és bontási hulladék fogalomkör az épületek, építmények építése, felújítása, illetve bontása során keletkező hulladékok átfogó megjelölésére szolgál. A nemzetközi gyakorlat, kifejezetten a műszaki praktikum szempontjai alapján, az építési és bontási hulladék következő csoportosítását alkalmazza:
Kitermelt föld: a földkitermeléssel járó föld- és mélyépítési munkáknál keletkező, hidraulikusan vagy bitumennel kötött összetevőket nem tartalmazó, természetes eredetű ásványi anyagokból (homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek) álló maradék
Útbontási hulladék: az utak, közterületek építése, bontása, karbantartása során keletkező, az út, illetve közterület kopó/záró, kötő és teherviselő rétegeiből származó, szilárd ásványi anyagokból álló hulladék.
Építési és bontási hulladék: az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező, ásványi anyagokat tartalmazó szilárd hulladék (kő, tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok stb.), melynek összetételét jelentősen meghatározza az alkalmazott építési mód, az építmény kora, funkciója
Kevert építési hulladék: az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező szilárd hulladék, amelynek összetételére jellemző az ásványi és nem ásványi eredetű összetevők kevert megjelenése, de döntően nem ásványi eredetű összetevőkből (fa, papír, műanyagok, fémek stb.) áll, hasonlóan az iparból és kereskedelemből származó szilárd települési hulladékhoz.
Green-Network: A környezetvédelmi üzletági tevékenységén belül saját – épületek bontása és mélyépítési - tevékenységükből származó és vállalkozók által beszállított inert építési, bontási hulladékok előkezelésével, hasznosításával foglalkoznak. Az inert hulladékok feldolgozása a belvároshoz közel, a Csepel sziget É-i részén található, bérelt telephelyükön történik.
A COLAS Hungária mobil törő és osztályozó berendezésével az ország teljes területén újrafelhasználható építőipari alapanyagot állít elő, elsősorban bontott aszfalt, beton és építési hulladékok feldolgozásával.
Diamit Zrt.: beton, aszfalt, tégla, cserép, üvegtörmelék, ásványi eredetű építőanyag, valamint vegyes bont
ási hulladék aprításával, törésével és újrafeldolgozásával foglalkozik.
Beton Center Kft.: építési, bontási törmelék aprítása, törése és újrafeldolgozása.
A Daráló-Aprító Újrahasznosító Kft. fő profilja inert hulladék feldolgozás. Kaposváron építésihulladék-lerakó és megsemmisítő telep áll a lakosság rendelkezésére.
Cikk elejére
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
