Kisgyereknek semmiképpen ne vegyünk olyan ruhát, felszerelést, amit csak vegytisztítani lehet. A vegytisztítás során használt perklór-etilén máj- és vesekárosodást okozhat. Ha mégis vegytisztítóból hozunk haza ruhát, szellőztessük azt legalább 48 órán át a szabadban, mielőtt a szekrénybe tennénk. Ha természetes alapanyagú textíliákat választunk, környezetünket kevesebb vegyipari hulladékkal, szennyezéssel terheljük.
Gyűjtsük külön a különböző mosást igénylő szennyest, alapanyaguk és szennyezettségük szerint.
Az "idő" helyettesítheti a vegyszert, a hőt és az erőteljes súrolást is! Lúgos vízben, például mosószódában való egy órás áztatás során a szennyeződés nagy része fellazul. Ezek után kevesebb mosószerrel, kisebb hőfokon (pl. 40 °C-on) is ugyanolyan mosóhatást érhetünk el. Természetesen hosszú napokig ne hagyjuk ázni a ruhákat.
A forgalomban lévő mosóporok dobozán feltüntetett adagolási útmutatókról kiderül, hogy a gyártók 250-300 ml mosópor használatát javasolják egy átlagos mosáshoz. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy vízlágyító használatával (pl. mosószóda) ez a mennyiség nyugodtan 50 ml-re is redukálható. Pláne, ha éltünk a specifikus folttisztítás és az áztatás lehetőségével.
A mosópor betöltésekor előfordulhat, hogy a mosószer egy része nem oldódik fel, és a dob alján leülepszik. Ez akár 40 %-os veszteséget is jelenthet. Annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő, csomagoljuk be a mosóport egy konyharuhába vagy tegyük mosószer adagolóba, és közvetlenül tegyük a mosódobba. Vagy oldjuk fel a mosóport, mielőtt a gépbe helyezzük. Ha ugyanis mosás előtt a mosószer nem oldódik fel maradéktalanul, akkor nem távolítja el a szennyeződést, és feleslegesen szennyezi a vizeket. Folyékony mosószerek és zselék esetében ezt ugyan nem kéne megtennünk, de semmi értelme vizet vásárolni és cipelni. Inkább otthon keverjük hozzá. Javaslatunk: 50 ml normál mosópor + 50-100 ml mosószóda vízlágyításra.
A felületaktív anyagokat egy csoportját alkotják a kationos tenzidek. Jelentőségük a mosószerek (anionos tenzidek) eltávolításában, vagyis öblítő szerként való használatukban van. A bolti öblítők hatóanyagai azonban bevonatot képeznek a szövet szálain: ettől a ruha puha és illatos lesz, és a szintetikus szálas anyagok elektromos feltöltődése is csökken. A puhaságnak és az illatnak azonban ára van: miattuk húsz százalékkal csökken a textília nedvességfelvevő-képessége. A törlőrongyok, törölközők, pelenkák, fehérneműk illatos öblítése így többet árt, mint használ. A kationos felületaktív vegyületek nem bomlanak le teljesen a víztisztító berendezésekben, tehát terhelik az élő vizeket. Ezenkívül a szintetikus öblítők hatóanyagai, mivel a textíliában maradnak, bőrirritációt is kiválthatnak az arra érzékenyebb személyeknél.
Az ecet minden textília színélénkítő, puhító hatású öblítő szere. Öntsünk az öblítőtartályba előzőleg vízzel háromszorosára higított húsz százalékos ecetet. Nem kell félnünk, nem marad tőle ecetszagú a ruha. Semlegesíti a mosószer-maradványokat, megakadályozza a sötét pamut holmi csíkozódását, segít megőrizni a stretch anyag rugalmasságát. Ha mindenképpen illatosítani szeretnénk a ruhaneműt, pár csepp illóolajat csöppentsünk az utolsó öblítővízbe.
Ha csak lehet, centrifugálás után szellős helyen szárítsuk a ruhákat. A világos, illetve a fehér pamut ruhadarabokat érdemes napon szárítani, mert az fertőtlenít és fehérít.
A vasalást, ha csak lehet, helyettesítsük kímélő mosással, még gondosabb teregetéssel, és száradás után az azonnali hajtogatással. Nyáron használjuk a mosógépen a centrifuga-stop programot, mellyel megkíméljük a ruhákat a gyűrődéstől, s ezután vállfára akasztva "kilógják" magukat a pólók és az ingek.
Mosódió
|
Vegyszermentes mosás nanotechnológiával |