Amíg másfél, két évtizeddel ezelőttig a szalonnasütő, és bográcshely volt
a kerti sütőeszköz, addig napjainkra e szabadlánggal sütőket felváltották a
parázzsal működő grillek. Ennek a változásnak talán fő oka, hogy egyre több
külföldi szokás honosodott meg hazánkban, valamint az egészségtudatosabb étkezési
szokások terjedésével a zsírosabb ételek háttérbe szorultak a roston süthető
szárazabb húsokhoz viszonyítva.
Egy kerti konyha kialakításakor azonban kis odafigyeléssel olyan többfunkciós
sütőhelyet is kialakíthatunk, mely a divatos grillezés mellett lehetőséget
ad egy kis nosztalgiázásra szabadtűz mellett, sőt még távoli tájak konyhai
remekeit is előállíthatjuk rajta egyszerű kiegészítők felszerelésével.
A fűtőanyag
A szabadtűzön készülő ételek tüzelőanyaga a fa, ami ideális esetben száraz
(így kevésbé füstöl), és lehetőség szerint keményfájú fából legyen hasogatva.
A parázson sült ételekhez faszenet használunk. Ennek begyújtása nem túl egyszerű,
de már számos faszéngyújtó folyadék, és gél áll rendelkezésünkre e folyamat
meggyorsítására. A faszén akkor alkalmas a sütésre, ha e begyújtó-szerektől
már nem lángol, a felületének legalább a felén fehér hamu van, ami fújásra
izzik.
Vásárolhatunk faszén helyett faszénbrikettet is, aminek az alapanyaga ugyancsak
a faszén, de apróra őrölve, majd brikett-pogácsává újraformázva. Ez bár kevésbé
nyújt természetes látványt a hagyományos szénhez viszonyítva, viszont hőleadása
nagyobb. A kétfélét keverhetjük is, így biztosan lesz parazsunk addig, amíg
el nem készülünk.
Mit, min, vagy miben?
Szabadtűzön süthetünk szalonnát, de a bográcsos ételekhez is erre van szükség.
Egyes nyársonsültek is készülhetnek szabadtűzön, de ekkor tekerjük be az
alapanyagokat alufóliába. Így jól átsülnek, de nem égnek meg.
A parázsra helyezett grillrácson süthetjük a legtöbb lapos-húst, zöldséget.
A vastagabb, vagy nem egyenletes vastagságú alapanyagok esetén azonban a rácson-sütésnél
fennáll a veszélye, hogy a vékonyabb részek már megégnek, míg a vastagabbak
belseje nyers marad.
Nyárson a szalonna a rablóhús mellett számos más étel (csirke, hal...) is készülhet
parázs fölött.
Alufóliában, alutálcában olyan ételek készülhetnek, amelyeket előbb párolni,
saját levükben puhítani szeretnénk. Ha ez megtörtént, akkor tegyük rácsra a
már majdnem kész ételeket, hogy azon színt kapjanak. Alufóliába csomagolva,
és a parázsba helyezve megsüthetjük a burgonyát is a tűztérben addig, ameddig
a rácson a főétel készül.
A sütőlap hazánkban még nem elterjedt, pedig mindössze egy 2-3 mm vastagságú
acéllemezre van szükségünk hozzá. Ezt felhevítjük a tűztér felett, majd pillanatok
alatt megsüthetjük rajta a kenyeret helyettesítő lepénytésztát. Ehhez mindössze
liszt, só és víz kell, majd meggyúrva, vékonyra, azaz pár milliméteresre lapítva
a sütőlapon egy perc alatt elkészül.
Lemeztál legegyszerűbben egy fölművelő tárcsatagból készülhet (a rajta sült
húst innen nevezik tárcsáshúsnak), de bármi más hasonló alakú acéllemez megfelel
a célnak. A lényeg, hogy nagyon kis mélységű, és fokozatosan mélyülő legyen
az eszköz, amelyet parázs fölött és szabadtűzön is használhatunk. Fűszeres
olajat öntünk rá, ami a legmélyebb pontjára csorog. Ebben süthetők az ételek,
majd az olajból felfelé húzva kapja meg színét a kissé megpirított étel. Előnye,
hogy egyszerre puhíthatjuk, majd pár centiméterrel feljebb ropogósra süthetjük
az alapanyagokat.
Az egyszer használatostól a többfunkciósig
Egyszer használatos grilltálcát már 600 forintért kaphatunk, bár ha összehasonlítjuk,
a háromszor ennyibe kerülő háromlábú lemezgrillel, akkor az egyszer használatos
nem is számít olcsónak. Kaphatók kerekeken guruló grillkocsik, öntvényből
készült grillsütők és még sok-sok fajta változat. A legolcsóbban ugyanolyan
jól elkészíthetők az ételek, mint a drágábbakon, így vásárláskor más, nem
az ételek minőségével összefüggő kérdések merülhetnek föl.
Fontos, hogy a szerkezet stabil legyen. Vannak olyan kerti grillek, amelyek
nagyon olcsók, ebből adódóan az anyagukon spórolnak a gyártók. Forgalomban
vannak olyan vékony lemezlábakkal ellátott grillek, melyek emiatt baleset veszélyesek.
A vékony lábak szétcsúszhatnak, és a forró parázs kiborulhat. Ezek a kétezer
forint körüli szerkezetek ettől függetlenül jól sütnek, de biztonsági okokból,
jobb, ha a lábaikat fel sem szereljük, csak a széntartó részt és a rostélyt
használjuk. Újabb változatuknál a három láb már merevítőkkel van összekötve,
így nem bicsaklik.
Másik lényeges tulajdonság a parázstér és a grillrács mérete. Az alapján válasszunk,
hogy általában hány főre készítjük az ételeket. Ha túl sok vendéghez túl kis
rostélyt választunk, akkor a sütés elhúzódik: lesz, aki még nem is evett, és
olyanok is, akik már a desszertet is elfelejtették.
A kerekeken guruló grillkocsik előnye, hogy sütés közben is helyet változtathatunk
velük, így egy hirtelen jött eső esetén sem marad el a szabadban megkezdett
vacsora.
Készítsük házilag
Többfunkciós kerti tűzhelyet sokféleképpen készíthetnünk. A sokoldalú használatnak
az alapfeltétele, hogy a tűztér magasságát állítható módon alakítsuk ki.
Célszerű alapot és készítenünk, mert a kerti tűzhely alatt - tömegéből adódóan
- megsüllyedhet a talaj. Az alap anyaga egyszerű kőműves beton, azaz egy rész
cement és háromszor ennyi homok keveréke. A tűzrakó falazatát készíthetjük
klinkertéglákból, vagy terméskövekből. Mindkét esetben ügyeljünk rá, hogy a
téglákat mindig kötésben rakjuk fel. A falazat lehet téglalap-, négyzet- vagy
kör alapterületű, bár utóbbi esetben a kiegészítők elkészítése bonyolultabb
lesz.
Három dologról ne feledkezzünk meg az építés során:
- Alul pár téglányi rést hagyjunk ki, ahol a hamut ki tudjuk majd húzni
- Belülre helyezzünk el több magasságban ütközőket, amelyekre egy acéllemezt
behelyezve a tűztér magasabbra emelhető a földfelszín magasságánál.
- Gondoskodjunk különböző magasságokban kialakított apró szellőzőnyílásokról,
amelyek a tűz oxigénellátását biztosítják.
Ezután már csak a megfelelő kiegészítőkről kell gondoskodnunk: bogrács és bográcsállvány,
nyárstartó villák, grillrács, sütőlap...
Ha szabadtűzön sütnénk-főznénk, akkor alul gyújtunk be. Ha parázson sütnénk,
akkor egy magasító-lemezt helyezünk be, ezzel a tűzteret megemeljük, így a
parázs mindössze 10-15 centiméterrel lesz alacsonyabban, mint a tűzrakó hely
tetejére helyezett grillrács.
A kerti konyha helye
A kert egy nyugodt, hangulatos részén legyen, olyan helyen, ahol a tűz fölé
nem lóg növény, ami kigyulladhat. Célszerű a konyha közelébe elhelyezni a
grillező helyet, hiszen biztosan szükségünk lesz bentről tányérokra, evőeszközökre.
Kellemetlen meglepetést tud okozni, amikor azt gondolja az ember, hogy a zöldellő
lomb, nem kaphat lángra nagy víztartalma miatt. Egyes növények levelei nagy
mennyiség olajat is tartalmaznak, emiatt az élő fa is képes fáklyaként lángolni!
Így az sem árt, ha a közelben van a vízcsap.