Télikert fűtése, szellőztetése

2011-01-18 18:25:57 |

A különféle típusú télikertek ránézésre nagyon hasonlónak tűnnek, műszaki tartalmukat tekintve viszont jelentős eltérések fedezhetők fel közöttük. Használati módjuktól függően elengedhetetlen a megfelelő tájolás, illetve a fűtés és a szellőztetés kialakítása.

A télikert nagy üvegfelületeivel elérhető magas fényhozam jelentős mértékben hozzájárul kellemes közérzetünkhöz. A napfény szabályozza hormonjaink termelését, melyek szellemi és fizikai aktivitásunkat befolyásolják, sőt a fényszegény állapot depressziót okozó hormonokat termel.
Télikert használatával a napenergia passzív hasznosításával fűtési energia-megtakarítás is megvalósul, a növények pedig természetes módon tartják fenn az egészséges páratartalmat. Szintén fontos funkciója, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot teremtsen a környező világgal, a természettel, ezért minden szabad felületének fényáteresztőnek kell lennie. Nem lehet huzatos, nem eshet be az eső és bírnia kell a hőterhelést is. Fontos a megfelelő hőszigetelés, ugyanis a lehűlt határoló felületeken a levegő páratartalma lecsapódik. A rosszul szigetelt télikert a falak és a mennyezet állandó nedvessége miatt lerövidíti a ház élettartamát. A nyílászáróknak jól szigeteltnek, résmentesen záródónak és könnyen kezelhetőnek kell lenniük.

Tájolás

Attól függően, hogy mi a célunk a télikerttel, különböző tájolások javasoltak. Munkahely kialakításához, alkotómunkához, képzőművészethez az északi oldal javallt, a kiegyenlített fényviszonyokra való tekintettel. Ezzel egyben megoldódik a többnyire hűvös északi házrész hővédelme is. Nagyobb gondot kell fordítanunk ugyan a jó hőszigetelésre, fűtésre, viszont az árnyékolás, több nyílászáró (klíma) költsége megtakarítható.
Az összes közül talán legszerencsésebb a keleti fekvés. Az éjszakai, hajnali lehűlés utáni első napsugarak jótékony hatással átmelegítik télikertünket, viszont a leginkább használatos, délutáni időszakra nem hevül túl. A növények jól érzik magukat, árnyékolást, fokozott szellőztetést nem igényel.
Leggyakoribb a déli fekvésű elhelyezés, mivel így a napfény hatása egész évben érvényesül. Nyári időszakban viszont hatékony árnyékolásra, megfelelő számú nyílászáróra van szükség.
A lemenő nap irányába épített télikert a legmelegebb, mivel a napközben felmelegedett levegő estig tovább hevül.

Fűtés

A télikert kellemes klímáját a sokszor emlegetett üvegházhatásnak köszönhetjük. Ennél a rövidhullámú napsugárzás akadálytalanul átjut az üvegen az üvegház belsejébe. Ezt a belső felületek és tárgyak magukba szívják, és jelentős részben hosszúhullámú hősugárzás formájában ismét leadják. Ezt a sugárzást azonban az üveg visszatartja, így a belső tér felmelegszik. Amennyiben télen is lakótér részeként szeretnénk használni, akkor nagyjából 18 °C-ot kell tartanuk benne. Ez egy beépített teraszon - melyet több oldalról fűt a ház - külön fűtés nélkül is tartható.

A télikertet határoló üvegek kiválasztásakor az anyag számos fizikai tulajdonságát kell mérlegelnünk. Az optimális hőátbocsátásához nem megfelelő a víztiszta üveg, e helyett különböző fémbevonatos anyagokat szoktak használni. E fémbevonatoknak köszönhetően ezek az anyagok jobban tartják a meleget, kisebb a hőkisugárzásuk. Vannak kékes-zöldes bevonatú üvegek, bár a gyártók törekvése, hogy ez a tónus minél halványabb legyen, az áteresztett fény színe a természeteshez közelítsen leginkább. Amikor az üvegezés dőlésszöge 45°-nál kisebb, akkor az üveget edzett formában kell alkalmazni, hogy kibírja a terheléseket, például télen a hó nyomását.

A télikertek általában fűtés nélkül is készülhetnek, de kiegészítő fűtéssel is felszerelhetőek. A padlóradiátor (padlókonvektor), vagy esetleg ismertebb nevén padlócsatorna, lehetővé teszi a nagyméretű üvegfelületek előtti terek esztétikus, gazdaságos és egészséges fűtését. Biztosítja a szükséges klímát, illetve a páramentes üvegfelületeket. Éppen ezért tökéletes fűtésrendszere a télikerteknek. A padlóradiátorból feláramló meleg légfüggöny a nyílászárók használatakor meggátolja a helyiség gyors lehűlését, ezért a padlóradiátor légzsilipként is használható. További előnye, hogy a padlóradiátor fedőrácsát egyszerűen csak fel kell tekercselni, így takaríthatóvá válik a csatorna.

Árnyékolás

Az üvegházhatás eredményeként a télikert hőmérséklete - főleg déli tájolás esetén - akár 60-70°C-ra is felmelegedhet. Az árnyékolás feladata, hogy a növényeket a közvetlen napsugárzástól megvédje, és a helyiség klímáját - elsősorban a nyári hónapokban - a túlmelegedéstől megóvja.
Az üvegház külső felületén elhelyezett árnyékolás alapvető problémája, hogy ki van téve az időjárás viszontagságainak. Ezáltal több karbantartási munkára lesz szükség. Előnye viszont, hogy a napsugarak már az üvegházon kívül tükröződnek, visszaverődnek.
A belső árnyékolás előnye, hogy az időjárás viszontagságaitól védve van, ezért hosszabb az élettartama. Hátránya, hogy a napsugarak csak az üvegfelület mögött nyelődnek el, így ennek az árnyékolásnak kisebb a hatásfoka. Belső árnyékolásnál az üveg és az árnyékolás között egy hőpárna keletkezik. Ez éjjel és télen egy további szigetelést jelent, de nyáron, napközben a szellőztetéssel kell eltávolítani.

Szellőztetés

Az építkezések során használt egyre korszerűbb anyagok egyre jobb hőszigetelési, légzárási és párazárási tulajdonságokkal rendelkeznek. Ennek következtében a lakóhelyiségekben megszűnik az állandó szellőzés. A legtöbb télikert használatba vétele után rövidesen megjelennek az első kellemetlen jelenségek: a páralecsapódás, penészedés, nyáron pedig a túlmelegedés.
A hőfelhalmozódás megakadályozásának legegyszerűbb és költségkímélő módja a szellőztetés. Ha például huzamosabb távollét esetén a szellőztetés elmarad, a télikertben a hőmérséklet könnyedén meghaladhatja az 50 °C (kritikus esetben akár a 70 °C-t is elérheti!), így később sokkal nehezebb a télikert lehűtése. A szellőztetés feladata, hogy meleg és nedves levegőt hűvös és száraz levegőre cserélje. Természetes szellőzésnél kivezető nyílásokat kell elhelyezni a télikert legmagasabb pontján, így a felfelé emelkedő meleg levegő könnyen el tud távozni. A beömlőnyílásokat viszont az üvegfelület aljára célszerű telepíteni. Célszerű a kivezető nyílásokat nagyobb keresztmetszetűre tervezni, mint a beömlőket, ezáltal hatékonyabb légcsere hozható létre, erősebb lesz a kéményhatás. A lakótér és a télikert közé épített nyílászáró - például eltolható üvegfal - révén rugalmasan lehet a teret és a beltéri klímát szabályozni, a télikert hőnyereségét bebocsátani vagy kizárni a lakás teréből.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szaletlik a kertben

Szaletli, pavilon, pergola, fedett kiülő - változatok egy témára. Az egyszerű faszerkezetű építmények a rekkenő hőségben árnyékot nyújtanak, egy nyári záporban pedig menedéket. Kiváló helyszín...


Függönyök és ablakok

A függönyözésnek a dekorációt megelőzően fontos árnyékolási feladata van. Az árnyékolási rendszerek hármasában – külső, közbülső, belső – a legszembetűnőbb. Vannak hagyományosan az utca felé élő...