Télikert fűtése, szellőztetése

2011-01-18 18:25:57 |

A különféle típusú télikertek ránézésre nagyon hasonlónak tűnnek, műszaki tartalmukat tekintve viszont jelentős eltérések fedezhetők fel közöttük. Használati módjuktól függően elengedhetetlen a megfelelő tájolás, illetve a fűtés és a szellőztetés kialakítása.

A télikert nagy üvegfelületeivel elérhető magas fényhozam jelentős mértékben hozzájárul kellemes közérzetünkhöz. A napfény szabályozza hormonjaink termelését, melyek szellemi és fizikai aktivitásunkat befolyásolják, sőt a fényszegény állapot depressziót okozó hormonokat termel.
Télikert használatával a napenergia passzív hasznosításával fűtési energia-megtakarítás is megvalósul, a növények pedig természetes módon tartják fenn az egészséges páratartalmat. Szintén fontos funkciója, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot teremtsen a környező világgal, a természettel, ezért minden szabad felületének fényáteresztőnek kell lennie. Nem lehet huzatos, nem eshet be az eső és bírnia kell a hőterhelést is. Fontos a megfelelő hőszigetelés, ugyanis a lehűlt határoló felületeken a levegő páratartalma lecsapódik. A rosszul szigetelt télikert a falak és a mennyezet állandó nedvessége miatt lerövidíti a ház élettartamát. A nyílászáróknak jól szigeteltnek, résmentesen záródónak és könnyen kezelhetőnek kell lenniük.

Tájolás

Attól függően, hogy mi a célunk a télikerttel, különböző tájolások javasoltak. Munkahely kialakításához, alkotómunkához, képzőművészethez az északi oldal javallt, a kiegyenlített fényviszonyokra való tekintettel. Ezzel egyben megoldódik a többnyire hűvös északi házrész hővédelme is. Nagyobb gondot kell fordítanunk ugyan a jó hőszigetelésre, fűtésre, viszont az árnyékolás, több nyílászáró (klíma) költsége megtakarítható.
Az összes közül talán legszerencsésebb a keleti fekvés. Az éjszakai, hajnali lehűlés utáni első napsugarak jótékony hatással átmelegítik télikertünket, viszont a leginkább használatos, délutáni időszakra nem hevül túl. A növények jól érzik magukat, árnyékolást, fokozott szellőztetést nem igényel.
Leggyakoribb a déli fekvésű elhelyezés, mivel így a napfény hatása egész évben érvényesül. Nyári időszakban viszont hatékony árnyékolásra, megfelelő számú nyílászáróra van szükség.
A lemenő nap irányába épített télikert a legmelegebb, mivel a napközben felmelegedett levegő estig tovább hevül.

Fűtés

A télikert kellemes klímáját a sokszor emlegetett üvegházhatásnak köszönhetjük. Ennél a rövidhullámú napsugárzás akadálytalanul átjut az üvegen az üvegház belsejébe. Ezt a belső felületek és tárgyak magukba szívják, és jelentős részben hosszúhullámú hősugárzás formájában ismét leadják. Ezt a sugárzást azonban az üveg visszatartja, így a belső tér felmelegszik. Amennyiben télen is lakótér részeként szeretnénk használni, akkor nagyjából 18 °C-ot kell tartanuk benne. Ez egy beépített teraszon - melyet több oldalról fűt a ház - külön fűtés nélkül is tartható.

A télikertet határoló üvegek kiválasztásakor az anyag számos fizikai tulajdonságát kell mérlegelnünk. Az optimális hőátbocsátásához nem megfelelő a víztiszta üveg, e helyett különböző fémbevonatos anyagokat szoktak használni. E fémbevonatoknak köszönhetően ezek az anyagok jobban tartják a meleget, kisebb a hőkisugárzásuk. Vannak kékes-zöldes bevonatú üvegek, bár a gyártók törekvése, hogy ez a tónus minél halványabb legyen, az áteresztett fény színe a természeteshez közelítsen leginkább. Amikor az üvegezés dőlésszöge 45°-nál kisebb, akkor az üveget edzett formában kell alkalmazni, hogy kibírja a terheléseket, például télen a hó nyomását.

A télikertek általában fűtés nélkül is készülhetnek, de kiegészítő fűtéssel is felszerelhetőek. A padlóradiátor (padlókonvektor), vagy esetleg ismertebb nevén padlócsatorna, lehetővé teszi a nagyméretű üvegfelületek előtti terek esztétikus, gazdaságos és egészséges fűtését. Biztosítja a szükséges klímát, illetve a páramentes üvegfelületeket. Éppen ezért tökéletes fűtésrendszere a télikerteknek. A padlóradiátorból feláramló meleg légfüggöny a nyílászárók használatakor meggátolja a helyiség gyors lehűlését, ezért a padlóradiátor légzsilipként is használható. További előnye, hogy a padlóradiátor fedőrácsát egyszerűen csak fel kell tekercselni, így takaríthatóvá válik a csatorna.

Árnyékolás

Az üvegházhatás eredményeként a télikert hőmérséklete - főleg déli tájolás esetén - akár 60-70°C-ra is felmelegedhet. Az árnyékolás feladata, hogy a növényeket a közvetlen napsugárzástól megvédje, és a helyiség klímáját - elsősorban a nyári hónapokban - a túlmelegedéstől megóvja.
Az üvegház külső felületén elhelyezett árnyékolás alapvető problémája, hogy ki van téve az időjárás viszontagságainak. Ezáltal több karbantartási munkára lesz szükség. Előnye viszont, hogy a napsugarak már az üvegházon kívül tükröződnek, visszaverődnek.
A belső árnyékolás előnye, hogy az időjárás viszontagságaitól védve van, ezért hosszabb az élettartama. Hátránya, hogy a napsugarak csak az üvegfelület mögött nyelődnek el, így ennek az árnyékolásnak kisebb a hatásfoka. Belső árnyékolásnál az üveg és az árnyékolás között egy hőpárna keletkezik. Ez éjjel és télen egy további szigetelést jelent, de nyáron, napközben a szellőztetéssel kell eltávolítani.

Szellőztetés

Az építkezések során használt egyre korszerűbb anyagok egyre jobb hőszigetelési, légzárási és párazárási tulajdonságokkal rendelkeznek. Ennek következtében a lakóhelyiségekben megszűnik az állandó szellőzés. A legtöbb télikert használatba vétele után rövidesen megjelennek az első kellemetlen jelenségek: a páralecsapódás, penészedés, nyáron pedig a túlmelegedés.
A hőfelhalmozódás megakadályozásának legegyszerűbb és költségkímélő módja a szellőztetés. Ha például huzamosabb távollét esetén a szellőztetés elmarad, a télikertben a hőmérséklet könnyedén meghaladhatja az 50 °C (kritikus esetben akár a 70 °C-t is elérheti!), így később sokkal nehezebb a télikert lehűtése. A szellőztetés feladata, hogy meleg és nedves levegőt hűvös és száraz levegőre cserélje. Természetes szellőzésnél kivezető nyílásokat kell elhelyezni a télikert legmagasabb pontján, így a felfelé emelkedő meleg levegő könnyen el tud távozni. A beömlőnyílásokat viszont az üvegfelület aljára célszerű telepíteni. Célszerű a kivezető nyílásokat nagyobb keresztmetszetűre tervezni, mint a beömlőket, ezáltal hatékonyabb légcsere hozható létre, erősebb lesz a kéményhatás. A lakótér és a télikert közé épített nyílászáró - például eltolható üvegfal - révén rugalmasan lehet a teret és a beltéri klímát szabályozni, a télikert hőnyereségét bebocsátani vagy kizárni a lakás teréből.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Függönyök és textil-kiegészítők

A függönyök, melyek funkcionálisan belső árnyékolók, meghatározzák a helyiségek atmoszféráját, részben felületi nagyságuk, részben esztétikai, optikai hatásuk miatt. Rosszul megválasztott fazonnal,...


Reluxák

Az egyik legkedveltebb és leggyakrabban alkalmazott beltéri árnyékoló szerkezet. Egyszerűen kezelhető, lamelláinak szögbe állításával mindig az igények szerinti fényviszonyok teremthetők a...