Falak előkészítése szigetelés előtt

2012-07-18 22:26:46 | Módosítva: 2012-07-18 22:26:46

Mielőtt falszigeteléshez fognánk, célszerű a fal hibáit feltárni, és a problémákat elhárítani. Gondot okozhat a vizesedés, a málló vakolat, illetve a kisebb-nagyobb repedések. Érdemes újragondolni a kapcsolók és konnektorok helyét is.

A falakat érintő egyik legbosszantóbb probléma a vizesedés. A falba kerülő víz más hatásokkal együtt képes a fal szerkezetét megbontani, súlyosabb esetben statikailag teljesen tönkretenni. Javításnál legeredményesebbek a mechanikai módszerek, amiknél gyakorlatilag 100%-os eredményre lehet számítani. Ilyen például az acéllemez besajtolás. A nyomás alatti injektálás talajvíznyomás és felszívódó talajnedvesség ellen is alkalmazható. Az eljárás mindkét esetben azonos, csupán a beinjektált anyagok minősége különbözik.
Ha a fal külső oldalához nem tudunk hozzáférni, rákényszerülhetünk, hogy a falazat szigetelését a belső oldalon valósítsuk meg. Egyre nagyobb tért hódítanak az elektromosság elvein alapuló szigetelési és falszárítási megoldások is. Ezeknél a víz részecskék áramlási iránya megváltozik, lefelé vándorolnak, ezáltal a kapilláris felszívódás megszűnik.

Falhibák

A fal felületi hibáit (lyukakat, repedéseket) gletteléssel tudjuk kijavítani. Vásárolhatunk kész glettanyagot, ez a kényelmesebb megoldás, mert nem kell a keveréssel bajlódni. Ez azonban felbontás után nem tartható el sokáig. Ha por alakú glettelő anyagot veszünk, a keverést mindig a vízzel kezdjük, és fokozatosan adagoljuk hozzá a glettanyagot. A fal javítását mindig a nagyobb lyukakkal, repedésekkel kezdjük. A falhibák belsejét érdemes benedvesíteni, mert ezekbe jobban tapad a glett. A glettanyagot spaklival próbáljuk meg minél jobban beletömködni a lyukba. Száradás után elkezdhetjük a teljes fal glettelését és a javított lyukak tetejének elsimítását.

Repedések

Tipikus szerkezeti hiba, ha a falon repedések jelennek meg. Attól függően, hogy hol kezdődnek a repedések, és milyen a kiterjedésük, 3-féle megjelenési formájával találkozhatunk:

  • lehet az alap tönkremeneteléből származó repedés,
  • lehet a fal saját szerkezeti hibájából adódó repedés,
  • és lehet a felső szerkezetekről (födémről) átadódó teher miatti repedés.

Az alap okozta repedés kijavítása csak azután történhet meg, ha az alapot kellő gondossággal feltártuk, és annak szerkezeti hibáját kijavítottuk. A kisebb repedések – a vakolat eltávolítás után – mészhabarccsal tölthetők ki.

Vakolathibák

Öreg, bizonytalan tapadású felületre nem szabad hőszigetelést rögzíteni. A rejtett hibát elárulja, hogy felette felpúposodik a vakolat, vagy ha megkocogtatjuk, megmozdul, tompa hangot ad. A javításnak csak akkor lesz értelme, ha nemcsak a megállapítottan hibás részt verjük le kőműves kalapáccsal, hanem még azon túl is jó arasznyi felületet.

Ha a lecsupaszított fal már kiszáradt, következhet az új vakolat felhordása több rétegben, végül a fal színéhez hasonló színű anyaggal történő újrafestése. Ha nem akarunk magunk habarcsot keverni, a felhordásával kínlódni, akkor belső vakoláshoz gipszkartonos javítást is választhatunk.

Ha viszont előre tudjuk, hogy a javított falszerkezetre belső oldali hőszigetelő rendszert fogunk felrakni, akkor az esztétikai követelményekből engedhetünk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.


A hőhídmentesítés rejtélyei

Beépített tetőtereknél a szerkezet sajátosságából adódóan épületfizikailag különböző hőhidak keletkezhetnek, melyek kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonságaival mindenképpen számolni kell. Képződhet...