Klímaberendezések a lakásban

1Sokszor magunk sem tudjuk eldönteni, hogy egy-egy témával mikor kell foglalkoznunk. A tervezők szerint például a klímaberendezésekkel, légkondicionálókkal vagy a nyári idény előtt, vagy az épület tervezésének időszakában. Tapasztalataink szerint viszont az átlagembernek akkor jut eszébe, hogy jó lenne egy klíma a lakásba, amikor szenved a rekkenő nyári hőségtől. Ez utóbbihoz igazodva, mi most ebben a nyári lapszámunkban igyekszünk kicsit körüljárni a témát, és tanácsot adni azoknak, akik még most akarnak védekezni a meleg ellen.

Alapelvét tekintve minden klímaberendezés azonos, és megegyezik a háztartási hűtőgép működésével. A cél az, hogy egy meleg térből hőt vonjunk ki, és ezt a hőt egy másik (rendszerint még melegebb, külső) térben leadjuk. Normál körülmények között persze ez nem lehetséges, mert a hő természetes áramlási iránya a melegebbtől a hidegebb felé mutat. A gép tehát egy kis trükkhöz folyamodik; a hűtő közeget egy kompresszor nagy nyomásra 5összenyomja, hőmérséklete megnő, így a külső, környezeti hőmérsékleten, a kondenzátorban (1) a hőtartalmának jelentős részét le tudja adni. Ezután a közeget az ún. elpárologtatóba (2) vezetik, ahol ez a freon tartalmú hűtőközeg intenzíven párolog, és hőt von el a párologtató környezetéből. Ezek után már csak azt kell meghatároznunk, hogy hol legyenek a berendezés alapelemei.
Az ún. "fen coil" rendszerű klímaberendezések vizes hőcserélővel működnek. Ez azt jelenti, hogy a klíma alapelemei (kondenzátor, elpárologtató, kompresszor, ventilátor) kompakt egységként egybe vannak építve (3), és ezt a szabadban, a külső térben helyezzük el. A berendezésben természetesen könnyen párolgó freon a hűtőközeg. A hűtőgép egy közvetítő közeget, az egyszerűség kedvéért vizet hűt le, és a szobába ezt a lehűtött vizet vezetjük be (4) egy hőszigetelt csövön keresztül. A belső hőcserélőben (5) már csak a közvetítő közeg veszi fel a hőt egy ventilátor közreműködésével.
Az előbbivel ellentétben az ún. "split" rendszerű klímák fő egységei különválasztva működnek. A külső térben csak a kompresszort, a kondenzátort és a ventilátort helyezik el (6). Ez a legzajosabb rész, ezért praktikus, ha kint van (7). A kültéri egységből maga a hűtőközeg a freonvezetéken keresztül bejön a szobába, az elpárologtatót és egy másik ventilátort tartalmazó beltéri egységbe. A hideg párologtatón átfújt levegő természetesen lehűl, így a beltéri egység hideg levegőt fúj a helyiségbe. Egy kültéri egységhez több beltéri is tartozhat (multi split) (8).
7 Ugyancsak egybe épített kompakt egység a mobil klíma; egyetlen házba építve a kompresszor, a ventilátor és az elpárologtató. A párologtatón átfújt levegő hűti a helyiséget, a kondenzátoron átfújt és felmelegített levegőt pedig egy vastag csövön keresztül a falon kívülre vezetjük. Egy ilyen készülék helye a lakáson belül könnyen változtatható, de kissé zajos a ventilátorok és a légáramlás miatt.
Kompakt egységnek tekinthetők az ablakklímák is. A hűtőrendszer két fele ugyan szét van választva; a külső oldalra esik a kondenzátor és annak ventilátora, a belsőre a párologtató, de mindez egy házba összeépítve. Elnevezését onnan kapta, hogy rendszerint az ablakba, ritkábban a könynyűszerkezetes falba építik be. Leggyakoribb megoldás az, hogy az egyik ablakszárnyat kiveszik, és abba, vagy annak helyére építik az ablakklímát. Ez a megoldás például viszonylag könnyen kivitelezhető házilag is, mert a beépítés mechanikus munka, és ezután már csak be kell dugni a konnektorba a készüléket.
8 A szakemberek nem sorolják az igazi klímaberendezések közé, de azért megemlítjük a vízpárologtatós (adiabatikus) hűtőket. A hőelvonást itt a víz folyamatos párologtatásával, illetve a párolgási hő elvonásával érik el, nincs más hűtőközeg és kompresszor sem. Ezek a készülékek hatékonyan növelik a levegő páratartalmát, és tisztítják is a levegőt, de a hűtő teljesítményük nem mérhető össze a klímaberendezésekkel. Szerelést nem igényelnek, egyszerűen csak le kell állítani a szobában, feltölteni vízzel és bekapcsolni. Természetesen a párolgó vizet pótolni kell.
Ha az árak szempontjából összehasonlítjuk a különböző rendszerű készülékeket, legolcsóbbnak az ablakklímák tűnnek. Egy 20-25 m2-es helyiség hűtésére elegendő berendezés 80-90 ezer forintba kerül, egy valamivel nagyobb teljesítményű (2500 W-os, 25-30 m2 hűtésére elegendő) mobil klíma ára 150 ezer forint körül mozog. A split rendszerű készülékek ára efölött van, viszont ez is lehet gazdaságos megoldás, ha egy kültéri egység több beltérit lát el, tehát a lakás valamennyi helyiségét klimatizálja (ezt hívjuk multi splitnek). A "fen coil" gépek elsősorban családi házakba, illetve nagyobb épületekbe, irodákba valók.
Vizsgáljuk meg a klímaberendezéseket energiafelhasználás szempontjából is. Ezek a készülékek tulajdonképpen hőszivattyúk, az elektromos energia csak annak a körfolyamatnak az energiaveszteségét pótolja, amelynek keretében a hőt átszivattyúzzuk az egyik helyről a másikra. Ezért van az, hogy egy klímaberendezés energiafogyasztása kb. 1/3-a, 1/4-e a hűtőteljesítményének. A kisebb készülékek hűtőteljesítménye 2,5 kW körül van, a nagyobbaké ennek a többszöröse lehet. 10 Ennek arányában a felvett elektromos teljesítmény kb. 800 W-tól indul (a kompresszor és a ventilátorok fogyasztása). Ez persze nem folyamatosan jelentkezik, hiszen a teljesen automatizált készülékek hőérzékelője folyamatosan méri a helyiségből beszívott levegő hőmérsékletét, és szükség szerint ki-be kapcsolgatja a kompresszort. A ventilátorok általában folyamatosan keringtetnek. A fogyasztást az határozza meg, hogy a kompresszor mennyit működik - mennyit áll. Ez pedig attól függ, hogy mekkora hőelvonást várunk el a készüléktől, illetve mennyire pótlódik a meleg a helyiségbe. Nyílván többet fogyaszt a klíma, ha közben gyakran nyitják az ajtót, nyitva felejtik az ablakot, nagy üvegfelületen erősen süt be a nap, rossz az épület (azon belül a nyílászárók) hőszigetelése, vagy a külső 30 fokos hőség mellett 16 fokos jégvermet akarunk előállítani belül. Az energia-fogyasztás szempontjait annak is érdemes mérlegelni, akinek kisebb gondot jelent a villanyszámla kifizetése.
Ugyancsak az energiafogyasztásra gondoljunk akkor, ha a Nap sugárzó hője szempontjából vizsgáljuk a klíma működését. Egy csupa üvegablakos, nyugati vagy déli fekvésű szoba túlmelegedése ellen megpróbálhatunk úgy védekezni, hogy növeljük a klímaberendezés teljesítményét, illetve a készüléket folyamatos üzemre késztetjük. Mennyivel gazdaságosabb azonban az üveg felületek (lehetőleg külső) árnyékolásáról gondoskodni! Adott esetben lehet, hogy ez sem olcsó, de további energiát már nem fog fogyasztani, míg e nélkül a klíma értelmetlenül pazarolja az áramot. Kevesen gondolnak rá, de energetikailag figyelembe kell venni a helyiségben tartózkodó emberek hőtermelését is, ami nem kevés; 100 W körüli. Különösen a nagyobb létszám befolyásolhatja a szükséges hűtőteljesítményt. Ugyanígy egy fizikai jelenség, a páralecsapódásból keletkező ún. látens hő is. Különösen párás, meleg külső levegőnél, és erősen hűtött belső térnél a hideg klímaberendezésen lehet erős páralecsapódás. Ez rontja a hűtés hatékonyságát.
13 A légkondicionálás kapcsán gyakran felmerülnek az egészségi szempontok. Kétségtelen, hogy sokan nem bírják a klímát, megfáznak, allergiás tüneteik jelentkeznek. Az egyéni érzékenység eseteiben bizony nem sokat tehetünk, az ilyenek jobb, ha elkerülik a klimatizált helyiségeket. Sokszor azonban arról van szó, hogy a berendezést rosszul használjuk. Az automatikus szabályozás is a hűtés ki-be kapcsolgatásával éri el a kívánt hőfokot. Amikor a készülék hűt, akkor a ventilátor 6 fok körüli levegőt fúj ki, és ha ez elé közvetlenül leülünk, az biztos megfázást jelent. A hideg levegőt sohase irányítsuk ülőhelyre, fekvőhelyre, inkább oszlassuk el a semleges térben (9). Ne hűtsük túl a helyiséget. Ha a külső hőmérséklet 30 fok, akkor belülre se állítsunk be 26-nál hidegebbet, mert a szervezet rosszul alkalmazkodik a nagy hőfokkülönbséghez.
Sokan a folyamatosan kavargó porra és a klímaberendezésben megtelepedő mikroorganizmusokra panaszkodnak. A korszerű berendezések több fokozatú szűrőberendezésekkel (10), sőt a légáram útjába eső felületek megfelelően megválasztott anyagával fel vannak készítve erre (11). Az ilyen készülékekben nem tudnak megtelepedni a mikroszkopikus élőlények, és a levegőben meglévő port is inkább eltávolítják, kiszűrik, mint kavarják. A problémák tehát sok esetben orvosolhatók.
Még néhány szó az előbb már említett automatizálásról és vezérlésről. Minden korszerű készüléken beállíthatjuk azt a belső léghőmérsékletet, melyet a klímaberendezés azután folyamatosan biztosít - a teljesítményhatárain belül. Ezt általában az automatika úgy oldja meg, hogy a kívánt hőfoknál a kompresszort kikapcsolja, s ekkor nem hideg levegőt fúj a ventilátor, hanem a meglévőt forgatja. Az "inverteres" készülékek ugyanezt korszerűbben oldják meg; ezeknél a kompresszor (12) fordulatszáma, ezen keresztül a hűtött levegő hőfoka szabályozható, méghozzá az előbbi megoldásnál sokkal gazdaságosabban.
14 A klímaberendezéseket ellátják mindazokkal a kényelmi kiegészítésekkel, amelyekkel a mai, korszerű háztartási készülékeket illik. Infra távirányítóval (13) vezérelhető, szabályozható valamennyi funkciója, így az sem okoz problémát, ha a mennyezetre (14), vagy magasra van felszerelve az alapkészülék. Szokásos még az ablak alatti parapet elhelyezés (15), illetve bármelyik oldalfalra (16) szerelhető a berendezés.
A "split" rendszerű készülék helyének meghatározásakor legyünk figyelemmel a maximális csőhosszúság és a külső - belső készülék közti szintkülönbség betartására, ezt a gyártó megadja. Új épületekbe gyakran már beletervezik a klímaberendezést oly módon, hogy a falakba levegőcsatornákat építenek (17), és a készülék a lakóhelyiségeken kívülre, pl. a padlástérbe kerül.
Onnan fújja be a kívánt hőmérsékletű levegőt a légcsatornákon keresztül, és ugyanígy történik a légelszívás is.
Bár az előbbiekben azt mondtuk, hogy - mint minden hűtőgép - a klímaberendezés is egy hőszivattyú, a szakmában külön szokás választani a csak hűtő klímákat, és a hűtő-fűtő berendezéseket. Ez utóbbiakat szokták hőszivattyúként említeni (18).

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Klíma vagy nem klíma

A hirtelen beköszöntő hőség felgyorsítja a lakáshűtés iránti igényt. Mondhatnánk kapkodás kezdődik, mert egy évig ugyan nem is gondoltunk rá, de most azonnal kéne valami hatékony hűtőberendezés –...


Átmeneti fűtések, nyaralófűtés

Az átmeneti évszakokban gyakran alternatív fűtési módszerek után nézünk. Szükség lehet erre alassan beüzemelő nyaralókban, de akár az állandó fűtési rendszerű lakásokban is, ahol a központi...