Ragasztók kisebb javításokhoz

2016-03-14 18:58:31 | Módosítva: 2016-03-14 19:13:31

Szinte alig van olyan feladat, ami ma már ragasztással nem oldható meg. Az általánosan használt, mondhatni mindennapi javító munkákra alkalmas kötőanyagok azonban elég sokfélék. Vannak, melyek szinte „minden” anyaghoz általánosan használhatók, míg másokat speciális, többnyire megadott anyagféleségek összeerősítésére fejlesztettek ki. Fajtáik között így elég nehéz eligazodni, hogy az adott feladathoz mikor, melyik ragasztó használata a megfelelő.


Mindennapi használatra

Még a mindennapi használatra készültek között is számos olyan kapható, amelyik kimondottan csak néhány anyagféleséget ragaszt, míg mások szinte általánosan alkalmazhatók, de ezekhez sem is mindig biztosítanak kellő kötési szilárdságot. Az alábbiakban ezért a mindennapos használatra alkalmas ragasztók kiválasztásához igyekszünk tanácsokat adni.

Az első fontos szempont a ragasztó megválasztásához, hogy milyen anyaghoz mit kell rögzíteni. Ez ugyanis meghatározza, hogy milyen összetételű és fajtájú ragasztót célszerű választani. Legáltalánosabbaknak mondhatók a különféle karton és papíranyagokhoz való ún. ragasztó rudak, amelyek kötése többnyire nem nedvességálló, viszont szinte perceken belül szilárd kötést biztosítanak a papír-, karton anyagoknál. Ezek bő választékban kaphatók a papír és írószerboltban, vagy a dekorációs üzletekben. Jellegzetességük, hogy hosszú ideig tárolhatók, és gyártmánytól függően nagyon olcsók. A kötésük lepréselve fokozható, és kaphatók kenőfejes változatban is. Hátrányuk, hogy a nedvesség hatására a rögzítésük fellazul.



Faanyagok összeerősítéséhez már kimondottan nagy szilárdságú kötést adó ragasztók használhatók. Ezek lehetnek diszperziós-, vagy – már ritkábban – oldószeres összetételűek, amelyeknek viszont eltérő lehet a kötésidejük és esetenként ajánlatos a ragasztott alkatrészek szilárd egymáshoz préselése is. Ezek általában gyors kötésűek és kellő rögzítés mellett erős kötést biztosítanak – gyakran még a különféle anyagú alkatrészek között is. Ám műanyagokhoz ritka esetekben használhatók.

A többnyire kis tubusos ragasztók között még számtalan speciális felhasználásra is alkalmas található, pl. cipő és bőrragasztó, vagy univerzális, amely szinte minden anyag ragasztására alkalmas. Jól kenhetők nem tartalmaznak oldószert, és e mellett gyors és szilárd kötést biztosítanak az összeragasztott alkatrészek, darabok között.





A gyors ragasztójavításokhoz gyakran használatosak az ún. ciánakrilát anyagú pillanatragasztók. Ezek közül számtalan gyártmány kapható, és újabban a híg folyós anyagúak mellett már a sűrűbb állagú gél változatok is beszerezhetők. Ez utóbbiak előnye, hogy anyaguk sűrű, így hosszabb időt hagynak a darabok összeillesztésére. Általában 3-5 gr-os töltetűek és vannak köztük csak néhány anyagféleség összeragasztásához ajánlott típusok is. Erre nagyon érdemes odafigyelni. Az olcsók általánosan szinte minden anyagféleség összeragasztására alkalmasak, ám az igényesebb gyártók különféle típusai konkrétabban meghatározzák, hogy milyen anyagféleségek kötésére alkalmasak, pl. gumihoz, bőrhöz, polisztirolhoz, kerámiákhoz, üveghez stb. Ezért ha minőségi kötés a cél, ajánlatos a nevesebb gyártók megfelelő ragasztó típusai közül kiválasztani az adott anyagokhoz ajánlott típust. Ezt mindig feltüntetik a csomagoláson.

Speciális célra használatosak a különféle kartusos kiszerelésű és általánosan sűrű állagú tömítő és szigetelő anyagú ragasztók is. Anyaguk a célnak megfelelően lehet akril, szilikon, attól függően, hogy milyen célra készültek. A szilikonos tömítők általában vízzáró réstömítésre használatosak, az akril alapanyagúak ugyancsak réskitöltők és még festhetők is, míg az acetát anyagúak főként műanyag stukkók felragasztásánál előnyösek. Hátrányuk, hogy többnyire 300-400 ml-es kiszerelésben kaphatók és kinyomó pisztoly szükséges a használatukhoz (bár a kinyomó pisztoly pár száz forintért kapható). Viszont egyes szerelési és rögzítési munkához igazán célirányosan használható, és jó eredményt biztosító ragasztók.





Erősebb kötésekhez – ahol esetleg anyagpótlás is szükséges – a két komponensű epoxi ragasztók valamelyikét célszerű választani. Ezek között kaphatók külön-külön tubusban töltött gyártmányok is, ám ezek keverési arányát elég nehéz jól adagolni. Előnyösebbek az iker tubusos kiszerelésű ragasztók különféle típusai, amelyeknek ikertartályaiból könnyebb a megfelelő mennyiségben kinyomott komponenseket összekeverni. Így csak az alapos összekeverésre kell odafigyelni, ami az anyag kellő kötésszilárdságához alapvetően szükséges. Kapható olyan változatuk is, amelynél a keverés már a kinyomás folyamán megtörténik. A keverési folyamatra nagyon oda kell figyelni, mert ez biztosítja a két kötőanyag kémiai kötésének a szilárdságát. Arra is célszerű figyelni, hogy a ragasztóanyag kötése után a ragasztó anyaga milyen színűvé válik, mivel az anyaguk lehet áttetsző, opálos színű, vagy teljesen fémszerű.

A kétkomponensű epoxi ragasztók között vannak képlékeny anyagú, összegyúrható ragasztó rudak, amelyek egyben hézagpótló anyagok is. Főként olyan helyeken célszerű az alkalmazásuk, ahol anyaghiányt kell kipótolni, és egyben a letört darabot is rögzíteni az eredeti helyére. Az összegyúrt képlékeny massza általában 1-2 óráig formázható, utána már keményedik, viszont teljes kikeményedése után kiválóan reszelhető, csiszolható, és a kötési szilárdsága is jó.



A ragasztók a ritkább használat mellett előbb-utóbb beszáradnak, megkötnek, vagy legalább is besűrűsödnek. Ezt úgy lehet meggátolni, hogy a zárókupakot mindig letisztított kinyomó csőre, szorosan kell visszatekerni. A nagyobb kiszerelésű tubusok végét mindig ajánlatos összenyomva és visszahajtva tárolni. A beszáradt vizes ragasztó rudaknál egy nedves rongyon való áthúzással még használhatóvá tehető a ragasztó anyag felső része. A pillanatragasztóknál pedig elkerülhető a zárókupaknak a kiömlő csőre kötése, és a ragasztó anyag besűrűsödése a rárakódott anyag letörlésével. A tubust mindig ajánlatos feltekerni, és állítva tárolni. Azt is ajánlatos figyelembe venni, hogy a pillanatragasztók ugyan gyorsan, 1 percen belül rögzítik az egymásra illesztett anyagokat, ám a teljes kötésükhöz 24 óra szükséges. Arra is érdemes odafigyelni, hogy ezek a ragasztók elég rideg anyagok, túladagolásukkal csak ritkán növelhető a terhelhetőségük. Eseteleges túladagolásuknál a környezetüket fátyolosan homályossá tehetik, amit elég nehéz eltüntetni.




Azt sem szabad elfelejteni, hogy minden ragasztandó felületet előtte zsírtalanítani kell, és nem árt a felületeket finoman felérdesíteni. Ezzel ugyanis a ragasztók tapadása erősebb kötést eredményez.

A kétalkotós ragasztóanyagoknál pedig az alkotók alapos összekeverésére kell ügyelni, különben az anyag nem köt meg egyenletesen. Ezért még kisebb mennyiségnél is érdemesebb kicsivel több anyagot kinyomni, hogy könnyebb legyen az összekeverés. A ragasztó rudak is hajlamosak a beszáradásra, amit szorosan fóliába csavarva lehet késleltetni.








További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hézagtömítés a parkettán

A fa holtában is „dolgozik”, azaz változik. Felszíne teltebb, sötétebb lesz, és sajnos a mérete sem állandó, idővel fokozatosan összeszárad. Főként a fapadlókon, azok között is a parkettákon okoz...


Csónakok kisjavításai, állagmegóvása

A vízpartokon számos ladikot, evezős csónakot látni kikötve, az ún. sportcélú kajakok, kielbootok és kenuk azonban általában a csónakgarázsokban várják, hogy a tulajdonosuk vízre tegye őket. Ezek a...