Vásznuk jótékony árnyat ad, sőt még a hirtelen jött zápor elől sem kell a házba menekülni. Ha pedig nincs rá szükség, összecsavarva a homlokzatra simul, a szerkezetük pedig alig észrevehető. Ma már az ilyen napellenzők egyáltalán nem elérhetetlenek, így egyre többen döntenek az árnyat adó szerkezetek felszerelése mellett. Ám, hogy milyen napellenző is kerül majd a terasz fölé, azt bizony érdemes jól meggondolni. Ehhez adunk néhány megszívlelendő szempontot alábbi ismertetésünkben.
Először is a napellenző méreteit kell jól behatárolni. A leendő napellenző elhelyezési magasságát és szélességét a terasz mögötti homlokzat adottságai nagyban meghatározzák. Ha nincs felette balkon, a magasságát aligha befolyásolhatja más zavaró momentum. Már ilyenkor gondoljunk arra, hogy 5 foknál nagyobb legyen a vászon dőlésszöge, azaz kifeszítés utáni lejtése. A felszerelési magassága viszont általában a ponyva kinyúlásával legyen arányos. Ne feledjük, hogy az alacsonyra kerülő vászon vége alatt elég kellemetlen, ha csak görnyedten járkálhatunk. Továbbá, azt is vegyük figyelembe, hogy az árnyékvető kinyúlása legalább 20 cm-rel legyen hosszabb a terasz méreténél, mert ezzel elkerülhetjük, hogy a vászonról esőben a teraszra csurogjon a víz.
Nagyobb alapterületű teraszok fölé általában könyökkaros napellenzők biztosítják az ideális megoldást, amelyek akár 5 m-es szélességben is beszerezhetők. Szerkezetük szarufákra, vagy homlokzatra erősíthető agyakból, ezek közé felerősített áttételműves vászoncsévélőből és a hozzá csatlakoztatott csuklókaros nyitó egységekből áll. A karokat kézi működtetésű áttételmű, vagy a csőmotoros meghajtás nyitja, illetve húzza be, amivel a vászonfelület nagyságát lehet szabályozni. Karkinyúlásuk 160-360 cm között lehetséges, típustól függően. Áruházakban készen is kaphatók, ám ezek méretváltozatai behatároltak. Szállításukról, felszerelésükről magunknak kell gondoskodni.
Célszerűbb, ha méretre gyártottat rendelünk a kiválasztott árnyékolástechnikai cégek valamelyikétől, mert ilyenkor a helyszíni felmérésen túl a kész napellenző szállítása és felszerelése is a gyártó feladata, és így a garancia is biztosított.
A csuklós mechanizmusok karjait áttételen keresztül acélsodronykötelekkel, rudakkal, vagy láncokkal - kézzel, vagy motorral - meghajtva lehet működtetni. A kézi hajtású változatok utólag is motorizálhatók. A csőmotoros meghajtás kapcsolóval, vagy távvezérelve szabályozható, sőt fény- és szélerősségmérővel kombinált automatikával is ki lehet egészíteni.
Lényeges szempont a napellenző dőlésszöge. Ezt általában felszereléskor fixen állítják be, ám egyes típusokon utólag az évszaknak megfelelően változtatható. Azt is érdemes számításba venni, hogy a magasabban levő keretszélre kell-e feltekerhető elő-, esetleg oldalra kiegészítő vászon? A napellenzők végén, teljes hosszukban ugyan többnyire 20 cm szélesen lelógó szegély van, ám esetenként szükség lehet kiegészítő elővásznakra is, amelyek függőlegesen lehúzhatók és a hosszuk is szabályozható. E vásznak kiegészítő szerelvényt igényelnek, s nem mindegyik árnyékvető alkalmas ezek felszerelésére.
A napellenzők szerkezetének másik fontos eleme a vászon. Időtálló, nagy ellenálló képességű, UV sugárzásnak ellenálló, erős műanyag szövet, amelyet többszörösen letűzve varrnak meg. Appretúrájuk szennytaszító, algásodás gátolt- és vízlepergető hatású, sőt van olyan változatuk is, amelyik a Nap barnító hatású UV 1 sugarait átengedi, a káros UV 2 sugárzást pedig elnyeli. Mindegyikük színtartó, választékuk - gyártótól függően - akár 150 féle is lehet, élettartamuk pedig 10-12 év.
Kiválasztásakor a Nap felé fordítva is vizsgáljuk meg, hiszen így látjuk majd legtöbbször, ha a kihúzott napellenző árnyékában sziesztázunk. A színvariációk közül úgy válasszunk, hogy a vászon az épülettel harmonikus összhangban legyen, mivel kinyitva nagy felülete miatt elég domináns a hatása. Itt említjük meg, hogy bár mindegyik napellenző szövete szennytaszító bevonatú, nem árt tokozott csévélővel ellátott típust választani, mert a téli időszakban csak ez védi meg a vászontekercs szabadon maradt részét az elkoszolódástól, eljegesedéstől. Mivel szennytaszító bevonatúak, tisztításuk erősebb vízsugárral könnyen megoldható, a lemosott vásznat pedig kifeszítve kell megszárítani.
A korszerű technikával készült, és szinterezett bevonatú szerkezeti egységekből álló napellenzők karbantartást nem igényelnek, kézi mozgatásuk sem nehézkes, viszont az erősebb széláramlatokra érzékenyek. Akár 40 km/ó-s szelet is elviselnek, ám ennél erősebb szélben mindenképpen be kell húzni a vásznat, mert az alákapó szélrohamok komoly kárt okozhatnak a mozgató karokban, amit nem érdemes megkockáztatni.