Beltéri ajtók

A beltéri ajtók választéka elképzelhetetlenül nagy, a legkülönfélébb igényeket is kielégíti. Ennek ellenére a szerkezetük nagyon hasonló. A technológiai jellegzetességek garantálják, hogy a minőségüket hosszú ideig megtartsák. Az új technológiáknak köszönhetően már nem kell attól tartanunk, hogy pl. az idő múlásával elvetemednek, zárásuk romlik stb., feltéve, ha a szakszerűen kerülnek beépítésre, és a karbantartásukat sem hanyagoljuk el.
A műanyagajtók ugyan egyre kedveltebbek, mivel ezek karbantartást szinte nem igényelnek, könnyen tisztántarthatók. Sokan viszont műanyagszerűségükkel nem tudnak megbékélni, s ezért inkább faajtókat építenek be otthonunkba. A korszerű gyártási technológiával készülő faajtókat már nem a szokásos értelembe vett tömör faanyagokból készítik, hanem az alkatrészek nyers befoglaló méreteinek megfelelő, többrétegű, ragasztott borovi-, vagy erdei fenyőfa tömböket használnak alapanyagként. A rétegeken belüli faanyagok 12 %-os nedvességtartalomra szárított faanyagokból készülnek, a lamella anyagok évgyűrűi sugár vagy félig dőlt vágásúak, így vetemedésre hajlamos anyag nem kerülhet az alaptömbökbe. Ezeket a tömböket alkotó lamellák ún. hibakiejtéssel és hossztoldott faanyagokból készülnek, amelyeknek a tartóssága azonos a toldás nélküli darabokéval. Esztétikailag ugyan a hossztoldások a tömörfa szerkezetek felületén lazúrfestés alatt észlelhetők, viszont a színre festett ajtókon teljesen észrevehetetlenek.
A teljesen kész ajtók minden esetben utólag is beépíthetők az ajtónyílásokba, viszont ezt mindenképpen szakembernek kell elvégeznie, mégpedig lehetőleg a vakolást követően. Így az esetleg még kezeletlen, nyers ajtók nem vesznek fel felesleges nedvességet a falból vagy a helyiségből. A tokok olyan szelvény kialakításúak, hogy a legkülönfélébb falszerkezetekhez is jól illeszkednek. Beállításuk és kiékelésük után a tok és a fal közötti rést szerelő PUR habbal kell kitölteni.
A tokok anyaga sok esetben nem tömörfa, hanem MDF, vagy forgácslap, amely fedőfestést, dekorfólia- vagy furnér fedést kap. Általánosan alkalmazott a tokban, vagy az ajtószárnyon körbefutó és a sarkokban is résmentesen csatlakozó rugalmas tömítés, amely az alkalmazott felületkezelő anyaggal összeférhető. Nincs beragasztva, így esetleges festéskor kivehető, majd később könnyen visszahelyezhető.
A belső ajtólapoknál az egyszerűbb kivitelűek lemezelt szerkezetek, amelyeknek betéte az igénytől és kiviteltől függően papírrács betét, lyukfuratokkal könnyített-, vagy tömör faforgácsbetét. A fedőlap is sokféle lehet. Színes mázolást igénylő farostlemez borítású, amit esetleg rátéttáblákkal, vagy fazonos fenyőléc keretekkel tesznek tagoltabb felületűvé. Más típusoknál idompréselt, vagy fazonra mart MDF lap borítja az ajtók lapját, de a dekorfóliával borított síkfelületű ajtók is igen dekoratívak. Igényes kivitel esetén az ajtólapok nemes 1,5-2 mm vastag furnérral bevontak, és számos esetben az intarzia jellegű borítás is igen gyakori. Minden ajtótípusnak van üvegezett változata is, amelyeknek formai kialakítása, osztólécekkel karakteresebbé tett változatai külön hangsúlyt adnak az adott ajtónak, és ez a különféle üvegtípusokkal tovább fokozható.
A táblás tömörfa ajtóknál természetesen a fedőréteg minden esetben toldásokat nem tartalmazó, egységes felületű természetes faanyag. Az élek többnyire finoman lekerekítettek, a felület pedig minden esetben teljesen sima, még a gyári bevonat nélküli termékeken is. A natúr ajtók festésre elő vannak készítve, ám ezeknél a végső felületet utólag és tetszés szerint kell kialakítani, mégpedig a megvásárlásukat követő 5 napon belül. Ezt a nem kívánatos nedvességfelvétel miatt kell mielőbb elvégezni. Minden kezeletlen terméknél célszerű a gyártó erre vonatkozó ajánlását követni, mert azt az adott ajtónál ő tudja a legideálisabb megoldást. A felületkikészítési munkát ajánlatos e téren gyakorlott szakemberrel elvégeztetni, mert a kontár munka sokat ronthat az ajtó esztétikáján.
Az ajtók felületkezelésének tartóssága ugyanis nemcsak az alapanyag minőségétől, a felületek megfelelő előkészítésétől, hanem a bevonóanyagtól, annak ideális felhordásától is függ. A megfelelő teremhőmérséklet, páratartalom, a szórási és száradási paraméterek betartása alapvetően meghatározza a bevonatok tartósságát, és ezt csak gyártói környezetben lehet igazán biztosítani. A gyártók általában vizes bázisú anyagokat használnak, amelyeknek első, alapozó rétege favédőszereket is tartalmazó többnyire színtelen szer. A köztes csiszolást követően egy közbenső színes alapozó-, majd a fedőréteg kerül az ajtók, tokok felületére. A fedőréteg általában 100-140 mikrométer, rugalmas, páraáteresztő, de nem nyílt pórusú, hogy követni tudja a faanyag mozgását. (A merev zománcok előnytelenek, ugyanis 1-2 év múlva repedezni kezdenek.) A fedőrétegek többnyire selymes fényűek és kellemes tapintásúak, de az ajtókat időnként faápoló balzsammal ajánlatos áttörölni, hogy felületük víz és szennytaszító, hosszú évekig tartósan szép maradjon.

Beltéri ajtó, belső ajtógyártás
www.szalafa.hu