Mennyi betonra van szükségünk?

2009-05-29 15:38:45 |

Nem csak magánépítkezések esetében, de jelentős ipari beruházásoknál is kiemelkedő jelentőséggel bír annak meghatározása, hogy az egyes munkafázisoknak pontosan mekkora a betonszükséglete, hiszen az egy-két köbméterrel történő alul- vagy éppen túltervezés egyaránt megrekeszti és felborítja a munkafolyamatokat.

Betonszükségletünk pontos felmérése

A transzportbeton értékesítésének alapját a friss, nem megszilárdult betonkeverék - köbméterben (m3) kifejezett - mennyisége képezi. Az egységnyi térfogatú beton súlya - a recepturánként változó összetételnek köszönhetően - jelentősen eltérhet. A szükséges betonmennyiség kiszámításához a betonozandó felület - út, járda, aljzat, födém stb. - méreteit (hosszúság, szélesség, magasság/mélység) kell alapul vennünk, s e három tényező szorzata adja majd a betonozás névleges betonigényét.

Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a megszilárdult beton térfogata - minőségtől és szilárdságtól függően változó mértékben, de - mindig kisebb, mint friss állapotban. Így amennyiben csak a fent leírt módon meghatározott betonmennyiséggel kalkulálunk, biztosan alultervezzük a szükséges betonmennyiséget. A térfogatváltozásnak több oka lehet, de minden esetben számolnunk kell a beton cementtartalmának, a víz/cement tényező (a beton víz és cementtartalmának hányadosa), illetve a külső környezeti hőmérséklet (pl. erős szél szárító hatása) hatásaival. A számításainkhoz képest további térfogatveszteséggel kell kalkulálnunk a betonkeverék levegőtartalom-vesztesége és az esetlegesen nem megfelelő tömörítés miatt, valamint számoljunk azzal is, hogy a betonpumpa csőrendszerében és garatában mindig marad valamennyi beton - ám ezek egyike sem a gyártó felelőssége.

Amivel gyakran nem számolunk a mennyiség tervezésekor

Az alábbiakban néhány olyan tipikus jelenséget sorolunk fel, melyek nyilvánvalóan betonhiányt eredményeznek:

  • Födém betonozásánál gyakori hiba, hogy nem számolunk a jelentéktelennek tűnő résekkel a béléstestek és betongerendák között. A sok keskeny rés össztérfogata néha köbméterekre rúghat.
  • Az alap térfogatának számításánál nem elég a névleges méreteket alapul venni, hiszen a markológép kanala általában többet szakít ki a földből, és számolnunk kell az esetleges falbeomlásokkal is.
  • Aljzatbeton, térbeton mérésénél többnyire csak a helyiség (vagy zsalu) négy sarkában szokták mérni a betonlemez vastagságát, ez azonban nem ad pontos eredményt.
  • A beton által kifejtett nyomás következtében a zsaluzat deformálódása, vetemedése következhet be, ami szintén a mennyiségi eltérés forrása lehet.
  • A zsaluzatba helyezett beton tömörítésekor - melynek során a betont vagy a zsaluzat deszkáit rezegtetik, s ettől a szemcsék elrendeződnek és a formát tömörebben töltik ki - szintén csökken a térfogat. A tömörítés során ugyanis a légbuborékok és a felesleges víz kiszorul, s ezáltal a beton nagyobb szilárdságot ér el.
  • További betonhiányt eredményezhet az is, ha a beton alá terített kavicságy lett nem megfelelő módon tömörítve, ugyanis a ránehezedő beton súlyától és annak tömörítésétől a kavicságy is tömörödik, roskad, s ennek mértéke szintén centiméterekre rúghat.
  • Egy nagyobb volumenű munka esetében a napi szinten visszaküldött kis betonmennyiségek a munka végén összeadódnak, és akár a több köbmétert is elérhetik.

Mit tehetünk a mennyiség minél pontosabb meghatározása érdekében?

  • Az alap térfogatának meghatározásánál nem elég a rajzokon szereplő névleges méretekkel kalkulálnunk, hiszen a géppel markolt 30-as alap a valóságban sosem 30 cm széles. A pontos eredmény érdekében ajánlott mind a szélességet, mind pedig a mélységet néhány méterenként mérni, és a szükséges betonmennyiséget az így kapott számokból szakaszonként kiszámolni.
  • Aljzatbeton, térbeton vonatkozásában is jellemzően csak a zsalu négy sarkában mérik a betonlemez vastagságát, pedig ilyenkor is több ponton (nem csak a széleken, középen is) kell, hogy méréseket végezzünk, s az így kapott mérési eredmények súlyozott átlagával számoljuk ki térfogatot. Hiszen ha csak 1-2 centimétert tévedünk, az egy családi háznyi területen (100-150 m2) már 1-3 m3 mennyiségbeli eltérést jelent.
  • A betonozás megkezdése előtt erősítsük meg a zsaluzatot, hogy ezzel minimalizáljuk a deformálódás, vetemedés esélyét.
  • Nem elég a zsaluzat pontos méretének meghatározása. Miután a beton többségének (80-90%) beöntése és tömörítése megtörtént, gondosan mérjük fel újra a szükséges mennyiséget annak érdekében, hogy az utolsó 2-3 mixernyi betont ehhez igazodva tudjuk rendelni. A visszaküldött beton elhelyezése ugyanis mind környezetvédelmi, mind pedig gazdasági következményeket jelent a beton gyártójának.

A fentiekben részletezett hatások miatt javasolt, hogy a szükséges mennyiségen felül - a teljes volumen függvényében - néhány (2-10) %-os többlettel tervezzünk, melyet a betonozás befejezésének közeledtével számoljunk újra, s amennyiben szükséges, korrigáljuk a rendelt mennyiséget.

Migály Béla betontechnológus
Holcim Hungária Zrt.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tíz gyakorlati jótanács betonozóknak

Nemrég egy ismerősöm építkezni kezdett, ami családi házra vágyó, vagy azzal már rendelkező dolgos és bátor embereknél egyáltalán nem szokatlan. Természetesen a háznak betonigénye is volt, hiszen ha...


Téli betonozás

A tél beköszöntével nem állhatnak meg a betonozást igénylő munkálatok, de a megfelelő körültekintéssel és előkészülettel biztosíthatjuk, hogy az eredmény mindig tökéletes legyen, ebben nyújtunk...